Márianosztra

- Engesztelő nemzeti szentélyünk
1352-ben Nagy Lajos király az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok részére kolostort épített. A kolostor mellé Magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot emeltetett. Az egész település a templomról, ill. annak Védőszentjéről kapta a nevét. Latinul: Maria nostra, ami szó szerinti fordítással a Mi Máriánk, magyarosan Magyarok Nagyasszonyát, népiesen a Boldogasszonyt jelenti. Nagy Lajos királynak "Ez volt a legkedvesebb kolostora. Fényes visegrádi palotájából gyakran járt ide, hogy ima és elmélkedés között merítsen erőt nagy birodalma ügyeinek intézéséhez, s a maga erősítéséhez. Rettentő betegsége (lepra) okozta szenvedéseiben itt tett szert kellő önfegyelemre és türelemre. Csak vallásos hittel telített és fegyelmezett lélek tudta hozzátartozói és alattvalói előtt nagy betegségét eltitkolni. Mielőtt elindult a velencei hadjáratba, itt jövendölte meg neki nagy győzelmét a szent életű Lukács házfőnök.
Egyben azt is jelezte neki, hogy remete Szent Pál testét fogadalmához híven megszerzi Velencétől. A legenda szerint itt hajtott dús lombozatot az a hársfacsemete, melyet Lukács atya ültetett el jövendölése emlékére, s melyet a királyról Lajos fájának neveztek el. A fa a XV. században a törökökkel vívott harcokban pusztult el" (Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története, I. köt.)
Nagy Lajos király nagy Mária-tisztelő volt. Ausztriában a kis „Cella" fölé ő építteti a hatalmas gótikus templomot, hogy az századokon át a „máriacelli" zarándokhely legyen! Ezután következik Mária-völgy, Pozsonytól kb. 20 km-re, északra.
1382-ben Márianosztráról 16 pálost küld Lengyelországba, és unokaöccsével megalapíttatja a czestochowai kolostort. A 16 pálosnak ad egy Mária-képet, hogy vigyék magukkal az új kolostorba. Ezt a képet valószínü valamelyik itáliai származású udvari festője készítette. Mindezt azzal a szándékkal teszi, hogy Hedvig leányának, a lengyel trónörökösnek új hazájában lelki támasza legyen. Az egyik pálos történész szerint Hedvig Márianosztrán nevelkedett. Nagy nevelő hatással volt rá a pálos szerzetesek kemény élete, melyet a „királyházból" hosszabb időn át közvetlen közelből szemlélhetett.
Ezt látszik bizonyítani, hogy lengyelországi évei alatt a szigorú keresztény eszmét valósította meg és főleg a magával vitt nagy Mária-tiszteletet. Ennek a vallásos életnek az elismerése, hogy az Egyház Hedvig királynőt a szentek közé iktatta. Krakkói sírjánál pedig mindig friss virág jelzi a lengyelek tiszteletét és ragaszkodásukat Hedvig királynőhöz.
Nagy Lajos a visegrádi palotájából gyakran felkereste Márianosztrát. A szentélyben most is látható az ablak, amelyen át hallgatta a szerzetesek zsolozsmáját és a szentmisét.
Nagy Lajos király a czestochowai alapítást követően 1382. szeptember 11-én meghalt. Az általa alapított hatalmas kolostor, melyben 300 szerzetes lakott, tovább fejlődött. Márianosztrát meglátogatja Kapisztrán Szent János, aki azzal a megállapítással távozik: „Ha szenteket akartok látni, menjetek Márianosztrára!" Ezek a szentek a pálos szerzetesek voltak, akik szigorú, vezeklő életüket az országért, a népért ajánlották fel Istennek.
Márianosztrát meglátogatja Mátyás király és felesége, Beatrix királynő, valamint az utána következő királyok is.
A magyar történelem szomorú napja, 1526. augusztus 29., a mohácsi csata, ahol a török csapatok szétverték a magyar sereget és ezzel Magyarország sorsa 150 évre megpecsételődött.
A márianosztrai pálosok még néhány évig védik a kolostort, de Esztergom, Vác, Nógrád eleste után már nem tudnak ellenállni, 1535-ben a „szépségéről és gazdagságáról és mélységes hiteléről híres nosztrai kolostor a törökök pusztításának áldozatává vált.
Buda felszabadítása után Márianosztra még 25 évig romokban hever. Végül 1711-ben két pálos érkezik, hogy az újjáépÍtést előkészítse. Ezt lehetővé teszi Széchenyi György esztergomi érsek 17 ezer forintot kitevő hagyatéka. Elsőnek a szentélyt állítják helyre, melynek gótikus ívei még jó állapotban maradtak. Ezután következik a hajó, melyet teljesen újra kell építeni egészen az alapoktól. Vépi Máté pálos atya tervei szerint készül el a hajó a két toronnyal, nagyon szép barokk stílusban 1720-ra, betartva a középkori pálos-építészeti szabályt, hogy a szentély és a hajó hossza egyforma legyen. 1726-ra elkészül a főoltár Hont vármegye adományábó1. Még ez év júliusában a szószék és a többi oltár. 1727-ben az azóta teljesen eltűnt Szent Borbála-kápolnát szentelik fel valahol a kolostor közelében, de a falakon kívül. 1728. janu- árjában készül el egy bécsi festő a főoltár aranyozásával.
Végre felvirradt a nap, 1729. augusztus 14-e, amikor a Nagy Lajos építette szépséges templom és kolostor 203 évvel a mohácsi csata után újra életre támadt. Eredeti tervek szerint Nádasdy László csanádi püspök szentelte volna fel, de halála megakadályozta. Ezért Esterházy Imre - aki pálosból lett esztergomi érsek - betegsége miatt segédpüspökét, Berényi Zsigmondot, a későbbi pécsi püspököt küldi el, aki augusztus 14-én kora reggel hatalmas néptömeg jelenlétében kezdi meg a felszentelés szertartását. Másnap, augusztus 15- én, a Szent Donátról elnevezett harangot szentelte fel.
Nádasdy László csanádi püspököt személyes kapcsola- tok fűzték Márianosztrához, mert ő is pálosból lett püspök. Remete Szent Pál oltárának költségeire ezer forintot adományozott. Címere ma is látható az oltáron.
Az orgona három szakaszban készült el és kapta meg a ma is látható formáját. Először 1728-ban kötnek szerződést Standiger János budai orgonaépítővel, aki kötelezi magát, hogy még az év decemberéig elkészíti a 10 regiszteres orgonát. A sípszekrényen két oldalt egy-egy angyal trombitával, középen Dávid király hárfával. 1761-ben újabb szerződést kötnek Janicsek József pesti orgonaépítővel. Ezt az orgonát tovább bővítik 1773-74-ben. A kolostor is elkészült és az ország harmadik legjelentősebb kolostora lett. Itt nevelkedett Virág Benedek, Ányos Pál és Verseghy Ferenc.
A belső berendezés, az oltárok Hassenmiller János pálos testvér művészi elgondolását fémjelzik. A főoltár és a mellékoltárok fa felépítménye is az ő alkotása. Csupán a főoltár négy nagy szobráról tudjuk, hogy ismeretlen budai szobrász készítette.
A főoltár szobrai balról jobbra haladva, az első szinten: Szent Ágoston, Remete Szent Pál, Remete Szent Antal és Szent Jeromos. A fölső emeleten: Aquinói Szent Tamás, Szent István király, Szentháromság szoborcsoportozat, Szent Erzsébet és Celesztini Szent Péter. Az oltárépítményt a legtetején a négy kis puttó között Szent Mihály főangyal zárja le.
A főoltár központi helyén foglal helyet a márianosztrai csodatevő kegykép. Amikor 1711-ben megkezdődött az ősi pálos kolostor és templom újjáépítése, ez Czestochowában igen nagy örömöt váltott ki. Kollenyics András pálos generális titkár és definitor buzgólkodására Laszkiri Cyprián pálos atya megfestette a czestochowai kegyképnek a változatát. Mielőtt azonban elhozták volna, hozzáérintették a Czestochowában levő csodatevő kegyképhez, mert ők nem csupán művészi értéket akartak Márianosztrának ajándékozni, hanem kegyképet, ami azt jelenti, hogy annak a másiknak minden kegyelmi erejét is akarták ajándékozni. Úgy látszik Isten kegyelméből sikerült is, mert az első rendkívüli csodás gyógyulás 1739-ben történt, amikor egy haldokló testvér egy szempillantás alatt meggyógyult. Ennek híre természetesen bejárta a környéket és a zarándokok száma évről évre nagyobb lesz. Ezzel Márianosztra ismét a magyarországi Mária-kegyhelyek között foglal helyet. A nagy tiszteletben tartott kegykép második megkoronázása 1749-ben történt. A főoltárral szemben állva a jobb oldalon az első mellékoltár: Jézus Öt Szent Sebének az oltára. Ez az oltár a Jézus Öt Szent Sebe Társulat központi oltára volt. 1760-ban XIII. Kelemen pápa külön dekrétummal hagyta jóvá a társulat működését és külön búcsúkat engedélyezett a tagjai részére. A következő oltár a jobb oldalon, Esztergomi Boldog Özsébé. Ezután következő Nepomuki Szent János oltára, aki a barokk kor kedvelt szentje, folyók, hidak mentén ma is sok helyen ott van a szobra.
A szószék mellett bal oldalon Remete Szent Pál oltára. Esztergomi Boldog Özséb, amikor megalapította a szerzetesrendet, védőszentül Remete Szent Pált választotta. Nagy Lajos király 1382-ben a turini békekötésben a velenceiektől megszerezte holttestét és a Buda melletti szentlőrinci központi pálos kolostorban helyezték el, ahol sírjánál a legtöbb csoda kisgyermekekkel történt, ezért Remete Szent Pál a kisgyermekek védőszentje.
Ezután Szent Ágoston oltára következik. A pálosok Szent Ágoston szabályai szerint élnek, és így törvényadójukat tisztelik Szent Ágostonban.
Végül Aquinói Szent Tamás oltára. Ő domonkos szerzetes volt, amikor 1261-ben Esztergomi Boldog Özséb Rómában járt és IV. Orbán pápától kéri az új szerzetesrend alapításához az engedélyt, akkor Szent Tamás pártfogolja Özséb kérését a pápánál és így Szent Tamás segítségével nyerte el az egyházmegyei, ill. püspöki szinten a jóváhagyást. Hátul a bejárattól jobbra ráccsal elzárt kis kápolna a fatimai Szűzanya kápolnája.
Elkészült tehát a Nagy Lajos alapította templom és ko- lostor, azonban csak 57 év telt el az újjáépítés és felszentelés felemelő napjától, amikor II. József, a kalapos király egész birodalmában feloszlatta a fehér barátokat. 1786. augusztus 30-án hagyta el Márianosztrát az utolsó pálos.
Mi történt ezután? A pálosok, amint megkezdték az építkezést, megkezdték a lelkipásztori munkát is. Ezt bizonyítja a gondosan vezetett anyakönyv is. A feloszlatás után P. Tallay Ágoston továbbra is Nosztrán marad, mint egyházmegyés pap és végzi a falu lelkipásztori munkáját. 1794-ig végzi ezt a munkát. Utána még Török Kristóf következik, akivel végleg kihalnak a fehér barátok és következnek az egyházmegyés papok.
A kiváló és jeles papok közül meg kell emlékezni Bőhm Károlyról. 1876-tól 1882-ig mint káplán működik Nosztrán, 6 év múlva visszajön plébánosnak és 1892-ben található az utolsó anyakönyvi bejegyzése. Ezután nemcsak Nosztrát hagyja el, hanem az országot is, és Amerikába megy, ahol megalapítja az első magyar plébániát Clevelandben.
Az emlékezés sorából nem hagyhatjuk ki Prohászka püspököt, aki nagyon szerette Márianosztrát. Esztergomi tanár korában minden csütörtökön Nosztrára vezet az útja, de a zarándoklatokon is itt van. A nép ajkán még most is kedves, szép történetek élnek Prohászka nosztrai látogatásairól. Könyveiben pedig ő maga a legszebb emléket állította Márianosztrának!
II. József rendeletével a kolostor és a templom története kettéválik. A kolostor egy jó ideig üres marad, 1809-ben ugyan a nemesi felkelés sebesültjei részére kórházzá alakítják, de csak rövid időre. Hosszú időre szóló rendeltetését 1858-ban találják meg, amikor női fegyházzá alakítják át a vincés nővérek vezetése alatt, egészen 1948-ig. Az 1950-es évektől férfifegyházként működik. A templom a fegyház udvarán, mint valami sziget teljesíti a Nagy Lajostól elgondolt hivatását.
A császári feloszlató rendelet azt is kimondta, hogy a kolostorok és templomok mozdítható tárgyait el kell árverezni. Így értjük meg, hogy az orgona sípszekrénye üresen áll. A sípokat elvitték. Ugyanez a sors érte a gyönyörű arany-ezüst- brokát miseruhákat, ezüst gyertyatartókat stb.
„Előttem ragyogó sugárzásban áll mindig ez a hely: valami varázshatalom húz feléje. Úgy érzem magam, mint a mélység partján: szeretnék leszállni. Valami titokzatos vonzalom szállja meg lelkemet, mintha az erdők homályában állnék, félek a mélységes némaságtól s mégis kényszerülök behatolni. Sokszor fordultam meg itt, járatlan utakon, hózivatarokban a május harmadikán, s Nagyboldogasszony ünnepének éjjelén - írja Prohászka -, mikor e különben csendes vidéken tüzek és gyertyák égnek, s éjfélkor is ájtatos énekek csengenek a virrasztó búcsúsok ajkáról."
1986-ban Lékai bíboros kívánságára felújítottuk a Jézus Öt Szent Sebe búcsút, melyet mindig július első vasárnapján tartunk, ill. előtte való szombaton este kezdődik. A zarándokok indulásától hazaérkezésig szeszt nem isznak és húst nem esznek.
Búcsúk még: május 2. vasárnapján szentkereszti búcsú a kálvárián. Aug. 15-e előtti vasárnap Nagyboldogasszonyi búcsú. Szeptember 14-e előtti vasárnap Fájdalmas Szűzanya búcsú a kálvárián. Minden hónap 13-án este 8-tó1 éjfélig engesztelés a Fatimai Szűz kérésére.
203 évvel II. József feloszlató rendelete után 1989. szept. 1-töl ismét pálos atyák látják el a kegyhelyet. A hét minden napján állandó gyónási és áldozási lehetőség van. Természetesen szívesen vesszük, ha előre kapunk értesítést a zarándokok érkezéséről!
ENGESZTELJ