Szabó Lőrinc születésnapján

Szabó Lőrinc 1900. március 31-én született Miskolcon. Költői és műfordítói életműve a magyar líra kivételes teljesítménye. A Nyugat második nemzedékéhez tartozott, akik Babitstól, Tóth Árpádtól, Kosztolányitól tanultak verselni, belőlük indulva találták meg saját hangjukat. Közülük költőként és műfordítóként is ő volt az egyik legtermékenyebb.
Születésnapja alkalmából a Duna Televízió március 31-én két filmet tűz műsorára.

15:00 órától a Debreceni tücsökzene című dokumentumfilm a költő debreceni éveit, élményeit, helyszíneit és azokból töltekező műveit mutatja be. Szabó Lőrinc nyolc éves korában költözött Debrecenbe Balassagyarmatról. Két év telt el, mire otthonosan kezdte érezni magát a városban. A Református Kollégiumban, annak könyvtárában és különböző önképző körökben érték az első szellemi hatások. Állandó látogatója volt a Dienes-háznak is, amihez a zene, a művészetre való rácsodálkozás, bontakozó fordítói kísérletei és az első, Dienes Kató iránt érzett viszonzatlan szerelem élménye kötődik. Egy méltatója szerint Szabó Lőrinc életét a Tücsökzenén keresztül lehet megismerni. A mű megírása nagybátyja halálához köthető, akinél gyermekkorában a nyarakat töltötte, és emlékeinek előtörése töprengést indított el benne. Az 1947-ben megjelent Tücsökzene az alkotói pálya és a kortárs magyar líra egyik legnagyobb vállalkozása: „nyelvét olykor már olyan bűvészet formálja, hogy úgy érezzük, szavakkal és jelentésükkel szabadabban bánni nem is lehet… Ugyanakkor világa olyan enciklopédikusan gazdag, mint a 19. századi regényeké.” (Rába György).
A naplórészletek, levelek, művek előadásában a Debreceni Csokonai Színház művészei és a városi Ady Endre Gimnázium diákjai közreműködnek.

15.40-től a Tálentum sorozat Szabó Lőrincről szóló része következik, amely egy szerelmi háromszög „története”. A Magyar Nemzet című napilap 1950. február 16-i számában a következő gyászjelentés volt olvasható: „Vékes Ödönné született Korzáti Erzsébet hirtelen elhunyt. Temetése csütörtökön d.u. 1. órakor a farkasréti temető halottasházából lesz.” Ezzel a gyászhírrel zárult egy huszonöt évig tartó szerelmi történet, de ugyanezzel kezdődött el az a tragikus, gyászos, elmélkedő, eszmélkedő év, amelynek során megszületett A huszonhatodik év 120 szonettből álló ciklusa. Az emlékezés során a költő végiggondolta mindhármójuk, a kedves, a feleség és a saját szempontjából az elmúlt negyed évszázad történetét, az immár megválaszolhatatlan kérdésnek állandó ismételgetésével: miért vállalta magára kedvese az önkéntes halált 1950. február 12-én, szombatról vasárnapra virradó éjszaka.

Emlékezzen Ön is Szabó Lőrincre a Duna Televízióval, március 31-én, szerdán.
További információk a Duna Televízió honlapján: http://www.dunatv.hu