2010. január 9., szombat

Noé bárkájáról


A bárka történet gyakori témája a vallási kutatásoknak, szövegeknek. A 18. századtól a geológia és a biogeográfia csatlakozott a kutatásokhoz. A bibliakutatók és a történészek is ásatásokat végeztek a Törökországi Ararát-hegyen, ott ahol a Biblia szerint Noé bárkája az özönvíz elmúltával földet ért.



Noé bárkájának a története a Biblia Mózes I.könyve 6-9 részeiben olvasható. A történet szerint Isten látva az emberek gonoszságát, szomorú volt azért hogy isteni képmása ilyenné vált és úgy döntött, hogy megtisztítja a Földet a gonosz emberiségtől és nefilektől. Isten látta, hogy Noé becsületes, jó ember, ezért őt, feleségét, fiaikat (Sém, Hám és Jáfet) és azoknak feleségeit megmenekíti a haláltól és megteszi őket a következő nemzedék atyjának. Isten megparancsolja Noénak, hogy a föld összes állatából vegyen egy-egy párt (egy hímet és egy nőstényt), hogy a vízözön elmúltával újra legyenek állatok a földön.
Mikor a bárka elkészült, Noé, családja és az állatok bevonultak a belsejébe majd Isten bezárta az ajtót, majd hét nap múlva "felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai és az ég csatornái megnyilatkozának. És esék az eső a földre negyven nap és negyven éjjel". A mélység nagy forrásai felfakadtakvalószínűleg szeizmikus aktivitásra utal ami a föld domborzatában jelentős változásokkal járt. Az özönvíz ellepte a legmagasabban fekvő hegyeket is, és nem maradt életben egyetlen szárazföldi élőlény sem, kivéve a bárkán levő Noét, családját és az állataikat.
Végül, egyes bibliakutatók szerint 365 nap, mások szerint 371 nap elteltével a bárka megfeneklett az Ararát hegy csúcsán. 40 nap telt el, mire a vizek annyira visszahúzodtak, hogy láthatóak lettek a hegyek csúcsai, ekkor Noé először egy hollót engedett szabadon, de az nem találván szárazföldet, visszatért a bárkára. Hét nap múlva egy galambot engedett ki, aki egy olajfalevéllel a csőrében tért vissza a bárkához. Újbóli hét nap elteltével Noé ismét kiengedte a galambot, de az már nem tért vissza, ekkor tudta meg Noé, hogy kinyithatja a bárka fedelét és kiengedte – az Úr parancsára – az állatokat is.
Az özönvíz elmúltával Isten megígérte Noénak, hogy soha többet nem fogja özönvízzel elpusztítani a föld élőlényeit. Szövetségük jelképeként szivárvány jelenik meg a felhőkben (Mózes I. 9:11). Egyes értelmezés szerint azelőtt azért nem látszott a szivárvány, mivel a fény az özönvízig egy gőzpára rétegen keresztül érkezett a földre. Ez a réteg volt az un." felső vizek" 1Móz 1.6 "Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektől" Ez a gőzpára réteg szakadt a földre az özönvízkor. Ebből származott az a rengeteg víz amely el tudta borítani a föld akkor még sokkal laposabb felszínét.
1300-ban Marco Polo naplójában beszámolt az Ararát hegyen levő Noé bárkájáról, állítólag látta is.
1840. július 2-án egy erős földrengés volt a hegy környékén és állítólag akkor az emberek egy hatalmas hajó orrát látták kiállni egygleccserből. Egy török kutatócsoport indult az eset kivizsgálására és állítólag meg is találták a hajószerű roncsot, sőt három helyiségébe be is tudtak menni.
1955-ben, Fernand Navarra francia felfedező mászta meg az Ararátot és leszedett a hajóról egy darab fát. Ezt a darab fát több laboratórium is megvizsgálta és a radiokarbon kormeghatározás szerint a fa 1230 éves körüli volt.
Geológiai kutatások,
John Whitcomb és Henry Morris amerikai professzorok kiadtak egy könyvet Genesis Flood (A bibliai Özönvíz) címmel, amely szerint aFöld jelenlegi geológiai arculatát egy világméretű vízkatasztrófa, mégpedig a Bibliából ismert Özönvíz alakította ki. Szerintük ezzel megmagyarázható az ősmaradványok jelenléte a földrétegekben és a különböző tengeri élőlények fosszíliái a magas hegycsúcsokon.

Nincsenek megjegyzések: