Március idusára készülünk.
Gondolataim tele vannak ellentmondásokkal.
Dicsőséges magyar összefogásra emlékezünk, egy ízekre szabdalt országban, ízekre szedett lelkű emberek között.
Én ma azokra a kisebbséghez tartozó magyarokra gondolok, akik életben tartották az országunkat:
Erdélyi örmény származásom miatt büszke vagyok rájuk:
Régmúlt idők nagy örményei
Kiss Ernő
altábornagy, aradi vértanú (1799-1849), aki saját maga gondoskodott ezrede felszereléséről; a Hannover-huszárezred parancsnokaként küzdött a délvidéki szerb betörések ellen, a világosi fegyverletétel után került Haynau fogságába, aki egykori parancsnokaként - "kegyelemből" - halálos ítéletét kötél helyett főbelövésre változtatta.
Lázár Vilmos
aradi vértanú (1815-1849), aki 1849-ben ezredesi rangban dandárparancsnok az Északi Hadseregnél. Karánsebesnél tette le a fegyvert, Kiss Ernővel (valamint Dessewffyvel és Schweidellel) együtt lőtték agyon 1849. október 6-án hajnalban, az aradi várárokban.
Czetz János
honvéd tábornok (1822-1904) a világosi fegyverletétel után emigrált, végül Argentínában telepedett le. Előbb katonai térképészeti intézetet alapított, majd Buenos Airesben létrehozta a Katonai Akadémiát, amely máig gondosan őrzi emlékét.
Csiky Gergely
(1842-1891) drámaíró, katolikus pap és egyházjogász, 1875-ben álnéven mutatták be első darabját a Nemzeti Színházban. Később kilépett az egyházi szogálatból és számos, kritizáló vígjátékot írt (Proletárok, Nagymama, stb.).
Szongott Kristóf
(1843-1907) szamosújvári tanár, az erdélyi magyarörmények és Szamosújvár történetét, népszokásokat, hagyományokat jegyzett le, kiadta a Magyarhoni örmény családok genealógiáját. Megalapította, szerkesztette és kiadta az Armenia c. folyóiratot, magyarra fordított - több más között - egy V. századi örmény krónikát.
Hollósy Simon
(1857-1918) a Korbuly családnév helyett a szabadságharc hatására apja vette fel a Hollósy nevet. A festőművész Hollósy Simon Münchenből hazahozva tanítványait, velük és néhány barátjával a nagybányai festészeti iskola alapítója volt, a magyar festészet egyik nagyszerű alakja.
Kacsóh Pongrác
(1873-1923) a János vitéz zeneszerzője eredetileg matematikát tanított. A János vitéz már a bemutatón óriási sikert aratott. Ő írta a Rákóczi c. daljátékot is, amelynek egyik dalbetétje kedvelt, ma is gyakran felhangzó zene.
Bányai Elemér
ismert álnevén Zuboly (1875-1915) újságíró, számos erdélyi, majd budapesti lap munkatársa, Budapest nevezetességeinek krónikása, az első budapesti városvédő, Ady Endre hű barátja. Fronton történt halála után Ady versekben is megörökítette emlékét.
Issekutz Béla
gyógyszerészprofesszor, akadémikus (1886-1979), a kolozsvári egyetemmel 1920-ban Szegedre költözött, ahol megszervezte az egyetem gyógyszertan tanszékét, majd 1937-től a budapesti egyetemen tanszékvezető, rektor volt. Sok más gyógyszer közt a Troparin és a Novurit létrehozója.
Barcsay Jenő
festőművész (1900-1988), a Magyar Képzőművészeti Főiskolán az anatómia és a szemléleti látszattan professzora, híres könyve a Művészeti anatómia. A szentendrei iskola fontos alakja, művészetpedagógiai munkássága különösen értékes.
Dávid Antal Iván
(1913-1988) erdélyi magyar lapoknál újságíró-szerkesztő, novellista, 1945-ben családjával Budapesten települ le, később itt írja történelmi regényeit: Muzsikáló kút, Háromszék nem alkuszik, Erdély nagy romlása (trilógia), A szolgadiák (Kőrösi Csoma Sándorról), A tanú (Orbán Balázsról), stb.
Pongrácz Gergely
(1932-2005) szamosújvári születésű magyarörmény, aki 1956-ban a Corvin-köz parancsnokaként lett híressé, az októberi forradalom egyik emblematikus alakjává. Amerikából hazatérte után alapfeladatának tekintette egy 56-os múzeum létrehozását, amelyet végül Kiskunmajsán megvalósított.
De megemlékezem azokról a cigány emberekről is, akik a Szabadságharcban küzdöttek hazájukért.
Nagyszerű emléket állított Péli Tamás Tiszadobon festett Pannójával.
Azok kisebbségéhez tartozom, akik a napra nem mellükre akasztott tenyérnyi kokárdával, hangosan ünnepelnek, inkább csendes visszaemlékezéssek.
Legszívesebben Gálospetribe venném az irányt, gyermekeimhez.
Csaba Testvér védőszárnyai alatt testvérek a fehérbőrű és cigány gyerekek.
Mi ezt miért nem tudjuk megérteni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése