A tihanyi Tetőtéri esték neves vendégei sorában nemrég Bőzsöny Ferenc volt az előadó, akit sajátos mélyzengésű hangjával mint a Magyar Rádió főbemondóját ismert meg az ország, s aki hét esztendőn keresztül mutatta be a Kossuth Rádióban a minden délben és mindig más templomból megszólaló harangokat.
A vendég - aki mint hajdani veszprémi piarista öregdiák és kisszeminarista, gyakori résztvevője a tihanyi Kézfogás-találkozóknak is - ezúttal régi rádiós emlékeiről, élményeiről beszélt az egybegyűlteknek. Hemingway híres regénycímének szellemes megfordításával nemrég egy könyvben is megosztotta rádiós élményeit az olvasókkal, Aki a harangért szól címmel. A Kazinczy-díjas nyugalmazott főbemondó neve a magyar rádiózás történetében ma már fogalom, de műsorvezetőként is kiváló volt mindig, s a helyes magyar beszédet már régóta tanítja is egyetemi szinten – mutatta be a vendéget a tihanyi közösségben Korzenszky Richárd perjel, mint házigazda.
A ma már nyolcadik évtizedében járó vendég 51 évig dolgozott a Magyar Rádióban, ahova a Gondviselés vetette, amikor az állam feloszlatta a veszprémi papi szemináriumot, s ő szélnek eresztett papnövendékként nem talált befogadó szándékot egyetlen egyetemen, főiskolán sem. Mikor már úgy látszott, továbbtanulását a rendszer végleg elvágta, híradós kiskatonaként parancsnoka ösztönzésére – rendkívüli hangorgánumára való tekintettel – a Magyar Rádióba jelentkezett bemondónak. Ezernél is több jelentkező közül egyedüliként választották ki e státuszra, s mindjárt pályája kezdetén (1956-ban) jeles történelmi események részese lett. Október 23-án éjszaka az ostromot a rádióban élte át, életének egyik legszörnyűbb éjszakája volt - vallotta meg. Keserű humorral szólott arról a „színeváltozásról”, ami akkoriban ment végbe pillanatok alatt a szerkesztőségi elvtársak körében, akik egyből forradalmárok lettek – hasonlította ezt a korszakot az 1989-es változások időszakához.
Megvallotta, hogy örök élménye marad a Mindszentyvel való személyes találkozása. Amikor november 3-án este a Szabad Kossuth Rádióban megtartotta emlékezetes beszédét, ő fogadhatta a bíborost, ő konferálhatta fel, s a beszéd idején végig a balján ülhetett. Találkozásuk révén persze bensőséges párbeszédre is sor kerülhetett, hiszen Bőzsöny Ferencet 1947-ben maga Mindszenty bérmálta a Szent István-bazilikában, s nagy tisztelője volt a hősiesen helytálló főpapnak: prédikációit, nemzethez szóló üzeneteit mindig meghallgatta, ha tehetette.
Rádiós múltjának emlékezetes állomásai voltak II. János Pál pápa magyarországi látogatásai is, ahol tudósítóként is közreműködött, és esti összefoglalókat készített a Szentatya napi programjairól. A pécsi találkozón maga is felolvasói szolgálatot látott el a pápai szertartáson, s a pápánál áldozhatott. Beszámolt arról is, hogy a pápalátogatás során megélt személyes és tudósítói élményeiről egy szívből fakadó beszámolót is készített, s ezt elküldte a Szentatyának, aki meleg hangú levélben köszönte meg, s áldását küldte rá, családjára és munkájára. E levelet bekeretezve szobájában őrzi ma is, és elhozta megmutatni a tihanyi találkozóra.
Toldi Éva/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése