A bácskai bevonulás

A bácskai bevonulás

Családosnak lenni," trendi"

Amint azt Te is láthatod, elindítottuk a családháló.hu internetes portált, amelyik merőben új feladatra vállalkozott, mint a hasonló kezdeményezések. Azon kívül, hogy igyekszünk minél tartalmasabb, pontosabb és húsbavágóbb információkkal szolgálni minden olvasónknak, nem titkolt célunk az is, hogy összegyűjtve az ötleteket, problémákat, egyfajta gyújtópontban mutassunk rá a családosok érdekeire.

Többek szeretnénk lenni, mint magazin – ezt segíti elő a naponta többszöri frissítés, illetve az aktuális hírek és blogok szemlézése is. Igyekszünk széleskörű rálátást biztosítani a fontosabb eseményekre. Szerkesztőink, újságíróink nagy hangsúlyt fektetnek a releváns tartalmak kibontására, az érdekes és értékes tudnivalók továbbadására, illetve a legszakavatottabbak megszólaltatására.

Szakértőink hamarosan az élet legtöbb területével kapcsolatos kérdésekre adnak hathatós válaszokat az online térben, miközben a maximális interaktivitás jegyében az egyes cikkek kommentjeiben, a fórumon, esetleg a családháló Facebook oldalán, vagy éppen a virtuális piactéren kapcsoljuk össze a különböző véleményeket, igényeket. Ha valakinek ez a tér is „szűk” lenne, annak lehetősége lesz blogot indítani oldalunkon, vagy leírva élményeit, véleményét megkeresni szerkesztőségüket saját történeteivel.


Mi hiszünk benne, hogy családban élni remek dolog, s hogy a gyermekvállalás sokszor izgalmas és örömteli kaland. Ez egy olyan „történet”, amelyben jól jön a segítség, a bátorítás és a jól informáltság.

Ez utóbbit szolgálja azon kezdeményezésünk, hogy szép lassan – olvasóink segítségével – feltérképezzük Magyarországot „családbarát szempontból”. Mert igenis fontos, hogy mindenki tudhassa, melyik étteremben van etetőszék, hol van az a múzeum vagy áruház, ahol van lehetőség egy csecsemő pelenkázására, vagy éppen merre érdemes kirándulni a hétvégén a nagyobbakkal.

Tudjuk, hogy egy ilyen komplett feladat elvégzéséhez – amelyet a csládháló.hu célul tűzött ki – szükségünk van a civilek, a Ti segítségetekre, meglátásaitokra és ötleteitekre. Éppen ezért várjuk az önkéntesekkel és a témában illetékes civil szervezetekkel való kapcsolatfelvételt, valamint a hasznos és gyümölcsöző együttműködést minden látogatónkkal.

Szeretnénk mihamarabb egy erős virtuális közösséget létrehozni, hogy azután megfogva egymás kezét erősebben hallathassuk a családosok hangját a valós világban.

Tehát like-oljatok minket a Facebook-on, kövessetek majd akár RSS-en keresztül is és mondjátok el véleményeteket, történeteiteket, vagy a cikkek alatti kommentekben, vagy a hamarosan induló fórumon! Szóljatok hozzá minden felmerülő témához, ütköztessétek véleményeiteket és meglátásaitokat, s végül a vitából mindannyian új szempontokkal gazdagodva keveredjünk ki!


A családháló.hu szerkesztősége

A bukovinai székelyekről/ csángókról/

Korábban néha csángóknak nevezték az 1764-ben, Mária Terézia idején lezajlott madéfalvi /Madéfalva/ vérengzés után Csíkból és Háromszékből Moldvába menekült azon székelyeket is, akiket 1776 és 1786 között a Habsburg udvar a romániai Bukovinába, a maiSzucsáva megye területére telepített. A bukovinai székelyek esetében azonban a csángó megnevezés hamis, és ők maguk sem fogadják el. Annyi közük mégis van a csángókhoz, hogy amikor a moldvai székely menekültek közt a telepeseket toborozták, feltehetően őshonos moldvai magyarok is csatlakoztak a Bukovinába költözőkhöz. A bukovinai székelyeket csángóknak az 1880-as évek elején kezdték nevezni a budapesti sajtóban, amikor először merült fel hazatelepítésük terve. 1883-ban elkezdődik a visszatelepítésük, ekkor alakulnak meg a máig létező al-dunai (Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve) és a dévai (Déva, Vajdahunyad, Sztrigyszentgyörgy, Csernakeresztúr) székely kolóniák. A II. világháború alatt megtörténik a teljes kitelepítés, először Bácskába, majd annak elvesztése után Magyarországra. Az al-dunai (Pancsova melletti) és dévai falvak mellett ma a bukovinai székelyek elsősorban a Dunántúlon élnek, fontosabb településeik:Bonyhád, Kakasd, Tevel, Egyházaskozár stb. 1989 után szoros kapcsolat alakult ki egyrészt a szétszóródott bukovinai székelyek között, másrészt köztük és a székely anyaszékek között. A Magyarországon élő bukovinai székelyek országgyűlési képviselője Potápi Árpád, aki Bonyhád körzetben szerezte meg immár többedszerre mandátumát.

erdély ma - Napi 3 perc – Kinek mondatok

erdély ma - Napi 3 perc – Kinek mondatok

Roma elsőáldozók a vatikáni érsek miséjén

Hazánkba látogat Antonio Mario Veglio érsek, a Vándorlók és Utazók Lelkigondozása Pápai Tanácsának elnöke június elején. A vatikáni vendég előadást tart június 3-án a zarándokhelyekkel foglalkozó nemzetközi konferencián, és felkeresi két nemzeti kegyhelyünket, Máriapócsot és Mátraverebély-Szentkutat.
Ez utóbbi helyszínen június 5-én részt vesz a cigányok zarándoklatán, ő celebrálja a 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisét, melynek keretében 24 cigány gyermek lesz elsőáldozó.
Antonio Veglio érsek a zarándokhelyek mellett a cigánypasztoráció vatikáni felelőse is. A szentkúti cigány zarándoklatra, amely a békés együttélés modellje, várják a cigányokat és a nem cigányokat is. A zarándokokat 9.45-től fogadják a ferences atyák. 10.15-től éneklésre és tanúságtételekre kerül sor, 11 órakor kezdődik a szentmise.
„Az ebédet a cigányoknak a cigány önkormányzatok állják, de szükségünk lenne még támogatókra, hogy a szegény településekről érkező zarándokok buszköltségéhez hozzá tudjunk járulni” – mondta a Ferences Sajtóközpontnak Kálmán Peregrin szentkúti kegyhelyigazgató.
„A zarándokhely: hit, kultúra, emberség” című konferenciát június 3-án a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tartják. A vatikáni érsek arról tart előadást, hogy Európa újraevangelizálásában milyen szerepet töltenek be a kegyhelyek. Bemutatkoznak a magyarországi és a szlovákiai zarándokhelyek, a Mária Út, a Magyar Zarándokút Társulás, és szó lesz a zarándokhelyek cigánypasztorációban betöltött szerepéről is.
Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

Bizalommal és felelősséggel csatlakozzunk az internetes közösségi hálókhoz | Magyar Kurír

Bizalommal és felelősséggel csatlakozzunk az internetes közösségi hálókhoz | Magyar Kurír

Elindult a családháló.hu internetes portál

Útjára indult a kis- és nagygyerekes szülők honlapja a családháló.hu

Örömmel adjuk hírül, hogy elindult a korábban beharangozott családháló.hu internetes portál! Az oldal szerkesztői merőben új feladatra vállalkoznak: hiányt akarnak pótolni kis- és nagygyerekes szülők körében. A honlapon minden olyan információ megtalálható, mely fontos lehet egy család számára; igyekeznek minél tartalmasabb, pontosabb és húsbavágóbb hírekkel szolgálni olvasóiknak. Az újságírók nem titkolt célja az sem, hogy összegyűjtve az ötleteket, problémákat, egyfajta gyújtópontban mutassanak rá a családosok érdekeire. Önkéntes szakértőkből álló csapatuk örömmel válaszol az olvasók kérdéseire, legyen az akár cukrászat, orvosi tanácsadás, vagy családosoknak szóló utazási tippek.
Jó időtöltést kívánok a családháló.hu-val! Kattintsatok, olvassatok, kommenteljetek!

>tovább

Az észrevétlenül lopakodó új globális etika

A berlini fal leomlása óta globális kulturális forradalom zajlik a világon. Egy új, „kereszténység utáni” erkölcs új kifejezései, normái, értékei, életsílusai terjedtek el és váltak globálisan irányadóvá. Az új etika jelszavai megtévesztően hasonlóak a keresztény szeretetparancs alapelveihez, tartalmuk mégis különösen más. Rendkívül fontos, hogy keresztényként tudatosítsuk, mi is történik körülöttünk; fontos, hogy felismerjük a csúsztatásokat, az eszmei hátteret, és fellépjünk az igaz, krisztusi értékek védelmében.

Árulkodó kifejezések

Az új etika többek közt egy újfajta nyelvezetben válik felismerhetővé, amely ma a médiától az iskolákig, a kultúrától a törvényhozásig mindenütt visszhangzik. Íme néhány példa: konszenzus, diszkriminációmentesség, sokféleség, másság, szabadság, párbeszéd, életminőség, a választás joga, tudatos döntés, gender, egyenlőség elve, partnerség, átláthatóság, kulturális ráhangolás, holisztikus, konzultáció, befogadás, női/gyermeki/reproduktív jogok, szexuális orientáció, biztonságos abortusz, vesztes nél­küli megoldás, szekuláris spiritualitás, békére nevelés stb. E szóhasználatban az örök értékekre utaló szavak mellett bőven találunk ártalmatlannak tűnő, de könnyen átértelmezhető kifejezéseket is.

Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az új nyelvezetből hiányoznak olyan, sajá­tosan a zsidó-keresztény hagyományhoz tartozó szavak, mint például igazság, erkölcsiség, lelkiismeret, ész, szív, szüzesség, tisz­taság, férj, feleség, apa, anya, szolgálat, tekintély, igazsá­g, törvény, hit, remény, szenvedés, bűn, barát, ellenség stb.

Megfigyelhető a fogalmak csúsztatása is. Manapaság tekintély helyett egyéni autonómiáról és jogokról hallunk, házastársak helyett partne­rekről, boldogság helyett életminőségről, család helyett a család különböző formáiról, iden­titás helyett sokféleségről, többségi szavazás helyett konszenzusról, kiállás helyett párbeszédről, egyetemes értékek helyett globális etikáról stb.

Szavakból – cselekvési normák

Az új fogalmak nem maradtak pusztán nyelvi jelenségek, hanem mára – szinte észrevétlenül – meghatározó, sőt kötelező cselekvési elvekké váltak a politikában, a törvényhozásban, az igazságszolgáltatásban, a kultúrában, az egyészségügyben, az oktatásban, vagyis az élet minden területén (pl. a diszkriminációmentesség elve tiltja, hogy ma bárki bűnnek merje nevezni a homoszexuális viselkedést). Noha legtöbbjük törvényileg még nem kötelező, az új etika hatékonyabban diktál, mint a nemzetközi törvények.

Az új nyelvezet megalkotói tudatosan kerülték a fogalmak jelentésének pontos meghatározását. Az ürügy az volt, hogy a meghatározás elvenné az egyéni értelmezés szabadságát, a valós cél azonban stratégiai és manipulatív: lehetővé tenni a legellentmondóbb értelmezéseket is. A reproduktív egészség fogalma például éppúgy jelentheti az anyaságot, mint a fogamzásgátlást vagy az abortuszt, az önkéntes sterilizációt, a mesterséges megtermékenyítést vagy bármely, szexualitással kapcsolatos viselkedést.

Hogyan ment végbe e „lopakodó” kulturális forradalom?

A nemzeti szint fölött és alatt, a demokratikusan választott nemzeti kormányok megkerülésével: az ENSZ és a vele együttműködő nem kormányzati szervezetek összefogásával. A hidegháború után, amikor a multinacionális vállalatok pénzügyi és gazda­sági hatalma ugrásszerűen nőtt, a nemzetállamoké pedig csökkent, az ENSZ a globális kormányzat stratégiai központjává tette magát. „Egyetemes morális tekintélyével” kívánta el­lensúlyozni a piac globális gazdasági erejét, és ehhez globális etika kialakítását tűzte ki célul. „Szakértőinek” közreműködésével 1990-től kormány­közi konferenciákon dolgozta ki és hat év alatt megteremtette az új világrendet. Hatékony segítséget kapott a vele azonos szemléletű, a kormányokkal egyenlő partnernek tekintett (!) nem kormányzati szervezetektől, amelyeket tévesen civilnek is neveznek, noha olykor csupán egy-egy radikális kisebbség érdekcsoportjai.

Eszmei háttér

A globális etika a posztmodernitásba illeszkedik, amely alapvetően tagadja az objektív igazságot és valóságot. Úgy véli, minden normát és struktúrát tetszés szerint le lehet bontani és újra lehet építeni – sőt a „felszabadítás” jegyében meg is követeli a struktúrák lebontását (a társadalmi és kulturális hagyományok, a vallási törvények, de még a természeti adottságok, pl. férfi-nő különbözőségének felszámolását is).

A posztmodernitás legfőbb, irányadó értéke a választás szabadsága. E parttalan szabadság jegyében az ember számára a rossz választásának jogát is megköveteli (abortusz, homoszexualitás, „szabad szerelem”, eutanázia, tekintély és hierarchia elvetése stb). A posztmodern etika ezzel – erőszakosan, globális normatív tekintélyt követelve – a termé­szettörvény és az isteni kinyilatkoztatás fölé helyezi magát.

A relativizmus diktatúrája

A választás posztmodern etikája a hierarchiák felszámolásával di­csekszik, ám eközben az értékek új hierarchiáját hozza létre, XVI. Benedek pápa kifejezésével a relativizmus dik­tatúráját. A relativizmus diktatúrá­jában emberségünk és hitünk radikális lebontását erőltetik ránk finom módszerességgel, kulturális átformálás által. A re­lativizmus álarcot visel, de uralkodó és romboló.

A korábbi diktatúrák hangosak, erőszakosak, központosítottak, leigázóak, megfélemlítőek. A relativizmus diktatúrája halk, rejtett, intézményeken belüli, „barátságos”, decentralizált, globális. Stratégiája lágy, alulról felfelé irányuló, nemhivatalos, belső. A relativizmus diktatúrájának végeredménye az ember és a természet lebontása, valamint az aposztázia terjesztése a világban, különösen a fejlődő országokban.

Mit tehet ebben a helyzetben a keresztény ember?

A múlt ideologikus rendszereihez hasonlóan a globális etika vége is az lesz, hogy lebontja saját magát. Mivel tele van belső ellent­mondásokkal, nem fenntartható. Nem valószínű azonban, hogy a globális ci­vilizáció önmagától visszatér a józan észhez és a hagyományos értékekhez. Az új kultúrát tehát evangelizálnunk kell.

Ennek során nagyon fontos a tisztánlátás, mert könnyű összetéveszteni a globális etika jelszavait és értékeit az egyház társadalmi tanításával. Az új etikában szereplő „egyenlőség elve” nem ugyanaz, mint az igazságosság zsidó-keresztény fogalma; más a „tudatosság- és érzé­kenységnövelés”, mint a lelkiismeret erkölcsi és teológiai nevelése; más a „nők egyenlő esélyhez juttatása”, mint férfi és nő egyenlő méltósága, a „pozitívan élni” fogalma nem ugyanaz, mint a teológiai remény fogalma; a kényszerű „szabad választás” más, mint a krisztusi szabadság; az „emberi jogok, jogosultságok, diszkriminációmentesség” egészen más, mint Isten irgalmas szeretetének örömhíre. Fontos, hogy észrevegyük: a kétféle logika két külön irányba vezet. Világosan el kell választanunk a globális etikát a hiteles keresztény humanizmustól.

Nem vehetünk részt olyan kétértelmű programokban, amelyeket a globális etika ügynökei irányítanak. Szavainkban pedig ügyelnünk kell, nehogy az új fogalmak elfoglalják az evangelizáció helyét: a mi feladatunk az evangelizáció, nem pedig az, hogy emberi jogokról és fenntarthatóságról beszéljünk. Vajon nem az „üdvös­ség fokozatos szekularizációjáról” óvott II. János Pál pápa Redemptoris missio kezdetű enciklikájában? Fontos, hogy az új etika homályos fogalmaival kapcsolatban mindig világossá tegyük, mi külön­bözteti meg ezeket az Egyház szociális tanításától és az evangéliumtól, másként hallgatóink elbizonytalanodnak és hitük is meggyengülhet. Novo millennio ineunte kezdetű enciklikájában II. János Pál pápa arra hív bennünket, hogy Krisztustól induljunk el. A jelen helyzetben ez az újrain­dulás a feladatunk.

Összefoglalónk Marguerite A. Peeters: Új globális etika: kihívások az Egyház számára c. tanulmánya alapján készült (kiadta: a Magyar Katolikus Családegyesület). A szerző a brüsszeli székhelyű lnstitute for Intercultural Dialogue Dynamics igazgatója.

Ménesi Krisztina/Magyar Kurír

Mindennapi kenyerünkért

Igazán változatos, gazdag programot kínált, május utolsó hétvégéje.
Még a természet is ünnepelt.
Szikrázó napsütés fogadta, a több ezres látogatót.
Gyermeknap előtt, a szülők legjava, magával hozta csemetéit.
A Magyar Hősök Napja előtt, A Simonyi Lovasfesztivál többet adott, felnőttnek, gyermeknek dicső múltunkról, mint egy rendhagyó történelem óra.
A Himnusz közös eléneklése után, Papp Gyula ezredes köszöntötte Debrecen cíviseit, vendégeit.
Erdélyből, a Partiumból itt voltak Bihardiószegről, Szentjobbról.
A 650 éves város életében kiemelkedő szerepet játszott báró Simonyi József:
Ígyemlékeztek erről, az első lovasfesztiválon:
rendeznek emlékprogramokat Debrecenben, ám lovasfesztivált az idén első alkalommal. A csikós, huszár és civil kategóriában induló mintegy hetven lovas futama mellett a Nagyerdei Stadionban a közönség kedvére élvezheti a korhű látványt, a vitézséget idéző játékokat és a remek tájjelegű ételeket.

A program névadója, a vitézség és a huszárerények megtestesítője, Simonyi óbester 1818-ban került Debrecenbe. Itt töltött évei alatt rengeteget tett a városért. Az Ajtó utcától (az akkori városkaputól) a Nagyerdőig elterülő „homoksivatagban” huszárjaival utat egyengetett, és saját költségén két-két sor jegenye-, juhar- és nyárfacsemetével ültette be. A fákat huszárjaival védette a rongálások ellen. Egykoron e fákra gróf Széchenyi István is vigyázott. Simonyi ezredes emellett szellemi örökséget is hátrahagyott, hiszen néhány éves debreceni szolgálatának emlékét máig is kedvelt anekdoták őrzik a városban.

A Simonyi óbester nemzetközi lovasfesztivált határon inneni és túli huszárbandériumok, hortobágyi csikósok és más hagyományőrzők felvonulása nyitja.

A menetet Debrecen Szabad Királyi Város 1916-ban IV. Károly koronázására készült díszhintója zárja.Kósa Lajos, Debrecen és Halász Tibor, Simonyifalva polgármestere és Papp Gyula nyugalmazott ezredes, a rendezvény főszervezőjének köszöntője után katona- és huszárdalokkal hangolódhat a közönség az előfutamokra. Eközben nem kell ellenállni a finomabbnál finomabb étkeknek sem, ugyanis a kisebb-nagyobb települések képviselői a régióra jellemző ízekkel várják a vendégeket standjaikon, és a „megyekonyhán”. A falvak egyébként nemcsak ételeket hoznak, de kirakóvásárt is rendeznek a tájjellegű használati- és dísztárgyakból.

Ez a nap a gyerekeknek is változatos, érdekes programokat ígér. A bátrabbak lovasiskolában, sőt huszártáborban tanulhatják a lovas hadviselés alapvető fortélyait, sőt alkalmi nagyerdei huszárként vessződobásban, diótörésben és gurigázásban is megmutathatják ügyességüket. A kevésbé vállalkozó szelleműek megsimogathatják az állatokat. Természeten nem marad el a hagyományosan népszerű kézműves foglalkozás sem, mézeskalács huszárt díszíthetnek, csuhébabát készíthetnek, botot faraghatnak. A hajdúslambuc főzőversenyen készülő étkek kóstolása, majd a huszárbandérium-, lovas íjász-, hortobágyi csikós-, és gyermek lovasbemutatót követően megrendezik a lovasverseny három kategóriájának döntőjét, az esemény a nap fénypontja.

Az eredményhirdetés után a részt vevő huszárbandériumok egy csatajelenetet is felidéznek, hogy szemléltessék, mire is volt képes az igazi „Simonyi-roham”. A fesztivált a Szeredás együttes koncertje és örömtáncház zárja, természetesen a közönség aktív részvételével.

A teljes rendezvényen nem vehettem részt.
Az 555 éve felhangzó déli harangszó, Nándorfehérvári hősökre emlékezett.
A bihardiószegi pékek által sütött „Mindenki kenyere összetartozásunkra emléketetett.
Hogy elfogyaszthattuk, abban dicső szerepük volt hőseinknek, akik életüket, és vérüket adták, a kenyerünkért.

Polgári huszárok

A Simonyi Lovasfesztivál visszatérő vendégei voltak a Polgári Huszár Hagyományőrzők.
Idén is jelen volt vitéz Szabó József, a 94 éves egykori huszár.
Mivel egy szép honlapot építettek, ott találtam zászlószentelésükről ezt a szép fotót, amelyen bal oldalon látható, az idős huszár.

Különleges aranysakál

Toportyánféreg, nádi farkas, aranysakál
Sakált lőttek a magyarkanizsai vadászok - Egy csúcsragadozó visszaköveteli egykori élőhelyét - A természetbarátok örülnek az új-régi jövevénynek
„Jő az anya-farkas szörnyü ordítással,
Rohan a fiúnak, birkoznak egymással.
Fel-feláll a farkas hátulsó lábára,
Méri éles körmét Toldi orcájára…”
Annak ellenére, hogy hajdan mindennaposnak számított Arany János által a Toldiban is megénekelt nádi farkas, szinte alig tudjuk, valójában milyen állat is lehetett. A nádi farkas az 1900-as évek elején pusztult ki a Kárpát-medencéből. Annak ellenére, hogy hajdan gyakori vad volt, szinte semmi sem maradt fenn róla. A nádi farkasunkat a ma Délkelet-Európában is élő aranysakállal (Canis aureus) azonosították. Jelenleg ez a hivatalosan elfogadott nézet. Ha tehát a zoológusokat kérdezzük, akkor Toldi Miklós az utóbbi évtizedben észak felé terjeszkedő, egykori életterét visszahódító aranysakállal küzdött meg.
Az aranysakál hatalmas területen él, az afrikai szavannáktól, Nyugat-Ázsián keresztül egészen Délkelet-Európáig. Rövid szőre és külleme megfelel a nádi farkas leírásának, azonban mérete nem. Az aranysakál ugyanis nem sokkal nagyobb méretű és tömegű (10-12 kiló) a vörös rókánál, átlagos marmagassága 40 centiméter
Puskával, lapáttal
Több mint tíz éve már, hogy Szajánnál télidőben a Tiszán úszó jégtáblák egyikén farkast láttak a halászok. Evezőlapáttal agyon is verték, a jeges vízben úszva menekülni próbáló, szerencsétlen állatot. Akkoriban híre ment, hogy fiatal farkast fogtak a halászok. Annyi bizonyos, hogy nem róka volt. Akkor mi? Csak később derült ki, hogy valójában egy sakált vertek agyon.
A törökkanizsai Ágoston Attila állatorvos, vadász néhány éve tél közepén látott nádi farkast, azaz aranysakált a bánáti Podlokány közelében. Az ő leírása szerint a rókánál termetesebb, erősebb felépítésű állat, melynek testhossza eléri az egy métert. A lábai is hosszabbak, a farka viszont rövidebb, alig több 20 centiméternél.
A szintén törökkanizsai Radivoj Jančić preparátor gyűjteményében sakálpreparátumokból, sakálbőrökből több is található. A nemes egyszerűséggel csak Bracaként emlegetett állatpreparátor kezén már vagy fél tucat sakál „ment át”. Az 51 éve aktívan dolgozó preparátor több száz madarat és emlőst magába foglaló, egyedülálló gyűjteményében három sakál is van. Köztük Szajánnál, a Tiszában agyonvert példány is megtalálható a falon. A másik két sakál egyike Miloševo, a másik Krčedin határából szármzaik.
Bánátban az elmúlt 5-10 év során legalább fél tucat sakált lőttek a vadászok. Egy részüknek a bundáját, a koponyáját ki is készíttették. Több ilyen bizonyításra szolgáló példány lelehető fel a hivatásos vagy a zugpreparátoroknál, a trófeagyűjtő vadászoknál. Általában rókavadászat közben ejtették el a szerencsétlen párákat, vagy a váratlanul előbukkanó ragadozóra tüzeltek. Sajnos vadászaink még mindig előbb lőnek, azután kérdezik: „Mire is lőttünk”?
- A magyarkanizsai vadászok öt fős csoportja (Ancsán Péter, id. Bata István, ifj. Bata István, Bata Márton és Miloš Martinović) január 2-án Adorjánnál, a Tisza-Palics csatorna kezdeti szakaszán kialakult tó nádasa mellett ballagott hazafelé, amikor a Miloš kutyája egy rókára hasonlító ragadozót hajtott ki a nádból. A kutya gazdája azt kiabálta: -Nagy róka, nagy róka! Ő beljebb állt a nádban, hamarabb észlelte a vadat, rá is lőtt, de a puskája csütörtököt mondott - kezdte mesélni a sakálvadászat történetét Bata Márton.
- Tőlem mintegy 40 méterre szaladt ki a nádasból a szürke hátú, farkashoz hasonló, nagy testű rókára emlékeztető állat. A szél a ragadozó irányából fújt, bizonyára nem érezte meg a szagomat. Futni kezdtem irányába, mert azt gondoltam, hogy a falu felé menekül, de nem láttam, hogy a betonozott tópart takarásában éppen felém tart. Amikor újra szem elé került, már lőtávolban volt. Rálőttem, de csak megrázta magát, majd még egyszer lőttem, de beszaladt a nádba.
A havon feltűnő piros vérnyomok a tó túloldali nádszegélyébe vezettek. A jégre nem mertünk rámenni, megkerültük a tavat, és a kutya hamarosan ráakadt a nádban elvérzett állatra. Miloš a kutyáját követve a nádszegély víz felőli részén ment rá a jégre, és csakhamar be is szakadt a vízbe derékig.
A nádban heverő sakált a puskáról leakasztott szíj segítségével húztuk ki a mintegy kilométernyire lévő útig, ahol kocsiba tettük és hazavittük. Miloš barátunk ismerte fel elsőként, hogy sakálról van szó. Ő már korábban rókalesen lőtt ilyen állatott, de nem tartotta meg, és így nem is lehet bizonyítani állítását. Úgy tűnik, hogy nem is annyira ritka vidékünkön a sakál. Kár, hogy nem ismerjük jobban - mondta Bata Márton.
Az adorjáni tavon elejtett nőstény aranysakál tömege a vadászok szerint jóval meghaladta tíz kilót, bár a szakirodalom szerint átlagban tíz kilót nyom egy-egy példány. A magyarkanizsai vadászok tudni vélik, hogy néhány hónapja Zenta környékén is lőttek egy hím példányt. Feltételezésük szerint ez a hím egyed az Adorjánnál elejtett nőstény sakál párja volt. A megfigyelések szerint az aranysakál egész életre szóló párkapcsolatban él, és vadászni is párban járnak.
Káros vagy hasznos a sakál?
Az aranysakál a táplálékpiramis csúcsán álló ügyes ragadozó, megjelenése páni félelmet keltett vadászaink körében. Már arról beszélnek, hogy a rókától nagyobb, erősebb ragadozó veszélyt jelent az őzekre is. Nos, e feltételezés csak a szokásosan túlzó vadászmesék kategóriájába sorolható. Magyarországon - főleg a Vajdasággal szomszédos déli megyékben - Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megye területén, a dél felől bemerészkedő sakálokból évente átlag 70-80 példányt ejtenek el. Az aranysakál táplálékozási szokásainak, a gyomortartalmaknak a vizsgálata egyértelműen bebizonyította, hogy 77 százalékban kis emlősökkel táplálkozik. A közismert, rágcsálópusztító rókánál ez az arány 67 százalék.
A sakál legfontosabb tápláléka a mezei pocok. Már csak ezért sem szabadna tűzzel- vassal (lapáttal) irtani. A sakál mezei nyúl és fácánfogyasztása messze elmarad a feltételezésektől. Tehát nem egy új dúvad tűnt fel a Kárpát-medencében, hanem egy olyan ragadozó emlős, amely megérdemli a figyelmet és a teljes körű védelmet. Csak örülhetünk annak, ha sikerül az aranysakálnak az Arany János korában élt állománynagyságot megközelítenie, vagy legalább valamekkora stabil szaporodó populációt fenntartania a Duna és a Tisza mentén.
GERGELY József
Ordít, mint a fába szorult féreg
A Forgács Tamás-féle Magyar szólások szótára szerint a mondásban szereplő féreg szó nem a köznapi értelemben használt gilisztára, hanem a toportyánféregre, mai nevén aranysakálra (Canis aureus) utal. A fa pedig az állatnak felállított csapdát jelenti. Tehát a mondás szó szerint úgy hangzana, hogy ordít/üvölt, mint a csapdába esett aranysakál. A faj rendszertani besorolása problémát okozott, ezt tükrözi változatos elnevezése is: nádi farkas, toportyánféreg, csikasz, réti farkas, farkassakál.
Forrás: Magyar Szó archív

Merjünk kicsik lenni?

Az RMDSZ érdekvédelmi politikája: apró lépésekben a teljes önfeladás felé
• 2011. május 20.
• |
Az erdélyi magyar nemzetrész jogállását megnyugtató és világos módon tisztázó törvény megalkotásával tágabban kilenc, szűkebben véve két évtizede adós a bukaresti törvényhozás. Annak ellenére, hogy Románia az első és második világháborúkat lezáró diktátumok aláírásakor közösségi jogainkat illetően komoly vállalásokat írt alá, továbbá az euroatlanti integráció feltételeiként ezen vállalásait újból megerősítette több európai egyezmény részleges vagy teljes hazai kodifikációjával, bátran kijelenthetjük, hogy politikai elitje soha egyetlen pillanatra sem adta fel a homogén, egynyelvű és egynemzetiségű állam létrehozásának 19. századi tervét.

fotó: Vargyasi Levente (archív)
Bukarest a nemzetiségek tekintetében is szemrebbenés nélkül folytatta, folytatja a „jelezz balra, és fordulj jobbra” balkáni gyakorlatát, függetlenül a mindenkori kormányok politikai színezetétől, s sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy paradigmaváltást a jövőben sem várhatunk. Annál is szomorúbb a romániai kisebbségek közrendű sorába kényszerített erdélyi magyar nemzetrész helyzete, hogy Bukarest fél évszázad alatt, a Magyar Népi Szövetség után, már a második olyan érdek-képviseleti szervezetünket alkotja, formálja saját igényei szerint, melynek vezetői a legalapvetőbb sorskérdéseink ügyében is készek nemzeti érdekeinkkel homlokegyenesen ellenkező irányban működni, közösségünk jogos követeléseit ál- és látszatmegoldásokkal tompítani itthon és külföldön egyaránt. Még ha fenti kijelentésünk első olvasatra súlyosnak is tűnhet, tény, hogy a kisebbségi törvénytervezet még utalás szintjén sem foglalkozik a területi autonómia igényével, holott az közösségünket két régióban, a Székelyföld mellett a Partium határ menti térségeiben is megilletné. Ez a hiányosság egymagában is elfogadhatatlanná teszi az egész kezdeményezést, illetve tökéletesen hiteltelenné az állítást, hogy kerettörvényről lenne szó.
Az erdélyi magyar nemzetrész szülőföldjén őshonos, egy évezrede államalkotó tényező. A 2002-es népszámlálás adatai alapján Románia második legnépesebb nemzeti közössége vagyunk, szám szerint közel kétszer annyian, mint az összes regisztrált kisebbségi közösség együttvéve. Az erdélyi magyarság a törvénytervezetben felsorolt 20 nemzeti és etnikai közösség közül talán az egyetlen, mely életképes helyi közösségek sokaságával rendelkezik, amely nyelvét és hagyományait a mindennapok részeként gyakorolja, és saját, önmagában is fejlődőképes műveltséggel rendelkezik. Mi nem magyar származású románok – a törvénytervezet 2. és 3. cikkelyei alapján –, hanem a magyar nemzet részét képező román állampolgárok vagyunk (akik szándékunk és megkérdezésünk nélkül váltunk azzá). Fentiek alapján a Romániához csatolt magyar nemzetrésznek, amennyiben jövendőjét nevezett országon belül képzelik el, különleges, társnemzeti státus jár. A tárgyalt törvénytervezetben nevesített húsz népcsoport többsége alig pár ezer lelket számláló, az asszimiláció és a nyelvvesztés előrehaladott állapotában lévő etnikai vagy nyelvi közösség. Rájuk és igényeik szerint tervezett jogszabályokkal aligha adható érdemi válasz az erdélyi magyar nemzetrész létkérdéseire. Magunkra nézve tehát magát a „kisebbség” kifejezést is vissza kell utasítanunk, és ki kell jelentenünk, hogy a bukott, „merjünk kicsik lenni” doktrína után a Kárpát-medence (közös magyar hazánk) többségi nemzetének semmi szüksége a merjünk kisebbség lenni gondolatának törvényi erőre emelésére. Amíg a törvénytervezet 2005-ös benyújtását megelőzően legalább a konszenzuskeresés és társadalmi vita látszatát igyekeztek megteremteni, addig a mostani beterjesztést az RMDSZ gyakorlatilag belügyként kezelte, azt sem egyeztetések, sem konzultáció nem előzte meg. Ismét rólunk döntenének, a megkérdezésünk nélkül.
Mit is tartalmaz a törvénytervezet?
A hat fejezetből álló törvénytervezet tartalmi szempontból három fő részre különíthető. Az első két fejezet alkotta egység nem egyéb, mint a már jelenleg is hatályos hazai törvények nemzeti és etnikai közösségekre vonatkozó cikkelyeinek gyengített és hiányos kivonata. Többségükben szó szerinti átvételekről van szó az alkotmányból, az 1995/33 1, a 2007/282 2, a 2001/215 3, a 2006/489 4, az 2011/1 5 törvényekből. A törvénytervezet első 38 cikkelye semmilyen újítást nem hoz, kidolgozói erre különös figyelmet fordíthattak, szemléltető példa erre, hogy a nyelvhasználati jogok tekintetében a több, jelenlegi jogszabályban is rögzített 20 százalékos küszöböt meg sem említik, helyette az „ahol jelentős számban élnek nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek” ködös kifejezést találjuk (a nyelvhasználati küszöb elvárható 5–10 százalék körülire csökkentése helyett).
Az említett két keretszabályozás – az 1995. évi 33-as számú törvényként beemelt, a nemzeti kisebbségek oltalmazásáról Strasbourgban 1995. február 1-jén megkötött keretegyezmény és a 2007. évi 282-es számú törvény, mely a regionális vagy kisebbségi nyelvek, szintén Strasbourgban 1992. november 5-én elfogadott európai chartájának részleges átvétele – alapján komoly nemzetiségi jogok illetnék közösségünket, de melyeket a mai napig nem tudunk érvényesíteni, mert kapcsolódó, részletező szabályozásokat, illetve alkalmazási útmutatókat nem alkottak. E tapasztalat fényében sok jóval nem kecsegtet, hogy a jelenlegi kerettörvénynek szánt szövegből is hiányoznak az alkalmazását szabályzó rendelkezések, esetleges kidolgozásukra vonatkozó konkrétumok, határidők.
Az oktatásról szóló fejezet csupán egy halvány, kétértelmű utalást tesz az önálló állami finanszírozású magyar felsőoktatási intézményekhez való jogról, sőt ez esetben a hivatalos román szöveg botrányos módon eltér a magyartól: míg a magyar fordításban „önálló egyetemek” szerepelnek, addig a román szövegben a nehezen értelmezhető „universităţi distincte” szerepel. Rögtön az első, az oktatásra vonatkozó cikkely (15. cikk) deklarálja az anyanyelvi oktatás jogát „minden szinten, formában és típusban”. Részletek híján sovány szabályozás ez azokban az esetekben, ahol például egy felsőoktatási intézmény az egyetemi autonómiára hivatkozva egyszerűen nem hajlandó magyar nyelvű szakok vagy karok indítására. Ebben a helyzetben van jelenleg a hazai egyetemi szintű műszaki képzés, ahol egyetlen állami fenntartású magyar szak sem létezik.
A művelődésről szóló alfejezet tekintetében sajnálattal kell megállapítanunk, hogy még utalás formájában sem foglalkozik a román intézményekbe kényszerített, jelenleg tagozati szinten működő magyar kulturális részintézményekkel, illetve azok önállósodásának lehetőségével. Csupán az összehasonlítás kedvéért a magyarországi 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól a művelődést és oktatást szabályozó rendelkezéseiben, a 47. § (4), illetve a 49/A. § (4) azt találjuk, hogy a helyi önkormányzat köteles átadni az országos kisebbségi önkormányzatnak azoknak az oktatási és művelődési intézményeknek a kezelői jogát, melyek az adott kisebbséghez kötődnek és annak igényeit elégítik ki.
A tömegtájékoztatásról szóló alfejezetből hiányzik az önálló, állami fenntartású magyar közszolgálati médiaorgánumok létrehozásának joga, avagy lehetősége, helyette csupán a következőt találjuk: „egy illető régióban jelentős számban élő kisebbségnek, kérésére, a közszolgálati adók egész napos rádió- és televíziós adásokat biztosítanak” (26. cikk (3)).
Fentiek tükrében, állami fenntartású felsőoktatási, művelődési és tömegtájékoztatási intézményeink önállósága nélkül a törvényalkotó teljes kulturális autonómiakoncepciója hangsúlyozottan kérdőjelessé válik. A vallásról szóló alfejezet a vallásszabadságról és a vallások jogállásáról szóló 2006. évi 489-es törvény néhány cikkelyének közel szó szerinti átvétele, így jelentősége, túl azon, hogy növelte a törvénytervezet szövege leütéseinek számát, sok nincsen.
Az anyanyelv használatára vonatkozó alfejezet leegyszerűsítve, nyolc cikkelybe sűrítve foglalja össze már meglévő nyelvhasználati jogainkat. A törvénytervezet egyetlen szót sem ejt közúti útjelzők, földrajzi nevek, utcanevek stb. magyar nyelvű feliratozásáról. Románia mellőzte a nyelvi charta igazságszolgáltatásra, gazdasági életre, adóügyekre vonatkozó rendelkezései többségének átvételét. Nyilván nem véletlenül. Annál szomorúbb, hogy a törvénytervezet készítői, alkalmazkodva a meghúzódó mögöttes elképzelésekhez és célokhoz, szintén nem látták fontosnak vonatkozó jogaink biztosítását. Ilyen hozzáállás mellett bizonyára túlzó elvárás lett volna nyelvünk regionális vagy országos szintű hivatalossá tételéről beszélni, de legkevesebbként annyi elvárható lett volna, hogy legalább azokon a településeken tegyék egyenrangú nyelvvé, ahol jelen vagyunk. Nyelvhasználati szempontból a törvénytervezet annál is kevesebbet tartalmaz, mint az eddig biztosított jogok, így itt egyértelmű visszalépésről beszélhetünk. Például a mai napig hatályban maradt 1945. évi 86-os törvényként kodifikált kisebbségi statútum 8. és 10. cikkelyei (legkevesebb 30 százalékos nemzetiségi arányhoz kötve ugyan) kimondják a bíróságok és közigazgatási hatóságokon belüli teljes nyelvi egyenjogúságot, sőt a 12. cikkely kiköti, hogy a bíráknak és köztisztviselőknek kötelező módon ismerniük kell az adott nemzetiség nyelvét is, de említhetnénk akár a 15. cikkelyt is, mely utcaneveink kiírásának jogát szavatolja. Azt most nem firtatnánk, hogy az említett cikkelyeket érdekképviselőink miért nem alkalmazzák vagy kérik számon, de az tény, hogy a 2011-es kisebbségi törvénytervezet, legalábbis nyelvhasználat tekintetében, alulmúlja az 1945-ös kisebbségi statútumot. A törvénytervezet teljes egészéből hiányoznak a végrehajtást illető garanciák, illetve az esetleges szankciók, a sokat hangoztatott kerettörvényi státus már az első két fejezetnél elvérzik.
Becikkelyezett hatalmi monopólium
A törvénytervezet második tartalmi egysége a harmadik és negyedik fejezeteket foglalja magában. A harmadik fejezet szabályozza a kisebbségi szervezetek létrehozását és jogköreiket. Mondhatni itt bújik ki a szög a zsákból, ugyanis gyakorlatilag másról sem szól, mint arról, hogy hogyan szabjon olyan feltételeket egy kisebbségi szervezet megalapításához, melyek a magyar közösségen belül majdhogynem lehetetlenné teszik az RMDSZ-en kívül más szervezet létrehozását. A tervezet „természetesen” kettős mércét alkalmaz, ugyanis úgy szól, hogy kisebbségi szervezetet egy adott közösség az utolsó népszámlálás szerinti létszámának legkevesebb 10 százalékával megegyező alapító taggal hozhat létre. Például az örmény kisebbség (1780 fő, 2002-es adat) esetében ez 178 alapító tagot jelent. Kis túlzással szinte családon belül megoldható. Azonban azoknál a nemzeti kisebbségeknél, ahol ez a szám meghaladná a 25 ezret, a tervezet alkotója „megelégszik” a negyed százezer alapítóval, de a párttörvényből ismerős területi feltételt szabja, mely szerint az alapítóknak legkevesebb 15 megyéből és megyénként legkevesebb 300-an kell lenniük. A jogalkotó szerint tehát nincsen létjogosultsága olyan kisebbségi szervezeteknek, melyek 250 ezer főnél több személyt képviselnének, de esetleg csupán regionális szinten, 15-nél kevesebb megyében. Naiv kérdés, hogy ez az elképzelés kiállná-e az alkotmányosság próbáját. Továbbá a jogalkotó azt is megengedné, hogy az alapítók legfeljebb egynegyede ne tartozzon az adott szervezet szerinti nemzeti közösséghez, amit azért tartunk problematikusnak, mert egyszerűen ellenőrizhetetlen. Talán nem lett volna haszontalan, ha a nyelvi jogokat szabályozó alfejezettel legalábbis megközelítőleg akkora alapossággal foglalkoztak volna, mint azzal, hogy az RMDSZ hatalmi monopóliumát becikkelyezzék.
A negyedik fejezet rendelkezik a Nemzeti Kisebbség Tanácsa elnevezésű, valamennyi, a parlamentben képviselt kisebbségi szervezetet tömörítő, a mindenkori kormány alá rendelt konzultatív szerv létrehozásáról. Az erdélyi magyar nemzetrész érdekeivel szögesen ellentétesnek tartunk minden olyan kezdeményezést, mely „egy akolba” terelné közösségünket a romániai kisebbségekkel, különösen úgy, hogy a közös szervezetet a mindenkori kormánynak rendelik alá. Az 52. cikkely első alpontja kimondja, hogy az NKT működési szabályzatát kormányhatározattal hagyják jóvá. Vajon miért gondolják úgy az RMDSZ-ben, hogy mindig kormánytényezők lesznek, és lesz befolyásuk az NKT-t érintő szabályozásra? Egyébként az NKT feladatkörét szabályzó, igencsak kurtácska 53. cikkelyben a következő igéket találjuk: „támogat”, „javasol”, „elemez”, „véleményez”. Sehol sem találunk a kisebbségeket közvetlen módon érintő kormányhatározatokra kötőerejű véleményezési jogot garantáló passzust. Az NKT-nak döntéshozatali jogköre kizárólag a kormány által a kisebbségi szervezetek működési költségeire szánt keret elosztására vonatkozóan van, de az is csak úgy, hogy a „kasszakulcs” a közvetlenül a miniszterelnök alá rendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságánál marad. Látszatszervezetek látszatjogkörökkel!
És végül a harmadik tartalmi egység, az ötödik fejezet, a kulturális autonómiáról rendelkezik. Az RMDSZ szerint egy 12 cikkelynyi, szégyenteljesen rövid és felületes fejezet lenne hivatott hosszú távon biztosítani közösségünk jövőjét. Összehasonlításban a párhuzamos magyarországi 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 105 cikkelyben, a feladatok, jogok és jogkörök sokkal szélesebb körét biztosítva, azokat részletekbe menően kifejtve rendelkezik. Míg a magyar jogszabály a valódi önrendelkezés elvét megvalósítva, alulról, a települések szintjéről építi fel a kisebbségi önkormányzás rendszerét, ezeket területi és országos szervezetekkel fogva össze, addig a tárgyalt tervezet megalkotói a szubszidiaritás elvével homlokegyenest szembemenve, felülről lefelé „építkezve”, centralizált országos működésű úgynevezett Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsokat javasolnak, melyek – esetleg – létrehozhatnak területi, azaz megyei szervezeteket, de csupán egyszerű jogi személyi státussal. Helyi szervezetekről egy szó sem esik. Ehhez képest a magyar jogszabály olyan helyi autonóm közigazgatási szerveket hoz létre, melyekről a 24/E. § (2) alpontja kimondja: „a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok között nincs alá és fölérendeltségi viszony”. A különbség ég és föld. Továbbá a törvénytervezet 62. cikkelyének első pontja kimondja, hogy a tanácsot „az adott nemzeti kisebbséghez tartozó személyek titkos, közvetlen, egyenlő és szabadon kifejezett (?) belső választással hozzák létre”. A törvénytervezet csupán arról nem beszél, hogy milyen választói névjegyzék alapján? Azt azonban kimondja, hogy a belső választásokat kormányhatározat alapján, az adott nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének – esetünkben tehát az RMDSZ – szervezésében kell megtartani (62. cikk. (2),(3)). Eszerint tehát a mindenkori kormány kénye-kedve szerint befolyásolhatná belső választásainkat, illetve kizárólagos módon olyan szervezetre bíznák lebonyolítását, mely közvetlenül érdekelt annak eredményében. Meglehetősen furcsa értelmezése az önrendelkezésnek és a szabad választás jogának. Az RMDSZ szervezte belső választások tisztaságára kár is szót vesztegetni, abból közösségünk elegendő leckét kapott az elmúlt húsz esztendőben. A tárgyalt törvénytervezet kulturálisautonómia-koncepciója egyszerre csúfolja meg az önkormányzatiság és a szabad választások demokratikus alapelveit, híven tükrözi alkotóinak és előterjesztőinek az egyéni és közösségi jogról alkotott igen sajátos elképzeléseit.
„Kisebbségjogi szemfényvesztés”
Nem célunk az eddigi hasonló hazai törvénytervezetek összehasonlítását elvégezni, azt mások és avatottabbak a maguk helyén megtették, annyit azonban mindenképpen fontosnak tartunk elmondani, hogy az 1993-as első törvénytervezet óta az RMDSZ-es törvényalkotók olyan súlyos mértékben hátráltak meg a közösségi jogok tekintetében, mely a tervezet legitimitását alapvetően kérdőjelezi meg, és több mint kétségessé teszi, hogy az erdélyi magyarok valódi igényeire jelenthetne akárcsak részleges megoldást. Szilárd meggyőződésünk, hogy a jelenleg elfogadásra beterjesztett törvénytervezet megalkotásának legfőbb vezérlő elve a többségi román társadalomnak és elsősorban politikai elitjének való megfelelés, amelyet valós tartalommal csupán oly mértékben töltöttek fel, mely az alkotmányban mai napig deklarált nemzetállami státussal és az ebből következő asszimilációs, homogenizáló törekvésekkel garantált módon összeegyeztethető. Továbbá tagadhatatlan a törvénytervezet kidolgozóinak azon szándéka, hogy a megteremtődő szűk jogi keret minden, az RMDSZ mellett versenytársként, vagy akár csak kontrollerőként fellépő szervezetet csírájában lehetetlenítsen el. Míg az első elv az önrendelkezés demokratikus alapjogának egyszerű semmibevétele, hiszen látszatszabályozásokkal operál, nem több mint kisebbségjogi szemfényvesztés, a második alkotó elv a politikai pluralizmus demokratikus alapjogát gyökerénél fogva támadja. Ezt a fajta, a hatalom kizárólagos gyakorlására való törekvést minden demokratikus politikai berendezkedésű európai állam többnyire már az alaptörvényben minősített formában tárgyal és tilt, érthetetlen, honnan tehát az RMDSZ „bátorsága”, hogy országnyi, másfél milliós közösségünket tartós egypártrendszerbe tuszkolja.
Összegzésképpen tehát egyértelműen és határozottan vissza kell utasítanunk az RMDSZ újbóli próbálkozását „egyszemélyes” kisebbségi törvénytervezete elfogadtatására, valamint ahogyan azt 2005-ben a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT) és a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) közösen tettük, nevezett politikai alakulatot felszólítjuk, vonja vissza törvénytervezetét, térjen vissza az erdélyi magyarság területi autonómiájának képviseletéhez, és legyen partner széles körű társadalmi vita lefolytatásához, egy, a magyar közösség valódi érdekeit szolgáló kisebbségi kerettörvény megalkotásához és beterjesztéséhez.
Csomortányi István, Soós Sándor
Csomortányi István az Erdélyi Magyar Ifjak nemzetpolitikai szakcsoportjának vezetője, Soós Sándor az EMI elnöke.

Jegyzetek:
1 Törvény a nemzeti kisebbségek oltalmazásáról Strasbourgban 1995. február 1-jén megkötött keretegyezmény ratifikálásáról
2 Törvény a regionális vagy kisebbségi nyelvek – Strasbourgban, 1992. november 5-én elfogadott Európai Chartájának ratifikálásáról
3 Törvény a helyi közigazgatásról
4 A vallásszabadságról és a vallások jogállásáról szóló törvény
5 Nemzeti oktatási törvény
Forrás:kronika.ro

Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió hangja vallott életéről

A tihanyi Tetőtéri esték neves vendégei sorában nemrég Bőzsöny Ferenc volt az előadó, akit sajátos mélyzengésű hangjával mint a Magyar Rádió főbemondóját ismert meg az ország, s aki hét esztendőn keresztül mutatta be a Kossuth Rádióban a minden délben és mindig más templomból megszólaló harangokat.
A vendég - aki mint hajdani veszprémi piarista öregdiák és kisszeminarista, gyakori résztvevője a tihanyi Kézfogás-találkozóknak is - ezúttal régi rádiós emlékeiről, élményeiről beszélt az egybegyűlteknek. Hemingway híres regénycímének szellemes megfordításával nemrég egy könyvben is megosztotta rádiós élményeit az olvasókkal, Aki a harangért szól címmel. A Kazinczy-díjas nyugalmazott főbemondó neve a magyar rádiózás történetében ma már fogalom, de műsorvezetőként is kiváló volt mindig, s a helyes magyar beszédet már régóta tanítja is egyetemi szinten – mutatta be a vendéget a tihanyi közösségben Korzenszky Richárd perjel, mint házigazda.

A ma már nyolcadik évtizedében járó vendég 51 évig dolgozott a Magyar Rádióban, ahova a Gondviselés vetette, amikor az állam feloszlatta a veszprémi papi szemináriumot, s ő szélnek eresztett papnövendékként nem talált befogadó szándékot egyetlen egyetemen, főiskolán sem. Mikor már úgy látszott, továbbtanulását a rendszer végleg elvágta, híradós kiskatonaként parancsnoka ösztönzésére – rendkívüli hangorgánumára való tekintettel – a Magyar Rádióba jelentkezett bemondónak. Ezernél is több jelentkező közül egyedüliként választották ki e státuszra, s mindjárt pályája kezdetén (1956-ban) jeles történelmi események részese lett. Október 23-án éjszaka az ostromot a rádióban élte át, életének egyik legszörnyűbb éjszakája volt - vallotta meg. Keserű humorral szólott arról a „színeváltozásról”, ami akkoriban ment végbe pillanatok alatt a szerkesztőségi elvtársak körében, akik egyből forradalmárok lettek – hasonlította ezt a korszakot az 1989-es változások időszakához.

Megvallotta, hogy örök élménye marad a Mindszentyvel való személyes találkozása. Amikor november 3-án este a Szabad Kossuth Rádióban megtartotta emlékezetes beszédét, ő fogadhatta a bíborost, ő konferálhatta fel, s a beszéd idején végig a balján ülhetett. Találkozásuk révén persze bensőséges párbeszédre is sor kerülhetett, hiszen Bőzsöny Ferencet 1947-ben maga Mindszenty bérmálta a Szent István-bazilikában, s nagy tisztelője volt a hősiesen helytálló főpapnak: prédikációit, nemzethez szóló üzeneteit mindig meghallgatta, ha tehetette.

Rádiós múltjának emlékezetes állomásai voltak II. János Pál pápa magyarországi látogatásai is, ahol tudósítóként is közreműködött, és esti összefoglalókat készített a Szentatya napi programjairól. A pécsi találkozón maga is felolvasói szolgálatot látott el a pápai szertartáson, s a pápánál áldozhatott. Beszámolt arról is, hogy a pápalátogatás során megélt személyes és tudósítói élményeiről egy szívből fakadó beszámolót is készített, s ezt elküldte a Szentatyának, aki meleg hangú levélben köszönte meg, s áldását küldte rá, családjára és munkájára. E levelet bekeretezve szobájában őrzi ma is, és elhozta megmutatni a tihanyi találkozóra.

Toldi Éva/Magyar Kurír

Görög Katolikus Iskola Nyíregyházán, a Huszár telepen

2011-05-25 10:55:00
Nyíregyháza: görög katolikus iskola többségében roma gyerekeknek

Görög katolikus egyházi fenntartású iskola működik szeptember elsejétől Nyíregyháza többségében romák lakta negyedében, a Huszártelepen - jelentették be az önkormányzat és a hajdúdorogi egyházmegye vezetői közös sajtótájékoztatón szerdán a nyírségi nagyvárosban.

Kocsis Fülöp megyés püspök elmondta: az oktatás felmenő rendszerben, első osztállyal indul az új tanévben, 28 gyermek kezdi meg tanulmányait az intézményben. Kovács Ferenc, a város Fidesz-KDNP-s polgármestere hozzátette: a nyíregyházi önkormányzat térítésmentesen adja át használatra a lakótelep régi, 2007-ben bezárt iskoláját az egyháznak, és a megállapodás szerint a negyed óvodája is a görög katolikusok fenntartásába kerül 2012-től egy települési romafelzárkóztatási program keretében. Az önkormányzati vezető tájékoztatása szerint a cigány kisebbség integrációját segítő nyíregyházi program kiemelten kezeli a lakókörnyezet korszerűsítését, a foglalkoztatást és az oktatást is.

A Huszártelepet - ahol az 1800-as évek végén épült, valamikori huszár laktanya legénységi szállásán kialakított ötszáz lakásban mintegy kétezer roma család él - pályázat alapján európai uniós forrással szeretnék felújítani. A foglalkoztatást a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés támogatása mellett a közmunkaprogram nyolcórás alkalmazásának növelésével akarják javítani, már július elsejétől. Az oktatásban a görög katolikus mellett számítanak az evangélikus egyház iskolaműködtető szerepére is, az elképzelések szerint az utóbbi roma szakközépiskolát hozna létre Nyíregyházán.

Kocsis Fülöp püspök szólt arról, hogy a görög katolikusok egy éve Szolnokon már működtetnek egy roma tanulókat oktató általános iskolát, s az ottani programot alkalmazzák majd az ősszel induló huszártelepi iskolában is. Hozzáfűzte, hogy az iskola tárgyi feltételei adottak, bár némi felújításra szükség van, s ehhez számítanak az állam, az önkormányzat és civil szervezetek támogatására is.

Az új iskolában az egyház számít azokra a pedagógusokra is, akik 2007 előtt a Huszártelepen tanítottak, és jó ismerői voltak a sajátos nevelési feladatokat igénylő munkának. A huszártelepi intézményt négy éve zárta be a nyíregyházi önkormányzat, mert jogvédő civil szervezetek bírósági eljárást indítottak a helyhatóság ellen szegregáció vádjával, mivel az iskolában döntően roma gyerekek tanultak.



(mti)

A magyar szentek himnusza (Isten, hazánkért...)

Görög Katolikus ÁltalánosIskola Nyíregyházán

Görög Katolikus Általános Iskola
4400 Nyíregyháza
Bethlen Gábor u. 7.

Fejlesztőpedagógus munkája iskolánkban
„ Ne félj, csak higgy”
(Mk 5,36 )

Az egészség törékeny dolog. Van, aki már a hiányával születik. Vannak embertársaink, akik megtanulnak a részképesség kiesésekkel élni és alkotni; s vannak, akik képtelenek beilleszkedni a társadalomba. A család az ember első számú szocializációs közege, meghatározó, hogy milyen indíttatást kapunk az életre. Egyre több a hátrányos helyzetű tanuló az egyházi iskolákban. A szülők segítséget, kompenzálást várnak tőlünk.
A gyermek kiszolgáltatott. Rajtunk, felnőtteken múlik, hogy mire tesszük képessé. Az értékek közvetítése mellett, a képességeket is fejleszteni kell. Aki hátránnyal indul, azt gyakrabban, és korábban kell fejleszteni.
Tény, hogy az a gyermek jobban fejlődik, akit szeretet, bizalom, és hit vesz körül.
Iskolánkban a nyíregyházi Görög Általános Iskolában a 2004/2005-ös tanévtől főállású fejlesztőpedagógus dolgozik, ami intézményünk szakmai színvonalát emeli.
Fejlesztőpedagógusunk iskolai végzettségei, óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus-tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár. Szakvizsgázott fejlesztőpedagógus, közoktatási szakértő. Tanulási zavarokból több tanfolyami tanúsítványa van. Szakmailag folyamatosan képzi magát, amit szívesen átad érdeklődő kollégáinak.
Szülőkkel, az iskolában dolgozó pedagógusokkal jó kapcsolatot alakított ki az eredményes munka érdekében, rendszeresen konzultál.
Iskolánkban a fejlesztés egyéni törődést jelent a rászorulókkal. Ennek megvalósításához először a fejlesztőpedagógus konzultál az osztályban tanítókkal, majd a gyerekeket megfigyeli, megfelelő módszerekkel felméri. A tanulási problémák okait felderíti. Az okok ismeretében megtervezi a fejlesztés folyamatát, módszereit, speciális gyakorlatokat. Az osztályból kiemeli a gyerekeket egyéni és csoportos foglakozásokra, olyan is előfordul, hogy a gyereket az integrált osztálykörnyezetben segíti.
A szülőket bevonja a fejlesztő munkába, hogy még hatékonyabb legyen az eredmény. A tanulási zavarokkal küszködő gyerekek szüleinek egyértelművé teszi, hogy nem az írás direkt gyakoroltatása a cél, hanem a fejlesztésükhöz kapcsolódó feladatok végzése. Így a szülők is tudják követni gyermekük fejlődését.
A fejlesztőpedagógus munkája összetett, végez általános képesség fejlesztést és speciális fejlesztést. Egyéni korrekció szükséges a készségek és képességek fejlettsége esetén. Írás-olvasás, számolás és beszédkészség területén, valamint a megfigyelő, gondolkodó, emlékező, szövegértő és lényegkiemelő képességek esetében is. Nagyon fontos, hogy mindenki a lemaradt részképesség területének megfelelően kapja meg a heti egy-két terápiás foglalkozást./ A legideálisabb a heti 3 alkalom lenne./
Ezeket a foglalkozásokat mindaddig végzi, míg a hátrány meg nem szűnik
Iskolánkban integrált oktató-nevelő munka is folyik. Segítséget jelent a szakszolgálatokkal kialakított jó kapcsolat, a Nevelési Tanácsadó, valamint a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság szakvéleményei konkrét terápiát javasolnak. A fejlesztő foglalkozásokon a sajátos nevelési igényű gyerekek is rész vesznek / diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás /.
A gyerekek fejlődését egyéni fejlesztő naplóban rögzíti. Fejlesztésének elve a fokozatosság, amíg egy bizonyos részterületen hiányosság mutatkozik nem lép tovább. Módszerében a speciális és komplex gyakorlás egymást kiegészíti.
Az összeolvasás képességét speciális gyakorlatokkal fejleszti. A figyelem fejlesztésére nagy gondot fordít. Mindennek ez az alapja. A figyelem irányításában, a koncentráltság a tartósság a terjedelem növelésében jelentős szerepe van a rendszeres gyakorlásnak.
A fejlesztés komplex nevelési feladat felvállalását kívánja a pedagógustól. Szakmailag jól felkészült, a szakirodalomban jól tájékozott, valamint a gyerekek érdekében a törvényi lehetőségeket jól ismerő, gyermekszerető pedagógus legyen.
A mi fejlesztőpedagógusunk Atucsákné Fehér Ibolya Mária, mindezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik, s kiváló munkakapcsolatot alakított ki a helyi Nevelési tanácsadó munkatársaival, valamint I. Sz. Tanulási Képességet Vizsgáló szakembereivel. Folyamatosan konzultál, munkájához segítséget kér, s a szakmai tanácsoktól sem zárkózik el.
A fejlesztő foglalkozások nagy hátránya, hogy nem látványos, nem azonnal mérhető az eredmény. A gyerekek lassan, de önmagukhoz viszonyítva sokat fejlődnek. Minden gyerek élvezi a foglalkozásokat, a játékos módszereket s közben észre sem veszik a tudatos, tervszerű fejlesztést. Sajátosan szakember és eszközigényesek ezek a fejlesztő foglalkozások, amit folyamatosan igyekszünk biztosítani.
A szülők körében elismert a szakemberünk, s nagyon értékelik, hogy iskolánkban minőségi egyénre szabott fejlesztő munka folyik. Munkája iránt érdeklődnek, tanácsait, véleményét, segítségét kérik. Nemcsak a lassan haladó gyerekeknek kell megadni a felzárkóztatásra az esélyt, hanem azoknak is, akik valamilyen tantárgyból rajtuk kívülálló okok miatt gyengébben tudnak csak teljesíteni.
Törekvésünk, hogy a fokozottan egyéni bánásmódot igénylő gyerekek továbbra is, egyre szélesebb spektrumú, szeretetteljes, fejlesztő foglalkozásokon kapják meg a hátrányuk leküzdéséhez szükséges szakmai és emberi segítséget.
„ Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magam,
és akkor derűs a szívem,
ha a munkában játékot fedezek föl.
Félek a játszani nem tudó emberektől,
és mindig azon leszek, hogy az emberek
játékos kedve el ne lankadjon…” valljuk mi is József Attilával.
A gyermek lételeme a játék. A pedagógus számára a játék módszer, eszköz a tanításban, a gyermeknek élmény. Játsszunk velük minél többet!
Tudjuk azt, hogy munkánk nem hiába való. Minden gyermek önmagához képest sokat fejlődik a specializált foglalkozásokon. Hittel és bizalommal, teljes odaadással végezzük mindennapi munkánkat, s kérjük arra Isten áldását.

Szabó Bernát Sándorné
Igazgató

Lelkigyakorlat

Kedves Testvérek!
Ajánlom a figyelmetekbe, főleg akinek a családjában 17-35 év közötti leány van, az alábbi lelkigyakorlatot:


Ez elmúlt évekhez hasonlóan idén ismét megrendezésre kerül
a közösségünk által szervezett
nyári lelkigyakorlat
hivatástisztázás céljából lányoknak.

2011. július 17-22 között szeretettel várjuk Mártaverebély-Szentkútra az érdeklődőket.

Tanítványokkal együtt indulhatunk el az úton
és kérdezhetjük egymást és a mellénk szegődő Jézust is:






Ezen a honlapon megtaláljátok!
http://www.szegenygondozo.ofm.hu/

Testvéri szeretettel: Éva

Élőlánc aMáriaÚton

Kedves Mindenki!



A minap kaptam egy üzenetet a Mária út jelzéseinek festéséről.

http://katolikhos.ro/vasarnap/legfrissebb-szamcurrent-issue/148-panorama/260-a-maria-ut-jelzeseit-festik.html



Ma Budapest határában, a Máriaremetei templom környékén fel is fedeztem egy szép új jelet. A férjem tréfásan megjegyezte, ha 1 millió ember festene egy jelet 1,5 méterenként, akkor hamar készen lenne. A gondolatot tovább fűztük. Ha 1 millió ember megfogná egymás kinyújtott kezét ténylegesen, akkor Mariazelltől Csíksomlyóig 1400 km-en át elérne ez az élő lánc.



Milyen csodálatos lenne idén 2011-ben, Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én, déli 12 órakor létrejönne ez az élőlánc. Azt hiszem a Mária út egyesület, a plébánosok, a polgármesterek, a helyi katolikus közösségek segítségével meg lehetne szervezni a kelet-nyugati Mária út menti településeken, még ha nincs is mindenhol felfestve és pontosan kijelölve az út, hogy kimenjenek az emberek és megfogják egymás kezét és imádkozzanak Szűzmária segítségét kérve a Kárpát-medencében, Közép-Európában együtt élő népek megbékéléséért.

No és ha utána minden 10-20 emberből álló csoport elültetne egy-egy fát, egy-egy csoport virágot, vagy elhelyezne egy emlékoszlopot, akkor valami igen nagyszerű és felemelő dolgot tehetnénk a Szent István terv jegyében is.





Prof. Konkoly-Gyuró Éva

Nyugat-Magyarországi Egyetem

Kutyaház Egyesület

Sansz

Mozaikszóként, Segít A Négylábúak Szeretete- Közhasznú Alapítványt jelöli.
A Fórum Bevásárlóközpontban jártam tegnap.
Nem szokásom, hiszen nem ott vásárolok, csak húgommal ott beszéltünk meg találkozót.
Első alkalommal rendezett „ Kutyás Napot”, az áruház.
A teljesség igénye nélkül megemlítek néhány segítő közösséget, mert ez itt a Reklám helye:
Az elején említett Sansz Alapítvány, évek óta sikerrel használja a négylábúakat a város Kenézy kórházának pszichiátriai betegeinél, autista gyerekek gyógyításában.
A Pacsi Alapítvány, ugyancsak Debrecenben teszi hasonlóan áldásos tevékenységét.
Ott volt a rendezvényen a Közterület Felügyelet Gyepmesteri telepe.
A Kutyaház Egyesületet olyan nevek képviselték, mint:
Lukács Laci a Tankcsapdából, vagy Betti, a Desperadoból.
Sándor Tamás, a DVSC- ből.
A négylábúak szeretetének áldásos hatásáról személyesen is meggyőződhettem, amikor agyvérzésem után, mély depressziómból Papi kutyám hozott ki.
Neki köszönhettem, hogy fizikailag összeszedtem magam.
Életkedvvel telítődtem, hiszen sorsomra hagyott családtagjaim helyett, Ő adott értelmet életemnek.
Volt kiről gondoskodnom, volt akit megsimogathattam, aki hozzám dörgölőzött, jelezve, fontos vagyok.
Arankáék, a Tiszadobi Gyermekvédelmi Központban lovas terápiát alkalmaznak, a nehezen kezelhető gyermekek megszelidítésében.
Nemrégiben megismerkedtem, a Boldizsár Ildikó által létrehozott Mese Terápiás Központ Alapítványával.
Ők madarakat gondoznak Tündérkertjükben, nagy sikerrel.
A médiánk tulajdonsága, hogy csak az hírértékű, ha gyereket, pedagógust vernek az országban.
Én írok azokról, akik a nevelésben igazi hivatást látnak.
Kihívást.
Egy jó módszerrel, pedagógusokkal, vagy akár a négylábúak szeretetével.
A szűkös anyagiak iskolák bezárásához vezet.
Akkor ne is szóljunk azokról , a bejegyzés elején említett alapítványokról, akik, sokszor, a csodának köszönhetik működésüket:
A mi csodánknak, akik segítünk!
Segítsünk együtt, hogy segíthessenek!
Legyen egy sanszuk, legyen egy sanszunk, egy emberibb életre!

A Pálos Rend nyilatkozata

Nyilatkozat

A Magyar Pálos Rend teljes mértékben elhatárolja magát a 2011 tavaszán, DVD-n megjelent (Császár Tamás rendező és Gőbl Gábor producer által jegyzett) „Pálosok – az ősi magyar rend” című film tartalmától és jellegétől. A film súlyosan elferdíti az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend történetét és küldetését, mely szorosan összekapcsolódik a kereszténységgel és azon belül a Katolikus Egyházzal. Kérünk minden jó szándékú embert, hogy ennek a nyilatkozatnak a figyelembevételével viszonyuljon a fenti DVD-filmhez és imádkozzon a katolikus hit védelmének szándékára.

A Magyar Pálos Rend nevében
Bátor Botond tartományfőnök
2011. május 20.

Hidak Európa népei felett

Május lassan a végéhez közeledik, s a június ismét Trianon felé tereli a gondolatainkat. Az első alkalom, hogy felkészülten éljük ezt meg, mint a nemzeti összetartozás napját. Ez az áthangolódás a nagy és igazságtalan veszteség fájdalmától az összetartozásig nem is olyan egyszerű és nem annyira magától értődő, mint gondolnánk. A felkészülést segítendő álljon itt egy felvidéki pályázat (Hidak Európa népei felett) egyik idézete: " &jövendőnk attól függ, tudunk-e jóra menni a velünk élő mindenféle nyelvű népekkel, meg tudunk-e velük élni békességben és mégis szabadság és haladás tekintetében tűrhető állapotban & a világ feszült figyelemmel fogja kísérni minden léptünket. Ha higgadtságot, eszélyt, valódi politikát fogunk mutatni e tekintetben, meg lesz nyerve részünkre a közvélemény, ha ellenben szenvedély, kisszerű civakodás és alap nélküli vetélkedés fog ismét & felülkerekedni, ha a világ azt látja, hogy mi & nem tanultunk semmit: akkor majd eljönnek mások rendet csinálni, s kiveszik kezünkből& mind saját magunk, mind egész keleti Európa sorsának elintézését.
Írta mindezt Mocsáry Lajos fél évszázaddal Trianon előtt.
Barátsággal köszönt:
Surján László

erdelyi templomok | templomok erdely

erdelyi templomok | templomok erdely

Erdélyi templomok a világhálón

kedves Csaba testvér, kedves Szent István terv részesei!

Egy kisebb csapat úgy gondolta, megpróbálja elérhetővé tenni Erdély történelmi egyházainak templomait a világháló segítségével. Meggyőződésünk, hogy a világnak többet kellene tudni az erdélyi templomokról, azon csodálatos építészeti emlékekről, melyek közül többet egyházi műemléknek és világörökségnek is nyilvánítottak, de sajnos van olyan is köztük, melyeket Hunyadi János építtetett és amelyek hívek nélkül maradtak, ezért a pusztulás fenyegeti .pl. Magyarigen, Sárd, Marosszentimre, Tövis.

Ezért létrehoztuk a www.erdelyitemplomok.ro portált, ahol egy kis leírás és fotók mellett, néhány templomban virtuális sétát is tehet a látogató. Reméljük, hogy ezáltal kedvet kapnak néhányan, hogy meglátogassák, esetleg támogassák közösségünk templomait.

Kérem, hogy hirdessék a web.portált, lehetőségeik szerint segítsenek, hogy minél több panorámás kép készülhessen a világ Magyarsága örömére, azok számára, akiknek nincs lehetőségük személyesen ellátogatni ezekbe a csodálatos templomokba.

Tisztelettel,


--
Lázár Ferenc- projekt ötletgazda
www.erdelyitemplomok.ro
Tel: +40-721.321 342 Ro
Tel: +36-70.511 1139(sms)Hu

erdély ma - Napi 3 perc – Isten szép virágcsokrai

erdély ma - Napi 3 perc – Isten szép virágcsokrai

Böjte Csaba Pünkösdi üzenete

Papp Gyula ezredes a Simonyi Lovasfesztiválról

Több ezer résztvevőt és érdeklődőt várnak az idei Simonyi-napokra és a Simonyi Óbester Nemzetközi Lovas Fesztiválra május végén Debrecenbe.

A lovas fesztivál keretében először rendezik meg a Debreceni Vágtát, amely a Nemzeti Vágta egyik előfutama lesz - közölte Papp Gyula nyugállományú honvéd ezredes, a rendezvény főszervezője hétfőn sajtótájékoztatón a cívisvárosban.

Jantyik Zsolt, a hajdú-bihari közgyűlés kulturális bizottságának elnöke "kulturális vidékfejlesztésként" értékelte a civil és katonai hagyományokat felelevenítő programsorozatot, amelybe az idén több mint húsz település kapcsolódik be.

Papp Gyula a május 26. és 29. között megrendezendő programok közül kiemelte a csikós- és huszárfutamokat, valamint a nagyerdei stadionban "biharikumokkal" bemutatkozó hajdú-bihari településeket.

Megszegik a rendezvényen a Bihardiószegen sütött "mindannyiunk megszentelt hajdúkenyerét", majd az összetartozást jelképezve mindenkit megkínálnak belőle egy-egy szelettel - tette hozzá Papp Gyula.

Kiemelte: a rendezvény felemelő pillanata lesz, amikor a nándorfehérvári győzelem 555. évfordulóján déli harangszóval emlékeznek meg azokról a hősökről, akik "életüket és vérüket" adták a hazáért.

Papp Gyula tájékoztatása szerint Katonadolog című pályázatukra az idén 64 katonatörténet érkezett; a díjakat május 27-én a debreceni Megyeházán, a 13. Debreceni Simonyi Napok hivatalos megnyitóján adják át a legsikeresebb pályázóknak.


Forrás: MTI

Varga Miklós: Mi-Atyánk.

Debrecenbe kerül a torinói lepel hiteles másolata

Debrecen – A torinói lepel hiteles másolatát helyezik el jövő héten szerdán a debreceni Szent Anna székesegyházban.


A június 1-jén, szerdán este 6 órakor kezdődő szentmise keretében Bosák Nándor megyéspüspök megáldja a lepel másolatát, majd a szentmise után Pályi Gyula, a Modenai Egyetem professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia (a „Negyvenek”) tagja előadást tart a torinói lepelről.

Pályi Gyula A torinói lepel című könyve a közelmúltban jelent meg. Az előadás végén a professzor dedikálni fogja a kötetet.
Forrás:dehir.hu

Egy különleges debreceni program

Különleges karneválra invitálunk Titeket 2011. május 28.-án a debreceni Modem belső kertjébe. Az est fellépői: Skafunderz Ska BigBand Special ... Egy szigorúan zártkörűkoncertre készülünk a debreceni börtönbe. .... 2011-05-28 17:00:00. Circus Maximus Debrecen - MODEM Belső kert (szabadtéri) olcsó ital sok fellépő ...
www.skafunderz.hu/ -

Az én ügyem

Csaba Testvér szellemisége újra megmozdított egy országot, nemzetet.
Ami Ügyünk mellé álltak vezetők, vezetettek, jó értelemben vett Celebek, és szürke, hétköznapi emberek, mint én.
A mozgalom mibenléte, rendkívül egyszerű:
Semlyén Zsolt, nagyon szépen, úgy fogalmazta meg, mindnyájan ott tegyük a dolgunkat szívvel, lélekkel, odaadással, ahová Isten állított bennünket!
Így már nem jövök zavarba, ha megromlott egészségemre, üres pénztárcámra gondolok.
Mivel napjaim jelentős részét az interneten töltöm, figyelek, közvetítek, tudósítok.
Ez az én ügyem.
Olyan vagyok, mint ez a gipszből készült Overdose.
Lelkemben vagyok életkedvvel, jósággal túladagolt.

Debreceni Simonyi Napok 2011 - művészeti kulturális program - Debrecen | UtazzItthon.hu

Debreceni Simonyi Napok 2011 - művészeti kulturális program - Debrecen | UtazzItthon.hu

A Mi Ügyünk példája Argentínában

Argentina 2011

Argentína fővárosának egyik tágas terén egy szép székelykapu áll, Szent István szobra előtt. A teret népünkről nevezték el. Jó volt magyarként ott állni, majd elmenni a szép Magyar Nagykövetségre.

Szeretettel,

Cs.t.

Szeretethíd a Kossuth téren

A debreceni reformátusok, Debrecen főterére hívtak.
Az Egység Napja rendezvényei kerültek megrendezésre.
Már a múlt évben is velük ünnepeltem, amikor a Kárpát Medencei magyar reformátusok egységét nyilvánították ki.
Most szombaton, az Immanuel Otthon fennállásának huszadik évfordulója kapcsán, egészséges, és sérült honfitársak egységéről, egymás elfogadásáról esett szó.
A korán érkezett kánikula miatt, nem tudtam végig ott lenni, az eseményen.
Amit láttam, és hallottam, szívem szerint való volt.
A derűs arcokat látva, bátran jelenthetem, szeretet költözött, a debreceni főtérre.
A színpadon, egészséges, és sérült fiatalok együtt szórakoztatták Debrecen cíviseit.
Este Tom Peti és barátai szórakoztatták a nagyérdeműt, majd következett, a Kaláka.
Idősek, gyermekek, ugyanolyan ragyogó arccal fogadták, a negyven éves múlt zenekart.
Nem lehetett eldönteni, ki szórakozott jobban.
Apák, anyák, gyermekek, egymással versengve énekelték, aGrillus Testvérekkel, a jól ismert melódiákat, verseket.
Tízezernél több szeretetsüti csillapította szeretet éhségünket, továbbadva receptjét a fiatal nemzedéknek.
Kedvem lett volna megölelni a világot!
Fogadj el!
Hirdette, a kamion oldalán, a felirat.
A Szeretethíd megépült, már csak naponta át kell járnunk rajta!

Emlékpontok vizuális archívum

Emlékpontok vizuális archívum

A mi Ügyünk

„A mi ügyünk" címmel került megrendezésre ma Budapesten, a Polgárok Házában az a konferencia, amely azokat az alulról építkező kezdeményezéseket igyekszik összefogni, amelyek az életminőség javítását célozzák. Az akció szellemi atyja, Böjte Csaba a közterületek rendbetétele, az épített és természetes környezet állagának javítása mellett a gyermekek nevelését és gondozását helyezte a kezdeményezés központjába.

Ezzel összefüggésben Hende Csaba honvédelmi miniszter a vitaindító beszédek utáni sajtótájékoztatón elmondta: sok pozitív kezdeményezés van az országban és ezek a szigetszerű akciók előbb utóbb össze fognak nőni.

A mi ügyünk elnevezésű program terve a civil szférára is épít, a politikának pedig nem szabad rátelepednie erre a kezdeményezésre – emelte ki Hende.



A honvédelmi miniszter a sajtótájékoztatón vázolva a konferencia programját elmondta: négy szekcióülésen fogják megvitatni a résztvevők a teendőket. A „Tündérkert" szekcióülésen a kárpát-medencei épített és természetes környezet javítását célzó törekvésekről cserélnek eszmét a meghívottak, a „Szép ház" szekcióülésen pedig a közvetlen környezet, a lakóhely környékének megszépítése a téma. Míg másik két tematikus beszélgetés a gyermekvédelem és gyermekmentés területére összpontosít.

Az eredmények eléréséhez az állam, az önkormányzatok és a civil szféra összefogására van szükség, utóbbiaknak pedig hangsúlyosabbnak kell lenniük helyi szinten. Annak a programnak az igazsága, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes jegyez, és amellyel járják a vidéket, mindenkit megérint, aki olvassa – hangsúlyozta Hende.

Arra a kérdésre, hogy szándékukban áll-e összekapcsolni e kezdeményezéseket a közmunkaprogrammal a miniszter úgy reagált: a kezdeti szakaszban biztos, hogy nem, hiszen ekkor még az elvégzendő feladatok mérete ezt nem indokolja, azonban a későbbiekben, nemcsak lehetőség, de szükség is lesz a közmunkások bevonására.

Egy másik újságírói felvetésre reagálva Hende Csaba elmondta: a magyar honvédségnek jelenleg nincsenek feladatai a közmunkaprogramban, azonban a készülő új honvédelmi törvény lehetőséget fog teremteni a katonák bevonására. Hozzátette: a honvédségre, szervezeti adottságaiból fakadóan, elsősorban szervezési és logisztikai feladatok fognak hárulni.

A konferencián részt vesz többek közt: Böjte Csaba, Makovecz Imre, Balog Zoltán, Mőcsényi Mihály, László Tamás, Ángyán József, Soltész Miklós, Nagy Ervin és Fodor Gergely, valamint Mádl Dalma, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök felesége.

fidesz.hu

A Szent István-terv kapcsán létrehoztunk egy levelezési listát, amelyre úgy lehet feliratkozni, ha küldünk egy üres levelet a
szentistvan-terv+subscribe[kukac]googlegroups.com
címre (a [kukac] a @ jellel helyettesítendő).
Forrás: erdélyma

erdély ma - Scheffler János szatmári vértanú püspök boldoggá avatása

erdély ma - Scheffler János szatmári vértanú püspök boldoggá avatása

Isten Szeretet

Az Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne. (1 János levél 4:16b)

Az állítás, hogy Isten szeretet, kifejezi a legmélyebb értelmét annak, hogy ki Isten és milyen is Ő. A szeretet nem csak egy jellemzője Istennek, hanem Ő maga a szeretet, ami lényéből fakad.

Mivel Isten szeretet, mindent Ő teremtett. Ő adott nekünk életet.

Ha megnézzük a természetet, csodálatos szépséget, gondos részletességet és rendet látunk. Az egész világegyetem tökéletes egységbe rendezett. S mindezek felett az emberi természet - a szabad akarat, lelkiismeret, a szeretetre, gondolkodásra és alkotásra való képesség - Isten lényét tükrözi.

És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. (1 Mózes 1:31)

Bőrbe és húsba öltöztettél, csontokkal és inakkal szőttél át. Élettel és szeretettel ajándékoztál meg, és gondviselésed őrizte lelkemet. (Jób 10:11-12)

MILYEN ISTEN SZERETETE?

Isten szeretete személyes és tökéletes

A fent idézett igék mutatják, hogy Isten adja nekünk az élet ajándékát és megosztja velünk a szeretetét. A cselekedete szeretet. Ez mutatja, hogy Isten szeretete nem egyszerűen egy tulajdonság, személytelen energia vagy heves érzések forrása (amit az emberek gyakran szeretetnek gondolnak). A szeretet - természetéből adódóan mélyen összefügg döntéssel és akarattal - mindig a legjobbat akarni valakinek. Isten a legjobbat akarja nekünk és mindent úgy alkotott meg, hogy az hozzá vezessen minket - az Ő szeretetéhez.

Isten szeretetét meg kell osztani

Mivel Isten szeretet, önmagát adja. Ez az odaadás mutatja nekünk az élet értelmét, azaz, hogy ismerjük Isten szeretetét és szeressük Őt. Ezért teremtett meg minket. Nemcsak azt akarja, hogy megtapasztaljuk a szeretetét, hanem hogy mély kapcsolatunk legyen vele és másokkal.

Jézus mondja:

A legfőbb ez: Halljad, Izráel, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr, és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. (Márk 12:29b-30)

Isten képessé tesz minket teljes szívünkből szeretni. Ez akkor lehetséges, ha ismerjük, elfogadjuk és megtapasztaljuk tökéletes szeretetét. Bűneink ellenére érthetjük és vágyhatunk szeretetére, mert jónak teremtett minket.

Isten szeretete az egyedüli, amely igazán betölthet minket

Isten arra teremtett, hogy tökéletesen szeressen, tiszteljen és nagyra becsüljön minket. Az emberek gyakran másokban keresik ezt a szeretetet és csalódnak. Ha tökéletesek lennénk, sem tudnánk betölteni ezt a vágyat egymásban. Korlátolt szeretetünk soha nem lehet elég, hogy azt az igazi azonosságot és értéket adjuk egymásnak, amit csak Isten tud adni. Csak Isten tudja betölteni a tökéletes szeretet iránti vágyunkat. Egyedül Ő a forrása ennek a szeretetnek.

Blaise Pascal (orvos/filozófus 1623-1662) ír annak a veszélyéről, hogy egy emberben keressük a tökéletes szeretetet:

Nem helyes dolog, hogy ragaszkodjanak hozzám, még ha örömmel és kényszer nélkül cselekszik is. Megcsalnám azokat, akikben ilyen vágyat ébresztenék, hiszen én senkinek sem vagyok a célja, és nincs rá módom, hogy bárkit boldoggá tegyek. Nem halhatok-e meg minden pillanatban? Márpedig akkor ragaszkodásuk tárgya is meg fog halni.

Az emberek sok helyen keresik a szeretetet. Az ember legfőbb célja az életben, hogy szeressék, értékeljék, elfogadják, tiszteljék. Tudatosan vagy tudatosság nélkül keresi az azonosságát ebben. Isten szeretete más. Isten nem helyez minket a középpontba, mint amikor az emberek bolondulnak egymásért. Isten arra tanít minket, hogy nem az tölt be, ha a középpontban vagyunk, hanem az, ha önzetlenül adjuk magunkat. Tőle tanuljuk ezt. Ő nem önző okokból akarja, hogy dicsérjük, hanem azért, mert nem tudunk értelmes életet élni, ha nem töltekezünk be Vele - a szeretet forrásával.

Amikor az emberek másokban próbálják megtalálni ezt a tökéletes szeretetet, az embert helyezik Isten helyébe. Ez igazságtalan mind az ember, mind Isten felé. A másik ember nem tudja betölteni az elvárásait - túl korlátolt és esendő, s ez az elvárás túl nagy teher számára, mert neki magának is szüksége van erre a tökéletes szeretetre Istentől.

Ha egy személy elutasítja Istent, akkor az azonosságát és értékét az életben abból kell nyernie, amit tesz, vagy ahogy mások elfogadják őt. Érzi annak a szükségét, hogy szeressék őt, de gyakran csalódni fog, ha emberekben keresi ezt. Ez nagyon megterheli a kapcsolatokat és elveszi a másik ember szabadságát. Az ilyen szeretet önző, nem önzetlen.

Isten szeretete tiszta és önzetlen

Tiszta, önzetlen kapcsolat az emberek között csak úgy lehetséges, ha Isten tiszta és önzetlen szeretetén alapszik.

Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket. (1 János levél 4:19)

Isten szeretete képessé tesz bennünket úgy szeretni, hogy semmit ne várjunk cserébe, függetlenül attól, hogy hogyan érezzük magunkat, vagy mi könnyebb, önző kívánságok és anélkül, hogy megbecsülést várnánk a másiktól. Az ilyen kapcsolatban nincs szükségem arra, hogy elfogadást, tiszteletet és vágyaim betöltését keressem a másikban, mert Isten megadja azt, amire igazán szükségem van. Így szabad vagyok arra, hogy örömmel megosszam ezt a szeretetet a többiekkel.

Isten szeretete az igazat mondja

Az Ószövetség idéz egy ókori imádságot, amelyben olyan érzéseket találunk, melyeket mindnyájan megtapasztaltunk valamilyen szinten másoktól, esetleg felismertünk magunkban...

Hazugságban telik kedvük, szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. (Zsoltár 62:5)

Az igazi szeretet tiszta, mert igazmodáson alapszik - akkor is, ha az igazat mondani nem mindig könnyű, vagy nem kísérik mindig jó érzések.

Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. (1 Korinthus levél 13:6)

Az orvos előírhat keserű orvosságot, de azért teszi, mert tudja, hogy a páciens meggyógyul tőle. Nem lenne szeretet, ha nem adná a páciensnek csak azért, mert tetszeni akar neki, vagy azért, hogy a páciens jól érezze magát egy pillanatra. Hasonlóan az igazi szeretet azt adja egy személynek, amire leginkább szüksége van és nem szükségszerűen azt, amit előnyben részesítene.

ISTEN SZERETETE JÉZUSBAN

Isten emberré lett, mert szeret minket

Míg a teremtés és az ember lénye nagy bizonyság Isten szeretetéről, a legnagyobb bizonyság az, hogy elküldte hozzánk a fiát, Jézust. Annyira közel jött hozzánk, hogy megmutassa az életén és a halálán keresztül, mennyire szeret és meg akar menteni minket. Nagy kegyelmét szemléltette azáltal, hogy megadta a megbocsátás és a bűneinktől való szabadulás lehetőségét.

Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala.
(1 János levél 4:9)

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
(János 3:16)

Jézus által békülünk meg Istennel

Elfogadni Isten szeretetét azt jelenti, hogy elfogadjuk Jézust és elfogadjuk, mennyire bűnösök voltunk, és mennyire szükségünk van a megbocsátására.

Isten mindent megad, amire szükségünk van, és sok dolgot és képességet adott arra, hogy szeressünk és a jót tegyük. Amikor vétkezünk, visszaélünk ezekkel az Istentől való jó ajándékokkal, rosszra használva őket, figyelmen kívül hagyva, hogy miért bízattak ránk. A fiú, aki gonosz élvezetekre tékozolja szerető, gondoskodó apja örökségét, nem tiszteli és elutasítja apját. Hasonlóan elutasítjuk Istent, amikor nem kérdezzük Őt, mi módon akarja, hogy éljünk.

Amikor megismerjük Jézust, megmutatja az életén és halálán keresztül, hogy mennyire elutasítottuk Istent a bűneinken keresztül. Megtérésre és megbocsátásra vezet minket, ha elfogadjuk Őt.

Ez az elfogadás nemcsak a szavainkban és hitünkben fejeződik ki, hanem az egész hozzáállásunkban és azáltal, hogy hagyjuk Őt, hogy megváltoztassa az életünket.

De Isten, gazdag lévén irgalomban, az Ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt - kegyelemből van üdvösségetek! (Efezus levél 2:4-5)

Elfogadni Jézust azt jelenti, hogy elfogadjuk amit parancsolt

Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat. (János 14:15)

Aki befogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom őt, és kijelentem neki magamat. (János 14:21)

Isten annyira szeret minket, hogy nem csak elküldte a fiát, hogy megmentsen, de parancsolatokat is adott Jézuson keresztül, hogy azok szerint úgy éljünk, mint Jézus.

Jézus azt parancsolta, hogy mindenkit szeressünk

Az emberek gyakran csak a saját baráti körükre vagy családjukra korlátozzák a szeretetüket - aszerint, hogy a saját szempontjaik alapján kit találnak "szerethetőnek".

Mindenkit szeretni azt jelenti, hogy mindenkinek a legjobbat akarom személyválogatás nélkül - nem részesítek előnyben néhány embert jobban, mint másokat. Csak ez a fajta szeretet önzetlen.

Ez nem volt teljesen új parancsolat. Mózes könyve írja:

Ne kövessetek el jogtalanságot az ítélkezésben! Ne nézd, hogy valaki nincstelen; és ne kedvezz a hatalmasnak! Igaz ítéletet hozz honfitársad ügyében! Ne terjessz rágalmakat néped között! Ne törj felebarátod életére. Én vagyok az Úr! Ne gyűlöld szívedben atyádfiát! Fedd meg bátran honfitársadat, hogy ne légy részes a vétkében. Ne légy bosszúálló, se haragtartó a népedhez tartozókkal szemben. Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az Úr! (3 Mózes 19:15-18)

Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes. (Máté 5:43-48)

Jézus szeretete azt jelenti, hogy az igazat mondjuk

Jézus egész életén és halálán keresztül megmutatta, hogy mit jelent mindenkit szeretni. Tudta, hogy amire az embereknek leginkább szüksége van az az, hogy Istennel kibéküljenek, és ami akadályozza és megvakítja az embereket, az a bűn. Ezért a szeretete magában foglalta, hogy világosan elutasította a képmutatást, és arra vezette az embereket, hogy megítéljék az életüket. Jézus bűn nélkül élt, ezért élete tükör volt, ami mutatta az embereknek, hogy kik valójában. Azokat, akik elfogadták őt megtérésre és megbocsátásra tudta vezetni, de sokan elutasították, mert nem akartak szembesülni az ő igaz voltával és őszinte szeretetével. Mindenkinek közvetlenül megmondta az igazságot és megmutatta nekik, mit kell megváltoztatniuk. Ezért sokan gyűlölték és végül megölték őt. Ma is sokan elutasítják őt és az igazságot, amit hirdetett.

Ha az Isten volna a ti Atyátok, szeretnétek engem... Mivel pedig én az igazságot mondom, nem hisztek nekem. (János 8: 42b.45)

...és ezért utasították el

Láthatjuk Jézus életén keresztül, hogy az igaz és őszinte szeretet nem szükségszerűen vonzó vagy elragadó (azoknak, akik a saját élvezeteiket keresik), sem nem függ össze heves vágyakkal. Sajnos Isten szeretetét nem mindenki szereti, és nem mindenkinek lehet segíteni vagy megnyerni őt ezzel a szeretettel.

Jézus szeretete csak az egyházban testesül meg teljesen

Amikor az emberek ragaszkodnak Isten szeretetéhez, nagyon mélyen összekapcsolja őket. Összetartoznak.

És végignézve a körülötte körben ülőkön, így szólt: "Íme, az én anyám és az én testvéreim. Aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fivérem, nővérem és az én anyám." (Márk 3:34-35)

Ha az emberek elutasítják a szeretetét, ez elválasztja őket Istentől és egymástól. Akik nem fogadják el Isten szeretetét, nem tudnak igazán önzetlenül szeretni.

Csak azok akarnak majd, vagy lesznek képesek az Ő szeretetét adni egymásnak, akik szeretni akarják az élet forrását és táplálkozni belőle.

Az igazi, biblikus egyházban mindenki Isten szeretete által él. Mindenki egész életével szolgálja a többieket és hagyja, hogy neki szolgáljanak. A szeretet az, ami összeköti őket, nem ember alkotta hierarchia vagy szervezet. Ha a szeretetük meghidegül, az egyház szétesik. Ha szeretik egymást, az egyház növekszik, és éretté válik.

Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. (János 15:12-14)

Akik szeretik Jézust, megosztják az életüket. Ez az Újszövetség alapvető tanítása és gyakorlata.

Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. (János 13:34-35)

Sajnos nagyon nehéz ma találni embereket, akik meg akarják ezt élni. Az individualizmus, önzés és fogyasztásorientáció elterjedtek vallásos világunkban. Ha az emberek nem osztják meg az életüket ebben a szeretetben, mutatják, hogy nem az ő tanítványai.

Ha valaki azt mondja: "Szeretem Istent", a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is. (1 János levél 4:20-21)

A szeretet parancsolat. Arra buzdít és reménységet ad, hogy még ma is lehetséges Jézust követni és szeretetben élni. Nem parancsolta volna ezt a szeretetet, ha nem lenne lehetséges. Magunk nem lennénk képesek ezt tenni, de az ő segítségével tudunk - be tudjuk tölteni az egyetlen igazi célját az életnek és megtalálhatjuk az egyetlen szeretetet, ami be tud tölteni. Erre teremtettünk. E nélkül az élet üres és értelmetlen.

A hívők egész gyülekezete pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából bármit is a magáénak, hanem mindenük közös volt. (Apostolok cselekedetei 4:32)

Az Apostolok cselekedeteiben megtaláljuk az első keresztények példáját. Annyira szerették egymást, hogy természetes volt számukra, hogy megosszák az egész életüket, beleértve vagyonukat is. Ezt a szeretetet Jézustól és az apostoloktól tanulták. Otthonaikban mindennap találkoztak, és harcoltak egymás szellemi életéért.

Ez az a szeretet, amivel a keresztényeknek egymás iránt kell lenniük. Csak így lehetnek igazán világosságul a világnak, mutatva, hogy Jézus szabaddá tett a bűntől, és munkálkodik bennünk azzal az erővel, amit a világ (beszámítva a vallásos világot és az úgynevezett egyházakat) nem ismer, és nem tud utánozni.

Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan. (1 János levél 3:18)

Keresed az élet egyetlen igazi célját? Gyakorlod ezt a szeretetet?

Mi szeretnénk veled is megosztani ezt! Ha vannak kérdéseid vagy gondolataid ezzel vagy más témával kapcsolatban ezen a weboldalon, keress fel minket!
Forrás: keresztenyek.hu