Figyelemre méltó mozgalom

Magyar Schönstatt Családmozgalom
A lelkiségi mozgalmat vezetőik közül Gódány Róbert és felesége, Rita, valamint Sallai Tamás és neje, Karikó Éva, a Schönstatt Oázis című lapjának szerkesztői mutatják be.




– Hogyan keletkezett és indult útjára a lelkiségi mozgalom?
– A 20. század elején (1912-ben) a Rajna menti Vallendar Schönstatt nevű részén történt. Egy fiatal szerzetes pap – Kentenich József (1885–1968) – elöljáróitól azt a megbízatást kapta, hogy a rendi diákotthon tanulóinak legyen a lelki vezetője. Munkája kezdetén arra kereste a választ, hogy Mária oltalma alatt hogyan lehet szilárd, szabad pappá válni. Diákjaival és követőivel a későbbiek folyamán egy Mária-kongregációt hozott létre.
Egy régi, már használaton kívüli temetőkápolna lett a kongregáció szentélye. 1914. október 18-án gyűltek a kongreganisták először egybe a kápolnában. Lelki vezetőjük beszéde a következő célt állította eléjük: Gyorsítsák fel önmaguk megszentelésének kibontakozását, és alakuljon kis kápolnájuk kegyhellyé: „Nagyobb apostoli tettet nem tudnánk kétségkívül véghezvinni, értékesebb örökséget utódainknak hátrahagyni, minthogyha Úrnőnket és Parancsolónkat arra indítanánk, hogy üsse föl itt különleges módon a trónját, ossza kincseit és hassa a kegyelem csodáit… szeretném ezt a helyet zarándokhellyé, kegyhellyé tenni a házunk, az egész német tartományunk számára, talán még azon túl is. Mindenki, aki idejön imádkozni, tapasztalja meg Mária dicsőségét és vallja meg: Jó itt lenni.” Arra biztatta tanítványait, hogy érjék el a saját életállapotuknak megfelelő életszentség legmagasabb fokát. Így indította el a mozgalmat.
Miután a nemzeti szocialisták megtapasztalták, a schönstattiak mennyire ellenállnak téveszméikkel szemben, sokakat közülük börtönbe, koncentrációs táborba hurcoltak, így Kentenich atyát és a később boldoggá avatott Karl Leisner diakónust is, akit a dachaui táborban titokban szenteltek pappá.
A háború után Kentenich atya úgy látta, eljött az ideje, hogy az akkori hivatalos egyház foglalkozzon a Schönstattal. De – évtizedekkel megelőzve a II. Vatikáni Zsinat tanítását – ellenállásba ütközött. A meg nem értés következtében Kentenich atyának 1951-ben az észak-amerikai Milwaukeeban jelöltek ki kényszerlakhelyet, de nem tiltották el hivatása gyakorlásától. 1965 szeptemberében tért vissza Európába, először Rómába, majd Schönstattba. 1968. szeptember 15-én a szentmise ünneplése után a sekrestyében halt meg.
– Milyen a lelkiségi mozgalom elterjedtsége a világban és Magyarországon?
– Az első világháború alatt az idősebb kongreganistákat behívták katonának, aminek eredményeképpen külsősök is érintkeztek a schönstatti lelkiséggel, akik a háború után ún. „Apostoli Szövetséget” hoztak létre. A két háború között egyre többen ismerték meg Németországban a Schönstattot, különböző közösségfajták jöttek létre nem, életállapot és személyes adottságok alapján: nők és férfiak közösségei, majd a családok közösségei. Dachauban a koncentrációs táborban sok lengyel papnak is volt lehetősége, hogy megismerkedjen a mozgalommal. Kentenich atya és társai ott ugyanis fokozták apostoli tevékenységüket. Az alapító száműzetése a lelkiség észak-amerikai elterjedéséhez vezetett.
Ma minden földrészen, a világ sok országában vannak schönstatti közösségek. Magyarországon 1983-ban a családok körében kezdett el terjedni. Ma létezik a Családszövetség (30 család), a Családliga (kb. 200 család), vannak családok az ismerkedés stádiumában (kb. 50 család). Létrejött a Fiúifjúság és a Leányifjúság közössége is. Ahol a közösség számban és életerőben növekszik, felépítik annak a kápolnának a pontos mását, amelyikben az alapítás történt. Közel kétszáz ilyen leányszentély van világszerte. Az első Schönstatt-kápolnát hazánkban a balatonfelvidéki Óbudaváron szentelte fel Márfi Gyula veszprémi érsek 2005. április 2-án.
– Milyen a lelkiségi mozgalom szervezeti fölépítése?
– A Schönstatt közösségek közössége, ahol elv, hogy annyi kötöttség legyen, amennyi feltétlenül szükséges, annyi szabadság, amennyi csak lehetséges, lélekápolás, képzés pedig minden mennyiségben. Ez meghatározza a szervezeti felépítést is: a közösségek meszszemenően önállóak. A Schönstatti Atyák Közössége arra hivatott, hogy a többi közösség szolgálatára legyen. Még öt hasonló szoros közösség (világi intézmény) van a Schönstatt Mozgalomban: Schönstatti Mária-nővérek, a Schönstatti Nők, a Schönstatti Testvérek (férfiak), az Egyházmegyés Papok és a Schönstatt Családok.
A lazább kapcsolatban álló közösségek a szövetségek: Szövetségi Nővérek, Anyák Szövetsége, Férfiak Szövetsége, Papok Szövetsége, Családok Szövetsége. És léteznek lazább ún. liga-közösségek és olyanok is, akik nem csatlakoznak közösséghez, de rendszeresen elzarándokolnak a Schönstatt-központokba. A nemzetközi elnökség a Schönstatt legfőbb képviseleti szerve.
– Mi a különleges karizmája a mozgalomnak, amely a többitől megkülönbözteti?
– A Schönstatt Mozgalomnak nincs „különleges” karizmája, a jövő egyházának az Isten által akart képét kívánja megvalósítani, egy olyan egyházét, mely képes az emberiséget egy új társadalmi renddel megajándékozni. Szeretné magát alapítója lelkületének és gyakorlatának megfelelően a gondviselésbe vetett gyakorlati hit által vezettetni, az új és örök szövetséget a Szűzanyával kötött szeretetszövetségben minél tökéletesebben élni. A Szentháromság Isten akaratát a teremtett lét rendjéből, a kinyilatkoztatásból, az egyházi közösséggel megélt mély egységből, az idők jeleiből és az emberi lélek hangjából szeretné felismerni és követni oly módon, hogy azt minél többen a mindennapi életükben is megvalósíthatónak éljék meg.
– Mit tart legfontosabb feladatának a mozgalom?
– Segíteni, hogy a világ krisztusivá alakuljon. Jövőképét röviden így foglalhatjuk össze: tökéletes személyiségekből álló tökéletes közösség, melyet a szeretet ereje hordoz. Az ilyen személyiségek és közösségek létrejöttének útja az önnevelés és a nevelés. Ilyen értelemben Schönstatt nevelőmozgalom. Pedagógiai elveit és gyakorlatát idéző címszavak: szeretet, eszmény, bizalom, kötődés, ….
Néhány jellemző a családmozgalom törekvéseiből, életéből:
o Keressük „Isten ujját” az életünkben. A bennünket körülvevő személyek, a körülöttünk zajló események által üzen és szólít bennünket Isten. Igyekszünk Őt meglátni az események mögött, megszólítani Őt és tenni, amit kíván tőlünk.
o A házasság munka. Szép ajándéknak éljük meg a házasságot, de nagy ajándék az is, ha egy házaspár belátja: a házasság feladat, munka is. Megtanulhatjuk ennek a feladatnak a végzését: hogyan szakítsunk időt az egymással való beszélgetésre, hogyan kereshetjük meg házaseszményünket, melynek felidézése új erőt és lendületet ad a törekvésünknek, honnan meríthetünk erőt ahhoz, hogy felülemelkedjünk a csalódások okozta bosszúságon vagy szomorúságon, hogy fölvállaljuk azokat az élethelyzeteket is, melyek nehézséget, keresztet jelentenek számunkra, és felajánljuk a társunkért, aki a nehézséget okozta…
o Első a saját család. Elsősorban a családunk tagjaiért tartozunk felelősséggel. Kisugárzása van annak, hogy a házastársak kapcsolatuk elmélyítésén fáradoznak, komolyan veszik a másik eredetiségét, sajátosságait, nem sértődnek meg olyan könnyen, és létrehozzák a kibékülés, bocsánatkérés és megbocsátás „liturgiáját”. Azon fáradoznak, hogy megértsék egymást, s így tekintettel tudjanak lenni arra, ami ténylegesen végbemegy a társukban, a gyermekeikben. Ily módon létükkel apostolkodnak.
– Aki csatlakozni szeretne, annak milyen utat kell végigjárnia? Milyen feltétele van a csatlakozásnak?
– Ismerkedés, döntés, a szeretetszövetség megkötése megfelelő előkészület után, választás a lehetséges közösségek között. Jó tájékozódási lehetőség a magyar és külföldi Schönstatt-honlapok látogatása (www.schoenstatt.hu;www.csaladakademia.hu; www.schoenstatt.at; www.schoenstatt.ch;www.schoenstatt.de stb.).
Aki szeretné személyesen megtapasztalni Schönstattot, annak azt ajánljuk, vegye fel a kapcsolatot valamelyik közeli schönstatti közösséggel, vagy látogassa meg Óbudaváron a mozgalom szentélyét, az ott élő és dolgozó schönstattiakat. Ehhez az óbudavári látogatáshoz kapcsolható program lehet a „Házaspárok útjának” bejárása, mely a maga nemében egyedülálló lehetőség, és a Schönstatt Családmozgalom lelkiségébe enged betekintést.
Aki még tovább akar lépni, annak ajánljuk az egyhetes nyári családos lelkigyakorlatainkat, az ún. családnapokat.

További információk a Schönstatt Családmozgalomról: tel./fax: 87/479–026, e-mail: iroda@schoenstatt.hu