2010. január 31., vasárnap

Anekdoták II.


DER OHÁNNESZ
Még halála után is a legnagyobb szeretettel emlékeznek viszsza az emberek a nemesszívű János papra (Der Ohánnesz), ki nagyapáinknak az Isten igéjét hirdette. Kiváló szónoki tehetség volt ez a János pap, és hatásának a titka abban állott, hogy rendkívül közvetlenül tudott a néphez szólani. Típusa volt az igazi lelkipásztornak, ki a templomon kívül, az életben is vezetője, oktatója és vigasztalója maradt híveinek.
Meg is siratták az örmények, mikor a világból elköltözött, de még a könnyeknél is szebben beszél szeretetükről az a kegyelet, mellyel a János pap emlékezetét megőrizték.
*
Az üdvözülésről prédikált Der Ohánnesz az örmény híveknek. A prédikáció magyar nyelven folyt, és egyik motívumát a dicsekvés utálatos voltának fejtegetése képezte. A hívek nagy áhítattal és figyelemmel hallgatták az ékesen szóló papot, kit közvetlen modora miatt rendkívül szerettek.
- Aki maga magát dicséri s először teszi: az gyanús - kezdte Der Ohánnesz. - Ha másodszor is teszi: nota bene. De ha harmadszor is ezt cselekszi, akkor vegyétek elő a bugyellárisotokat és írjátok bele, hogy: gazember.
*
Gyergyószentmiklóson mint plébános működött Der Ohánnesz, de nagyon vágyott vissza az örmények Mekkájába, Szamosújvárra. Folyamodást intézett Fogarassi püspökhöz, melyben kérte, hogy helyezze őt át Szamosújvárra kápláni minőségben.
- Fiam, te ugyan jól csinálod. Cseberből akarsz vederbe menni.
- Engedjen meg eminenciád, de mit tehetek én róla, ha jól érzem magamat a vederben.
A püspök természetesen teljesítette kívánságát, és áthelyezte Szamosújvárra a derék plébánost.
*
Mikor Haynald bíboros, mint erdélyi püspök, látogatást tett Szamosújvárt, feltűnt előtte a Der Ohánnesz kopottas reverendája:
- Nincs más reverendád, fiam?
- Ez az egyetlen - válaszolta Der Ohánnesz.
Haynald már-már megdorgálni akarta a jámbor papot, midőn felvilágosították, hogy ez az ember a legnagyobb jótevője a szegényeknek, ki az új reverendáját is egy nyomorgó családnak adta oda.
*
Csikorgó téli hidegben megindult Der Ohánnesz a legelhagyatottabb házakba, hol tudta, hogy éhező és nyomorgó családok vannak.
A házban kuporgó emberek egyszer csak azon vették észre magukat, hogy az ajtón vastag pokróc, télikabát, kenyér és szalonna repülnek be. Ilyenkor mondták:
- Most jár a mi angyalunk.

Nincsenek megjegyzések: