Csak a neten van módom utánanézni az erdélyi örmény értékeknek.
Ma, Szamosújvárral ismerkedem:
A Kis-Szamos völgye már az őskorban lakott terület volt. A rómaiak idejében, a mai város déli bejáratánál római castrum állott, feltételezett neve Congri. Maradványait a város építésekor beépítettek a házakba.
Az első középkori települést 1291-ben említik, Gerlahida néven. Tény, a dési sóút itt kelt át a Szamoson. Ekkor már hídja és megerősített várhelye van. A falut többször elpusztítják, utoljára a Rákóczi-szabadságharc idején.
A várost a 18. század elején az Erdélybe telepedett örmények alapítják. Őket I. Apafi Mihály fogadja be 1672-ben. 1696-ban I. Lipót rendeletére megkapjak a szamosújvári uradalmat és 1700-ban Verzerescul Oxendius engedélyt kap városépítésre, melynek alapjait Alexa római mérnök tervei alapján rakják le. 1712-ben száz örmény család telepedik le. Először bérbe, majd örök áron veszik meg az uradalmat. A város gyors fejlődésnek indul. Lakói gazdag tímárok (szattyán és kordován készítők) és marha kereskedők. 1786. október 9-től szabad királyi város, 1849-ben, majd 1861-76 között Doboka vármegye székhelye. A 20. században kezdődik az örmény városi közösség hanyatlása, az első világháború után megbomlik a zárt örmény-magyar etnikai jelleg, a második világháború után elveszítik gazdasági erejüket és tömegestől kivándorolnak. A mai lakosság javarészt a környező falvakból költözött be az 50-es évektől.
1291-ben Gerlahida, 1552-ben Wyiwar néven említik. Helyén a középkorban Gerla falu állt, melynek emlékét a város mai román neve őrzi. A település akkor vált jelentőssé, amikor 1540 körül Fráter György várkastélyt épített ide. Ezt 1556-ban Kendi Ferenc ostrommal foglalta elDobó István erdélyi vajdától. Innen szökik meg Dobó 1557. november 6-án, miután Izabella királyné bezáratta. 1594-ben Báthori Zsigmond itt végeztetett ki több főurat akik vonakodtak a török ellen vonulni – köztük testvérét Báthori Boldizsár fejedelmi tanácsost – Báthori Andrásfejedelem. A várkastélyt 1619 és 1652 között többször is átalakították. 1661-ben a török fosztotta ki 1786-tól az átalakított várat börtönnek használták, majd 1856-ban bővítették. Bástyáit jórészt lebontották.
Az elpusztult Gerla falu helyén 1712-ben épült fel a város, örmények alapították. Ez volt Kelet-Európa első előre megtervezett városa. Utcahálózata ma is szabályos négyszögeket alkot. 1786-ban II. József Szamosújvárt szabad királyi város rangra emelte. 1910-ben 6857 lakosából 4630 magyar, 1881 román és 190 német volt. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásának székhelye volt. 2002-ben 24 083 lakosából 19 243 román, 4806 magyar, 657 cigány és 30 német volt.
Az örmény-katolikus székesegyház
A főtéren található, jellegzetes osztrák-barokk stílusban épült. Tornya és homlokzata a többszöri átépítés miatt klasszicizáló jellegeket mutat. 1748-ban kezdik építeni, 1780-ban és 1793-ban ledől a tornya, 1804-ben avatják fel. Építői között Thalinger Frigyes, Uberlakher Antal, Jung József az ismertebbek. Szobordíszeit és kisoltárait Hoffmayer Simon és a Csűrös testvérek készítették. 1806-ban I. Ferenc császártól, a legenda szerint mivel nem tudta visszafizetni az örményektől aranyban felvett kölcsönt, egy nagy művészi értékű főoltárképet kapnak, "Krisztus levételét a keresztről". Ezt Rubensnek tulajdonítják, de valószínűbb, hogy egy tanítványa készítette. A kalandos történetű kép 1999 óta látható ismét a templomban.[6]
A Salamon templom (Boldogasszony templom)
A legelső örmény-katolikus templom 1723-ban épült a Sinai Salamon adományozta telken és költségén. Erről szól a homlokzati felirat is.
A ferencrendi zárdatemplom (Bobalna utca 8)
1745-ben telepedik le a ferences rend, 1748-57 között építik a templomukat, majd a zárdát. 1855-ben leég, tornya és homlokzata 1778-ban épült.
A múzeum épülete (volt Karátsonyi ház)
Az épület egyike a még meglévő emeletes barokk örmény házaknak (másik a Lászlóffy ház). Ennek külön jellegzetessége barokk kapuzata, amelyet két vaskos Atlasz szobor tart.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése