Az újvidéki magyarság körében 1943–44-ben végzett apostoli munkásságáért, az életáldozatra is kész kitartásáért és hűségéért, valamint Boldog John Henry Newman és Morus Szent Tamás könyveinek fordításáért Schmitt Pál köztársasági elnök március tizenötödike alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta Kamarás Mihály ferences atyának. Az elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át március 6-án a 93 éves szerzetesnek a Margit körúti ferences templom szerzeteseinek és híveinek jelenlétében.
Kamarás Mihály a Békés megyei Alsókamaráson, sváb családban születet 1918-ban. Szegeden piarista diák volt, majd belépett a ferences rendbe. Teológiai tanulmányai és pappászentelése után az akkor visszacsatolt Újvidékre került. A rend itteni kolostorát 1943-ban alapították. Öt ferences szerzetes kezdte meg a munkát, de kettőt hamarosan elvittek katonalelkésznek. Az Újvidéken maradt három atya, Körösztös Krizosztom házfőnök, Kovács Kristóf és Kamarás Mihály a város és a környező falvak magyar lakosságának lelkipásztori szolgálatát látta el.
A szerb kommunista partizánok előretörése 1944 őszén már közvetlen életveszélyt jelentett a ferencesek számára, de ők úgy döntöttek, nem hagyják el a rájuk bízottakat. Mindhármukat súlyosan bántalmazták. Egyikük bele is halt sérüléseibe, a másikat kivégezték, a hármadik szerzetes, Mihály atya, bár szintén kegyetlen ütlegeket kapott, túlélte a gyilkos napokat. „Talán keményebb volt a fejem, mint az övék” – mondta a rend budai rendházában élő szerzetes, akit az 1944-es események után kiutasítottak Jugoszláviából. Azt követően Szegeden, Pécsett, Salgótarjánban lelkipásztor, az ötvenes években segédmunkás. 1958-tól ismét rendi keretben tevékenykedett Budán, Mátraházán, Esztergomban, New Yorkban és Szegeden. Kiváló Newman- és Morus-fordításai ma is népszerűek.
A hét ferences vértanú – köztük az újvidékiek – boldoggáavatási ügye napirenden van. A szellemileg ma is friss és fiatalos Mihály atya szeretettel emlékszik vissza vértanú társaira, de kissé neheztel is rájuk, hogy őt itt hagyták – közölte az idős atya a Ferences Sajtóközponttal. És természetesen vannak vágyai is. Többek között, hogy ha már itt felejtette Kristóf és Krizosztom, akkor már szeretné megérni a boldoggáavatásukat.
--
Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése