Márton Ferencről

Márton Ferenc grafikus és festőművész 1884. december 15-én született Csíkszentgyörgyön. Apja Márton Zakariás, édesanyja András Borbála, hét gyermek közül a legnagyobb Márton Ferenc volt. Szülei Csíksomlyóra adták tanulni, ahol már kisdiák korában feltűnt rajztehetségével.
A két utolsó évet Kézdivásárhelyen végezte, ott érettségizett. 1903-ban a budapesti rajztanárképző főiskolán a felvételi vizsgán 120 jelentkező közül az elsők egyike volt. Székely Bertalan és Hegedűs
László is tanította. A rajztanárképző elvégzésében Csík vármegye évi 300 korona tanulmányi ösztöndíjjal segítette. Elsőnek is végzett. 1908-ban harmadik díjat nyert egy londoni plakátpályázaton. Neve elsősorban az Érdekes Újságban megjelent illusztrációival vált ismertté. A Magyarság című napilapnál portrérajzoló, majd a két világháború között az Új Magyarság című lap munkatársa.
1912-ben tette közszemlére a városligeti Műcsarnokban a Csíki székely gátkötők című festményét. A következő évben Münchenben rendezett nemzetközi képkiállításon több magyar festőművész részt vett. A helyi lap Márton Ferenc Csíki székely gátkötők című munkásképét a kiállítás legbecsesebb darabjának titulálta, és a legnagyobb dicsérettel emlékezett meg a műről. Abban az évben Budapesten mutatta be a gátkötőknél méretében sokkal nagyobb vásznát, az Erdőirtás Csíkországban című festményét (fotó). Az első világháború idején az olasz, a szerb és az orosz harctéren működött mint hadi festő, mintegy háromezer rajzot és képet készített a harctéren. Több festményével jelent meg tárlaton, de nem tudta őket eladni. Ezért kényszerből rajzolt, díszített, illusztrált regényeket és lapokat, festett kisebb műveket, freskókat, templomokat, számos köz- és magánépület díszítését vállalta.
A gyöngyösi templomban két freskót festett. A szegedi Fogadalmi templom bejárata feletti két apostol mozaikja a magyar egyházművészet páratlan értéke. Később ő készítette a főoltár fölé, a kupola mennyezetére a nagyszerű mozaiktervet. Élete utolsó éveiben a festőművészet terén elért sikerei után tért át a szobrászatra. Alkotásai: a rákoskeresztúri hősi emlék, a ditrói Siklódy Lőrinc szobrászművésszel együtt a kecskeméti temetőben található Katona József-síremlék és a budapesti első népfelkelő honvéd emlékműve.
A művész utolsó szobrát egyedül tervezte és készítette el, ez a debreceni honvéd bronzszobra. 1940. június 8-án Budapesten halt meg, a Kerepesi temetőben tartott temetésén mintegy ezerötszázan jelentek meg. Múlt héten, a temető 41/1-es számú parcellájában, sajnos, nem találtam meg a sírkövét. A kutatást folytatjuk.
Erőss Vilmos
Csíki Hírlap