Egy hete találkoztam ferences barátaimmal.
Örültünk, hogy újra találkoztunk.
A természethez fűződő viszonyunkról esett szó.
Nem környezetvédelemről, nem természetvédelemről.
Nem vagyunk sem Zöldek, sem állatvédők.
Ferencesek vagyunk.
Fr. Lovász László Rajmund ofm írását vettem elő, hogy bemutassam, mi a különbség.
Mai önmagam azért szomorú olykor, mert távol költöztem a természettől.
Ablakunk alatt csipognak, énekelnek a madarak, de nem úgy, mint Tiszadobon, a holt- Tisza partján.
Vagy kertemben, aminek minden növényét ismertem.
Vagy a kis állatudvarom lakói, akikkel beszélgettem, mint egy eszement.
Itt, ha etetem madaraimat, szóvá teszi exem és a szomszéd asszony.
Őket zavarja, hogy széthullanak a magvak, a madártoll.
Vállalom a szidalmakat.
Ferences vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése