Arcképcsarnok

Berszán Lajos atya iskolája



Tízéves a gyimesfelsõloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium. Az intézményteremtõ Berszán Lajos atyát Magyar Örökség-díjban részesítették kitartó munkájáért. Neve együtt került fel a magyar örökséget megörökítõ jegyzékbe Wigner Jenõ Nobel-díjas fizikuséval és Örkény István íróéval.
Tíz évvel ezelõtt még csak körvonalazódott az álom: egy osztálynyira való bátor gyermek – bátor szüleik beleegyezésével – megkezdte középiskolai tanulmányait egy teljesen új, egyházi tulajdonban lévõ oktatási intézményben. Bár a Gyimes völgyében volt már középfokú oktatás a hetvenes évek elejéig, ugyanis onnan költöztették be Csíkszeredába a mai Székely Károly Szakközépiskolát, a vállalkozás mégis elõzménytelennek mondható. Lajos atya számítása bevált, idén már 54 óvodás, 68 elemista, 83 felsõ tagozatos és 153 gimnazista végezte a tanévet. Jövõben már minden évfolyamon párhuzamos osztályok fognak mûködni.
Berszán Lajos atya számára május az alapkõletétel hónapja. 1993 májusában tették le a Sziklára épített ház néven ismertté vált közösségi ház alapkövét, tavalyelõtt májusban ejtették az elsõ kapavágást a közösségi ház mellett emelt iskola alapjánál. A két épület gyermekzsivajtól hangos: iskola és kollégium mûködik bennük.
– Amint elkészült a Sziklára épült ház, azon kezdtünk gondolkodni, hogy mire használjuk ezt a gyönyörû épületet télen – eleveníti fel Berszán Lajos az iskola létesítésének kezdeteit. – A Gyimes völgyében nem lévén középiskola, gondoltuk: létesítsünk Felsõlokon egy középfokú oktatási intézményt, hogy ne kelljen a gyermekek a nem egészen negyven kilométerre lévõ Csíkszeredába járjanak tanulni.
Lajos atya társakat keresett és talált ötlete megvalósításához, a magyar kormány és a nagyobb magyar közalapítványok jelentõs anyagi támogatást nyújtottak az intézményteremtéshez. A Sziklára épített ház egyik fõ anyagi támogatója az Illyés Közalapítvány, valamint a Mocsáry Lajos Alapítvány volt, az iskola építését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja, a sportterem és a kollégium építésére szánt telket a már meglévõ épületek szomszédságában az Apáczai Közalapítványnál pályázott összegbõl vásárolták meg.
1994-ben hirdettek felvételit az elsõ kilencedik osztályba, négy év múlva pedig az elsõ ballagási ünnepséget tarthatták.
– Szolgálatom során két dolgot következetesen fontosnak tartottam: a szép éneket és a népi hagyományok, így a viselet megõrzését – mondta a pap bácsi. – Emlékszem, húszévi gyimesfelsõloki plébánoskodásom elején nem örvendett a hívek egy része annak, hogy kértem: az elsõáldozókat öltöztessék népviseletbe. Következõ évben és azóta minden esztendõben már természetes volt mindenki számára, hogy csángó viseletben járulnak az elsõáldozáshoz a gyermekek – fûzte hozzá.
S így jelennek meg a diákok a ballagási ünnepségen, csupán a végzõsök ballagnak polgári ruhában.
– Mikor pappá szentelt Márton Áron püspök, egy új reverendával ajándékozott meg, akárcsak többi társamat – mondja a pap bácsi. – Ennek emlékére én is minden végzõs diákot megajándékozok egy rend ruhánakvalóval, õk csak el kell hogy készíttessék a ballagási ruhájukat. Eddig minden évben került segítõkész vállalkozó, aki jutányosan adta a szövetet.
Egyedi színt ad a felsõloki ballagási ünnepségnek a dísszegek beverése az iskolazászló rúdjába. Felsõlok magyarországi testvértelepülése, Tiszakécske önkormányzata minden évben elkészítteti a diákok és tanáraik nevét tartalmazó dísszegeket, a diákok pedig a ballagási ünnepség keretében bekalapálják e szegeket a zászlórúdba.
Berszán Lajos atya mozgásában és gondolkodásában fiatalos, noha – mint közölte – nemsokára nyugdíjba vonulhatna. De nem tudja elképzelni azt, hogy tétlenül üljön. Húsz évig volt felsõloki plébános, plébániai szolgálata utolsó évei alatt a katolikus gimnázium igazgatói tisztét is betöltötte. A plébánosi munka, akárcsak az iskolavezetés-intézményépítés egész embert követel. Ezért kérte püspökétõl, hogy mentse fel az egyik feladat alól. Elöljárója az iskola vezetésével bízta meg. Tanintézmény-vezetõként pedig még sok dolga van, hisz szeretné megvalósítani nagy terveit: befejezni az új iskolaépületet, felépíteni a kulturális célokra is alkalmas tornatermet és a kollégiumot.
Felsõlokon 1902-ben épült a templom. Egyik építõjét, Bodor Pétert Pro Ecclesia et Pontifice érdemrenddel tüntette ki hat évvel késõbb XIII. Leó pápa. A diploma most a Berszán Lajos pap bácsi által emeltetett Sziklára épített ház falát díszíti. Az építõ elõdök emlékét õrzi. Most már melléje kerülhet Lajos atya Magyar Örökség-díja.
(A Hargita Népe nyomán


© Erdélyi Napló - 2004