Évtizedek óta tartó pere volt Szamosújvárnak az állammal a város dominiumainak megadása végett. Ha az egyik fórumon a város nyert, akkor az állam megfellebbezte az ítéletet, ha az állam nyert, viszont a város nem tudott belenyugodni, s ilyen formán állandó perlekedés volt Szamosújvár és az állam között 1887-ig. Ekkor Placsintár Dávid polgármester élén küldöttség ment fel Tisza Kálmánhoz a dominium perben való egyezkedés érdekében. Hozzácsatlakozott a küldöttséghez br. Bánffy Dezső, Szolnok-Doboka megye akkori főispánja, hogy mint mondá, „segítsek az örményeknek”.
Tisza Kálmán egy ideig tudni sem akart az egyezkedésről, és minden megoldási kísérletnek útját állotta. Ekkor br. Bánffy Dezső felállott és ezt az emlékezetes kijelentést tette:
Kegyelmes Uram!
„Szamosújvár város hazafisága és áldozatkészsége minden magyar ügy iránt elismerésre méltó. A míg az a föld (dominium) az örményeké – magyar föld: de mihelyt kiveszik azt az örmények kezeiből, rögtön megszünt magyar föld lenni.”
Ez a beszéd már hatott Tisza Kálmánra és rögtön egyezkedni kezdett, minek eredményében Szamosújvár visszakapta egykori dominiumait.
(dr. Bányai Elemér: Örmény anekdoták és egyéb apróságok
Szamosujvár 1902
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése