éve
Ez történt 2010-ben
2010 október negyedikén Ajka határában átszakadt a Magyar Alumínium
Zrt. tározójának gátja, egymillió köbméternyi vörösiszap és víz
zúdult rá három közelben fekvő településre. Tízen meghaltak,
kétszáznyolcvannégy család elveszítette otthonát. Alig négy hónap
telt el azóta, hogy Felsőzsolcán kétszáznégy házat kellett elbontani
a Sajó áradása után. A példátlan katasztrófák rég nem látott
kihívásokkal szembesítették a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot,
amely 2010-ben is hajléktalan emberek ezreiről gondoskodott, idős és
fogyatékkal élő emberek százait látta el, gyermekintézményeket
tartott fenn, és számos súlyos társadalmi problémára keresett egyedi
választ. 2010 krónikája a máltai naptár szerint.
I. 26. Francia Becsületrendet kapott Kozma Imre atya, a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat elnöke. A legmagasabb szintű állami elismerést
Franciaország budapesti nagykövete adta át január 25-én. A
kitüntetés átvételekor Kozma atya azt mondta, az elismerés az
életszemléletének szól, mely szerint az élet arra való, hogy
elajándékozzuk. Beszédében kitért arra is, hogy a válság ellenére
egyre többen adakoznak. "Amikor nagyon nagy a baj, az ember sokkal
többre képes. Én ezeket kegyelmi pillanatoknak nevezem, ilyenkor az ég
és föld találkozik."
I. 27. Veszprémben komplex szociális centrumot nyitott a Máltai
Szeretetszolgálat. A 450 négyzetméteres épületben kapott helyet az
ország első vidéki, hajléktalan embereknek létesített mosodája is, a
Vanish ötmillió forintos támogatásának köszönhetően. A téli
időszakban krízisközpontként működő intézményben étkezési és
tisztálkodási lehetőség is várja a betérőket, praktikus
szolgáltatásként pedig hajléktalan csomagmegőrzőt is kialakítottak.
A Szeretetszolgálat 2008 óta látja el a hajléktalanellátással
kapcsolatos feladatokat a megyeszékhelyen, ahol 110 ember vette igénybe
az intézményi ellátást, további százötven társukat viszont az
utcán dolgozó szociális munkásoknak kellett ellátni.
I. 27. A bevásárló táskák forgalma után 13 millió forintos
támogatást adott a Máltai Szeretetszolgálat mentőszolgálatának a
SPAR üzlethálózat, amely elsőként vezette be a környezetbarát,
bio-kukorica alapú, lebomló bevásárló táskákat. Az ezek fülén
olvasható felirat arról tájékoztatja a vevőt, hogy minden egyes
eladott táska árából egy forintot a Magyar Máltai
Szeretetszolgálatnak juttatnak. A támogatás címzettje a Máltai
Mentőszolgálat, amely a hét öt napján rohammentőt működtet
Budapesten. Az Országos Mentőszolgálat diszpécsere évente mintegy
kétezer alkalommal riasztja a máltai kocsit, amelyen tizenkét órás
beosztásban százötven önkéntes teljesít szolgálatot.
II. 1. A tatabányai máltai játszótér támogatására rendeztek
jótékonysági bált a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján, ahol a
rendezvény házigazdái a Szeretetszolgálat tízéves segítő
munkájáért is köszönetet mondtak. A lakótelepek közelében
létrehozott máltai játszóterek a környéken csellengő, az idejüket
céltalanul töltő gyerekeknek és fiataloknak kínálnak tartalmas
szabadidős és közösségépítő programokat. A hagyományos
játszóterekkel ellentétben a máltai létesítményekhez egy kb. 100
négyzetméteres játszóház is tartozik, ezekben felkészült szakemberek
várják a betérőket. Az első máltai játszótér 1998-ban Óbduán
nyílt, és megnyitása után látványosan visszaesett a környéken a
fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Budapesten
jelenleg nyolc, vidéki nagyvárosokban további hat máltai játszótér
működik.
II. 3. A hatodik osztályos tananyagból tett sikeres vizsgát a monori
cigánytelep tanodájának felnőttosztálya, melynek tagjai között több
nagyszülőt is találni. A négyszáz fős telepen 2005 óta zajlik a
Máltai Szeretetszolgálat modellértékű integrációs programja, melynek
eredményeképpen családok tucatjai kaptak valós esélyt az
újrakezdésre, elhelyezkedésre, továbbtanulásra. Az immár hatodik éve
zajló telepfelszámolási program a házak eldózerolása és a
problémás családok máshová költöztetése helyett az ott élők
tanítására, felemelésére helyezi a hangsúlyt. A munka alapja - a
máltai elveknek megfelelően - a folyamatos jelenlét. A programot
vezető Kiss Dávid munkahelye a telepre kihelyezett konténer iroda. Az
így végzett szociális munka eredményei a szakma érdeklődését is
felkeltették, a monori cigánytelepen elindított változások időközben
nem egy felsőoktatási intézményben váltak tananyaggá.
II. 11. Hajléktalanellátó és rehabilitációs központ építését
jelentette be a Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportja. Az 1300
négyzetméteres komplex intézmény megvalósításához 900 ezer eurós
támogatást nyújt a dán Villum Kann Rassmussen Alapítvány. A
kecskeméti intézmény újdonsága, hogy nem csupán fekhellyel és
vacsorával gondoskodna az otthonukat veszített emberekről, hanem a
gondozottak társadalmi visszailleszkedését is segítené. A programban
résztvevőknek munkát biztosítanának, ezen felül életvezetési
tanácsokkal segítenék önállósodásukat. A 103 férőhelyes
épületben - a hagyományos éjjeli menedék, nappali melegedő és
átmeneti szállás mellett - új elemként kiléptető lakásokat is
kialakítanak, amelyek az albérlethez hasonló, de annál kedvezőbb
feltétekkel elérhető önálló élet lehetőségét kínálják.
II. 18. Lakva újítják fel a budapesti Szatmár utcai Családok
Otthonát, ahol egy év alatt 111 felnőtt és 183 gyermek kapott
menedéket - jelentte be Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök. Az
elhasználódott épület átalakításához és megújításához
összesen százmilliós forrást nyert pályázaton a Máltai
Szeretetszolgálat. A Szatmár utca 26 szám alatti tömbház a környéken
elhíresült nyomortelepként volt ismert a rendszerváltás előtt,
mígnem 1991 novemberében bontását rendelte el a zuglói önkormányzat.
Az épület eldózerolását a Máltai Szeretetszolgálat tüntetése
akadályozta meg, mondván nem lehet huszonhat sokgyermekes családot
utcára tenni. A konfliktus feloldására a zuglói önkormányzat ötven
évre térítésmentesen a Szeretetszolgálat használatába adta. Az
épületet akkor is lakottan újította fel a karitatív szervezet, amely
kitartó szociális munkásainak állandó jelenléte mellett néhány év
alatt csendes intézménnyé alakította a veszélyesnek tartott, rossz
hírű háztömböt.
III. 2. Ötven Németországból hozott kórházi ágyat bocsátott az
otthon ápolt fekvőbetegek részére a Máltai Szeretetszolgálat bajai
csoportja, hasonlóképpen ötven ágyat kapott a tatai Árpádházi Szent
Erzsébet Szakkórház.
III. 26. A Veszprémben Pokoli torony néven ismert tízemeletes egykori
munkásszálló rehabilitációjáról állapodott meg a város
önkormányzata és a Máltai Szeretetszolgálat. Az épületben évek óta
nem jár a lift, kikapcsolták a gázt, és az ott élők nagy része
tisztázatlan viszonyok között került a házba. Az önkormányzat
harminc millió forinttal támogatja a szeretetszolgálat rehabilitációs
programját, cserébe tíz szociális bérlakás bérlőkijelölési jogát
kapja.
III. 26. Tanodát avattak Tarnabodon. A Heves megyei kistelepülés
2004-ben a Máltai Szeretetszolgálat Befogadó Falu programjának
helyszíneként vált ismertté, miután a fővárosban élő hajléktalan
családoknak vásárolták meg a lassan néptelendő falu üresen álló
házait. A településre tizenöt család érkezett, a korábban
elöregedő község újra élettel telt meg. Új problémát jelentett,
hogy a férőhelyhiány miatt délelőtt-délután tanító iskolából
eljövő gyerekek a kocsmában töltötték az időt, ezért a
Szeretetszolgálat megváltotta a központi italmérést és
játszóházzá alakította. Ez a program folytatódott a márciusban
26-án felavatott tanoda megnyitásával. Vecsei Miklós alelnök arra
hívta fel a figyelmet, hogy az új intézményben az iskolai tananyagon
túl praktikus ismeretekkel, például kertészkedéssel és állattartás
hasznos fogásaival is ismerkedhetnek a helybeliek.
III. 9. A hagyományokat követve csángó gyermekeknek gyűjtött a
húsvét utáni első pénteken a művelődési házban telt házzal
megrendezett jótékonysági estjén a Máltai Szeretetszolgálat
szombathelyi csoportja.
III. 30. Több százan vettek részt a Máltai Szeretetszolgálat sérült
embereknek 13. alkalommal rendezett sportnapján Győrött.
IV. 15. A rászorulók téli ellátásában való közreműködésért
máltai aktivistákat és élelmet adományozó helyi vállalkozásokat
részesített elismerő oklevéllel a soproni önkormányzat.
V. 13. A gyermekszegénység elleni fellépésre kérte fel az új
Országgyűlés képviselőit az alakuló ülésén eljuttatott leveleiben
a Máltai Szeretetszolgálat. A karitatív szervezet az ország teljes
területén felmérte a gyermekszegénység jellemzőit, és a 176 egyéni
körzetben megválasztott képviselők mindegyikének a saját
választókerületében tapasztalt konkrét problémára hívta fel a
figyelmét. A 210 listáról bejutott képviselőtől azt kérte a levelet
aláíró Kozma Imre atya, hogy találjon magának egy támogatásra
méltó ügyet, civil szervezetet, vagy intézményt, melynek mindennapjait
megismerve sokat tehet a gyermekeket sújtó szegénység
felszámolásáért.
V. 17. A Máltai Szeretetszolgálat sátoraljaújhelyi intézménye fogadta
be a Ronyva-patak áradása miatt kitelepített családokat. Győri-Dani
Lajos ügyvezető alelnök azt hangsúlyozta, hogy szervezetük
önkéntesei a védekezési munkálatok teljes ideje alatt bajba jutott
családokkal maradnak.
V. 26. Új szűrőbuszt állított munkába a Szeretetszolgálat, amely
1995 óta évente tízezer hajléktalan embert vizsgál meg mobil
szűrőállomásával. Az utcán élők egészségügyi szűrésére
használt korábbi jármű egy negyvenéves kamion volt, ezt norvég
pályázati forrásból sikerült egy modern, digitális műszerekkel
felszerelt buszra cserélni.
VI. 4. Hálaadó szentmisével ünnepelték Kozma Imre atya hetvenedik
születésnapját a budai irgalmasrendi kórházban. A Magyar Máltai
Szeretetszolgálat elnöke pályafutásának elismeréseként több mint
harminc rangos elismerésben részesült, volt az "Év embere
Európában", Budapest díszpolgára, megkapta a Prima Primissima díjat.
Kozma Imre 1987-ben Csilla von Boeselager bárónővel közösen hozta
létrea Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, amely 1989 őszén heteken át
48 ezer keletnémet menekült ellátásáról gondoskodott. A romániai
forradalom alatt jelentős segélyszállítmányt juttatott el Erdélybe, a
délszláv háború éveiben pedig sebesültek százait hozta át
magyarországi kórházakba. Kozma atya személyes közbenjárására a
szerb hadsereg 4500 civil lakost engedett ki az ostromgyűrűbe zárt
Vukovárból, amit utóbb teljesen rommá lőttek.
VI. 5. A Máltai Szeretetszolgálat katasztrófavédelmi szakemberei és
önkéntesei nagy erőkkel kapcsolódtak be az észak-magyarországi
országrészben több települést fenyegető árvíz elleni védekezésbe.
Adányi László katasztrófavédelmi programvezető beszámolója szerint
ott voltak Edelényben, ahol a Bódva átszakította a gátat, Szikszón,
ahol a Vadász-patak több utcát öntött el, segítettek Ónodon is. A
védekezési munkálatokra jellemző, hogy az áradások kritikus napjaiban
egyidőben 23 ezer ember dolgozott a gátakon, köztük hétezer volt a
civil önkéntes. A Máltai Szeretetszolgálat élelmiszert szállított az
vízzel elzárt településekre, élelmezte a gátakra kivezényelt
egységeket, gondoskodott az otthonukat elhagyni kényszerülő
idősekről, gyerekekről, orvosi kezelésre szoruló betegekről. A víz
levonulása után mintegy kétszáz speciális falszárító gép
kihelyezésével segítette a bontásra nem szoruló épületek mielőbbi
helyreállítását.
VI. 6. Az áradó Sajó váratlanul elöntötte Felsőzsolcát, a hatezer
lakosú kisváros nyolcvan százaléka víz alá került, összesen 204
ház vált lakhatatlanná. A Máltai Szeretetszolgálat
segélykoordinációs irodát nyitott a település központjában, amely
csaknem fél éven át fogadta a bajbajutott családokat. Az itt
tevékenykedő önkéntesek - több százan voltak - a hónapokon át
felváltva jelenlévő Adányi László katasztrófavédelmi
programvezető, vagy Lajkó Zsuzsa kirendeltségvezető irányításával
dolgoztak. A károk felszámolása és az újrakezdés megszervezése
mellett a segélyosztás is óriási feladatnak bizonyult, az
önkormányzat lakcímnyilvántartása alapján több mint hatezerkétszáz
ember otthonába tört be víz. Azaz ennyi helyi lakos vált segélyre
jogosulttá. Az adományosztás első napokban tapasztalt anomáliái
nyomán a Máltai Szeretetszolgálat javaslatára nyilvántartás
készült, 1500 vonalkódos segélykártya készült, azaz minden család
egyet kapott. Ennek segítségével nyomon követhették, hogy ki mikor
mennyi segélyt vett fel, és a rendszerből az is egyértelműen
kiderült, hogy egy adott kártyához hány segélyre jogosult családtag
tartozik. Ily módon sikerült áttekinthetővé és igazságossá tenni az
adományok kiosztását. A segélyadományok fogadására a városi
sportcsarnok mellett iskolai termeket és egy használaton kívüli
Tüzép-telepet is meg kellett nyitni. A településre érkezett segélyek
mennyiségére jellemző, hogy az adomány ruhákat harmincnégy önkéntes
öt napon át válogatta és szortírozta osztás előtt.
VII. 8. Mesefigurákkal díszített labort avattak a Heim Pál
Gyermekkórházban. Az év során három budapesti és négy vidéki
kórházban festettek mesefalat a máltai önkéntesek, hogy a bent fekvő
gyermekek otthonosabban érezzék magukat az intézményben. A "Fessen
mosolyt az arcokra" nevű programot a Vanish termékek forgalmazója, a
Reckitt Bensicket Kft. 2,5 millió forinttal támogatta.
VII. 26. Négymillió forintos pályázatot írt ki idős emberek
lakáskörülményeinek javítására a Máltai Szeretetszolgálat
Nyugad-Dunántúli Regionális Központja.
VIII. 4. Nyilvánosság elé lépett a Happy Street Boys, a Máltai
Szeretetszolgálat hajléktalanná vált, egykori profi zenészekből
szervezett zenekara. Kocsis Mihály, az utcai gondozószolgálat vezetője
kezdeményezésükről azt mondta: rendhagyó szociális kísérlet az
otthonukat veszített emberek rehabilitációjára.
VIII. 31. Ezerötszázharminc kisdiák kapott új iskolatáskát a
tanévkezdésre a Máltai Szeretetszolgálattól az árvízzel sújtott
észak-magyarországi településeken, hogy minél előbb túljussanak a
katasztrófa emlékein. Edelényben három, Felsőzsolcán,
Onga-Ócsanáloson, Ónodon, Szendrőládon és Szikszón egy-egy oktatási
intézmény alsós diákjai kaptak máltai táskát.
IX. 14. Új szakaszához érkezett a veszprémi "Pokoli torony" néven
ismert tízemeletes tömbház rekonstrukciója. Az épületben a folyamatos
jelenlét jegyében irodást nyitott a Máltai Szeretetszolgálat. A
viszonyokra jellemző, hogy az itt dolgozó szociális munkás első
feladatainak egyike a 200 lakásos társasházban élő emberek
összeszámlálása volt, erről ugyanis semmilyen nyilvántartás nem
volt. A ház lakóinak építészhallgatók terveznek alacsony
költségekkel fenntartható lakásokat a rendelkezésre álló terek jobb
kialakításával, mivel az épületben évek óta kikapcsolták a gázt
és a fűtést. A program végső célja, hogy a környezettel együtt az
ott élők életmódja is megváltozzon.
IX. 23. A Nyugati téri aluljáróban ismertette a terület rendezésével
kapcsolatos elképzeléseit Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat
alelnöke. A főváros talán legelhanyagoltabb és legnagyobb forgalmú
aluljáróját korábban már jelképesen örökbe fogadta a Máltai
Szeretetszolgálat és a Hajléktalanokért Közalapítvány, egy ideje a
környéken élő hajléktalan emberek takarították az aluljárót, a
Szeretetszolgálat pedig információs pontot nyitott a téren, melynek
környékét látványos akciókkal megtisztította, hogy megmutassa:
milyen is lehetne az aluljáró, ha felelős gazdája lenne a területnek.
Vecsei Miklós a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján arra az
összefüggésre hívta fel a figyelmet, hogy a rendezett környezet
rendezett viszonyokat eredményez.
IX. 30. Csángóföldön végzett szűrővizsgálatokat a
Szeretetszolgálat nemzetközi orvoscsoportja. A tizennyolc orvos alkotta
misszió három településen állította fel speciális, fűthető
öltözővel ellátott sátrait, melyekben három nap alatt négyszáz
felnőttet és gyereket vizsgáltak meg. Miután az érintett falvakban
nincs egészségügyi alapellátás, a máltai orvosok a legsúlyosabb
betegeket a területi kórházba irányították.
X. 4. Ajkán átszakadt a Magyar Alumínium Zrt tározójának gátja,
becslések szerint mintegy egymilló köbméter erősen lúgos vörösiszap
és víz zúdult a Torna-patak völgyében fekvő Kolontárra, Devecserre
és Somlóvásárhelyre. A katasztrófa tíz halálos áldozatot követelt,
az iszap a három településen 365 házat károsított (ezek közül
284-et kellett lebontani), a vegyi anyaggal elborított mezőgazdasági
terület nagysága 1014 hektár volt. A becsült kár 55 milliárd forint.
A mentési munkálatokba már a katasztrófa másnapján bekapcsolódott a
Máltai Szeretetszolgálat, mely Devecserben képviseleti irodát nyitott a
bajbajutottak megsegítésére. Kozma Imre atya a miniszterelnökkel és a
belügyminiszterrel egyeztetve felajánlotta, hogy valamennyi, az otthonát
elhagyni kényszerült családnak legalább fél évre szóló albérletet
biztosítanak, hogy a közösségi szállásokról kikerülve, viszonylagos
nyugalomban kezdhessék újra életüket, és külső kényszerek nélkül
hozhassanak döntést életük folytatásáról. A lehetőséget száznál
is több család vette igénybe. Október második felében a Nemzeti
Erőforrás Minisztériummal közösen "Százforintos gyűjtőakciót"
hirdetett a Máltai Szeretetszolgálat az ország kétezer iskolájában az
iszapömléssel sújtott területen élő gyerekek családjainak
megsegítésére. Több mint hétszázezren adakoztak, 73 millió forintot
meghaladó összeg gyűlt össze, melynek egy részét karácsony előtt
kapták meg az érintett családok, a fennmaradó összeget pedig 2011-ben,
új otthonaikba költözve vehetik majd át.
XI. 3. Egyfajta szükségállapot kihirdetésére hívta fel Budapest
főpolgármesterének figyelmét Vecsei Miklós, a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat alelnöke, aki szerint a hajléktalanok ellátásáért
minden erőt mozgósítani kell, egyúttal fűtött "túlélési
pontok" kialakítására is javaslatot tett, és a fővárosi
közműcégek bevonását javasolta. Tarlós István főpolgármester
korábban többször is hangsúlyozta, hogy a hajléktalanok ellátásában
számít a Máltai Szeretetszolgálat hozzáértésére.
XII. 10. 125 új férőhelyet alakított ki saját intézményeiben a téli
krízis idejére a Máltai Szeretetszolgálat, még az utcai
gondozószolgálat korábbi irodáit is emeletes ágyakkal rendezték be.
XII. 15. A fővárosi hajléktalanellátásban közreműködő szervezetek
intenzív szociális munkával elhelyezték a főpolgármester által
kijelölt tizennégy nagy forgalmú aluljáróban élő hajléktalanokat.
Az érintetteknek személyre szabott ellátási tervet dolgoztak ki, hogy
az illető önként döntsön az aluljáró elhagyása mellett. A
tizennégyből a budai oldalon található öt aluljáró esett a Máltai
Szeretetszolgálat gondozószolgálatának területére. Vecsei Mikós
alelnök szerint az akció humánus lebonyolítása presztízskérdés
volt, meg kellett mutatni a döntéshozóknak, hogy a hajléktalan
embereket nemcsak rendészeti eszközökkel lehet távozásra bírni.
XII. 15. Lábadozót nyitott a Déli Pályaudvar közelében a
Szeretetszolgálat. Az intézmény a kórházból "hazabocsátott"
hajléktalan emberek átmeneti elhelyezésére szolgál, ők korábban a
kórházi ágyból közvetlenül az utcára kerültek vissza.
Forrás: Babay Kristóf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése