Domokos Kázmérról

Domokos Kázmér (1606--1677) püspök és apostoli helynök élete és kora
A 17. században Erdély lakosságának nagy része protestáns lett. A reformáció következtében megszűnt az erdélyi püspökség, a papnevelés és az erdélyi ferences ôrség, ezek vagyonát elkobozták, Bornemissza Pál püspököt és a szerzeteseket elűzték. Csak a csíksomlyói kolostor maradt meg. Az egyházmegyés papok és szerzetesek száma annyira lecsökkent, hogy a lelkipásztori munkát nem tudták elvégezni.
Vitéz Mihály 1600-ban és Székely Mózes 1601-ben feldúlta Csíkot a csíksomlyói ferences kolostorral együtt, néhány szerzetes a pusztítás áldozata let. Csupán az öreg házfônök és egy laikus testvér maradt életben. A házfônök halála után csak ez az öreg, beteg, félszemű testvér képviselte Erdélyben a ferencrendet. A templom és a kolostor is pusztulni kezdett.
Néhány nemesi család megmaradt katolikusnak. Öntudatos katolikus férfiak kezükbe vették a katolikus egyház ügyeinek intézését, megalakították az Erdélyi Római Katolikus Státust. Levélben ferences papokat kértek Pázmány Péter bíborostól, a magyar ferences tartományfônöktôl és a boszniai ôrségtôl. Csak négy bosnyák ferences érkezett Szalinai István vezetésével, ôk nem tudtak magyarul. Nyárádköszvényesen telepedtek le. A Hitterjesztési Kongregáció Szalinait 1634-ben kinevezte Erdély apostoli misszionáriusává, majd az apostoli misszió fônökévé. A nagy paphiány miatt Szalinai világi katolikus férfiaknak (tanítók, kántorok, sekrestyések) engedélyt, licentiát adott, hogy a szentmisén és gyóntatáson kívül más egyházi szolgálatot végezhessenek. Képzésükre a fehéregyházi kolostorban tanfolyamot tartott.
Domokos Kázmér
Szovátán született 1606. szeptember 29-én, az erdélyi egyházmegye és a székesegyház védôszentjének, Szent Mihálynak az ünnepén. 1629. március 4-én Nagyszombatban belépett Szent Ferenc rendjébe. Teológiai tanulmányait Nagyszombatban végezte. Megtanult latinul. Mivel a bal mutatóujja hiányzott, áttették a laikus testvérek közé. Így nem lehetett pap. Mivel meghalt atyai jótevôje, a tartományfônök, 1632-ben elhatározta, hogy visszatér Erdélybe, meglátogatja és megtéríti beteg édesanyját. Isten kegyelmébôl édesanyja l635-ben vissza is tért a katolikus vallásba. Közben meglátogatta Nyárádköszvényesen a bosnyák ferences atyákat. Prédikációikat lefordította magyar nyelvre. Szalinai István megszerette a buzgó, szorgalmas és tehetséges testvért, és nem engedte vissza Nagyszombatba.
Tholdalagi Mihály marosszéki fôkapitány és felesége telkes házat vásárolt Mikházán a barátok számára. A boszniai ferencesek 1636-ban fából és vesszôbôl maguknak néhány cellát, kôbôl egy kis kápolnát építettek. Az építési anyagot Kázmér testvér gyűjtötte össze, a munkálatokat ô vezette, és ha szükség volt rá, fizikai munkába is besegített. A csíksomlyói és a mikházi kolostor sikerén felbuzdulva a katolikus Mikes család Nyújtódon kolostort épített a ferencesek számára Kázmér testvér közreműködésével, a gróf Haller család Fehéregyházán a régi romba dôlt zárdát állította vissza. Szalinai István missziósfônök 1639-ben Domokos Kázmért Rómába küldte azzal a kéréssel, hogy a pápa hagyja jóvá az önálló erdélyi ôrség alapítását, s fr. Kázmért a bal mutatóujj hiánya miatt fennálló akadály alól mentse fel, és szenteljék pappá. A pápa mindhárom kérést teljesítette: a négy ferences rendházat Szent István királyról elnevezett erdélyi ôrségbe egyesítette, Kázmér testvért felmentette az akadály alól, és pappá szentelték. Rómából kinevezett hithirdetôként távozott. Az új ôrség ôre P. Szalinai István lett.
Kázmér testvér elôbb a nyújtódi, majd a fehéregyházi kolostor fônöke lett. A rendi utánpótlás biztosítására Fehéregyházán noviciátust nyitott. Innen Csíksomlyóra helyezték házfônöknek. Magával vitte a novíciusokat is. Az intézményt tovább fejlesztette filozófiai és teológiai tagozattal. P. Szalinai István halála után (1653) a Hitterjesztési Kongregáció P. Domokos Kázmért nevezte ki az erdélyi misszió fônökévé. Következô évben ôrré választották. Kolostori teendôi mellett járta az egyházmegyét, látogatta a katolikus nemesi családokat. 1661. október 21-én is missziós úton volt, s ezért nem szenvedte át Csíkban a tatárok pusztítását. Az elpusztított templomot és kolostort P. Kájoni Jánossal három év alatt újjáépítette.
Ferences püspök
Az erdélyi egyházmegye fôpásztorának kérdését sikerült a Hitterjesztési Kongregációnak megoldania: IX. Kelemen pápa 1668. június 16-án P. Domokos Kázmért kinevezte a görögországi Corona címzetes püspökének, majd erdélyi apostoli helynöknek. Spinola bíboros szentelte püspökké 1668. június l7-én Rómában. Egyszerű szerzetesként tért vissza Erdélybe, püspöki mivolta egyelôre nem került nyilvánosságra. A fejedelem elfogadta apostoli helynöki kinevezését. Ferences ruhában járt, a kolostorban lakott. Templomot, oltárköveket, papokat szentelt. A legnagyobb nehézséget a szervezetlenség jelentette számára. Három kerületi zsinatot tartott: 1669-ben új egyházfegyelmi határozatokat hoztak az iskoláztatásra és a hitoktatásra vonatkozóan; 1674. május 29-én a csíksomlyói plébániatemplomban tartott zsinaton egyházmegyei határozatot adott ki, az egész népet és a papságot a törvények lelkiismeretes megtartására intette. A nagy paphiány miatt két évig vezette a gyergyóalfalvi plébániát. A_Szentszék rábízta a moldvai egyházmegye vezetését is. Igyekezett rendezni mindkét egyházmegye plébániáinak a sorsát. Személyesen ápolta és gondozta a pestisben szenvedô betegeket és haldoklókat. Ô is megkapta a ragályos betegséget. 1677. szeptember 5-én Gyergyóalfaluban halt meg. Kívánsága szerint a csíksomlyói kegytemplomban temették el.