Csíksomlyó közigazgatásilag Csíkszereda része, a város keleti részén, a Kis-Somlyó-hegy lábánál fekszik. A csíksomlyói pünkösdi búcsú a rendszerváltozás óta az összmagyarság ünnepévé vált, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.
Első írásos említése az 1333-as pápai tizedjegyzékből származik, amely Sumlov néven jegyzi. A környék már korábban is lakott lehetett, szakvélemények szerint Somlyó a pogány korban is számos szertartásnak adott otthont, és a hely Mária-kultusza nem más, mint a termékenységisten "keresztényesített" változata. A Nagy-Somlyó hegye már az ókorban is védelmi célokat szolgált, csúcsáról belátható az egész Csíki-medence. A zarándokhely 1591-ben már Somlyóként szerepel az oklevelekben.
A Ferences-rendi templom és kolostor első írásos említése 1442-ből származik. A somlyói búcsút 1444-ben IV. Jenő pápa engedélyezte. A legelső templom Hunyadi János adományaiból épült, hálaképpen a csíki székelyek marosszentimrei csatában való részvételéért.
A kegytemplom leghíresebb látványossága a Mária-szobor, amelyhez számos legenda fűződik. Egyik szerint Moldvából származik, és egy 1520 körüli tatárbetöréskor mentették Erdélybe. Más vélemény szerint Hunyadi János készíttette, mivel a törökök felett aratott győzelmét Szűz Mária segítségének tulajdonította. A mai barokk templom 1802-1825 között épült, a régi gótikus templom helyén.
A két Somlyó nyergében Makovecz Imre által tervezett oltár található. Itt tartják minden év pünkösd szombatján a búcsús misét. A Kis-Somlyó-hegyen három kápolna áll. A Salvator-kápolna a legrégibb, Hunyadi 1456-os nándorfehérvári győzelmének tiszteletére épült. A sokszoros tatárbetörés utáni felújítása és felszentelése 1680-ban történt, a nyugati kapun látható dátum is ezt őrzi. Festett kazettás mennyezete a XVII. századból való. A búcsújárók pünkösd vasárnapjának hajnalán a hívők e kis kápolna mellől szemlélik a napfelkeltét, hogy találkozhassanak a Szűzanyával. A "napba nézés" szokása valószínűleg pogány eredetű.
Jézus ostorozásának tiszteletére ismeretlen időben épült a szintén Kis-Somlyó-hegyen található Szenvedő-kápolna. A Szent Antal-kápolnát az 1661. évi tatárbetörés után Csoboth Antal építette megmenekülésének emlékére.
A búcsút az 1940-es években betiltották, de 1990 óta újra hatalmas tömegek érkeznek a Kis- és Nagy-Somlyó közötti nyeregbe. Így válhatott mára a csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság ünnepévé, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése