Mint holt leány ajkán a megfagyott csók,
Olyan hideg s fehér.
Nem áraszt illatot, a lelke alszik,
Nincs benne vér.
Ijedt hírnök. Mint ama márciusnak
Remegô angyala,
Kinek fagyott ezüstbôl volt a szárnya
És dérbôl a haja.
De elrepült ajkáról az örök szó:
Üdvözlégy Mária!
A holt földnek a megváltó tavaszra
Már nem soká kell várnia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése