2010. január 19., kedd

Szertorna


Pontosabban, kényszertorna, amit a héten elkezdtem.
Legutóbbi kórházi ellenőrző vizsgálatomon rendelte el, a doktornő.
Amióta, épp, testben épp, hogy élek, legfeljebb a gyaloglás volt az egyetlen mozgásforma, amit végeztem.
Mostantól kiegészült véraláfutással/ lépten- nyomon belerúgok valamibe./
A másik a szemtorna.
Leginkább távolba nézés, vagy szemeim kigubbasztása a masszázs eredményeként.
Legutóbb, a gyógyfürdőben hölgyek masszíroztak, az jól esett.
Itt, egy jól megtermett fiatalember végzi a műveletet, számomra ellenszenves módon.
Lelkiismeretesen, de nem olyan vonzóan.
Azért testben épülök, mint Déva vára.
Ártani nem használ.
Szoktam mondani.
Reggeli tornának azért marad az ásítás, kávé, cigi.
A kíntorna nem lesz besorolva kedvenc hobbijaimhoz.

Nincsenek megjegyzések: