Elég volt átutaznom Budapesten, hogy lássam, hová jutottunk.
Egyfelől milliárdos beruházások, másfelől szemét, hajléktalan, szegény emberek serege.
Parkokban italozó, tétlenkedő fiatalok csapatokban.
Választási plakátokkal teleragasztott ország.
Felkapaszkodtam a Gellért hegy tetején lévő kereszthez.
Utam Szent Gellért emlékműve előtt vezetett.
Megcsúfolva mutatta bennszülöttnek, látogatónak, hogy itt olyan emberek élnek, kik nem tisztelik önmagukat, történelmüket, kultúrájukat.
Egymás tiszteletéről már nem is beszélve.
Városi kalandozásom során eltévedtem.
Próbáltam járókelőket megszólítani, segítséget kérni.
Elmenekültek előlem a megszólítottak!
Vágyam, hogy olyan országban éljek, ahol megbecsülik értékeinket, értékeimet.
Én már választottam!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése