Elborzadva néztem, nézem családom fiataljait, amikor naphosszat a számítógép monitorja előtt gubbasztanak.
Azután életem olyan fordulatot vett, hogy magam is egyre több időt töltök online.
Hús- vér kapcsolataim megfogyatkoztak.
Istenbe kapaszkodtam.
Tanításaiból a legtöbb az interneten át jut el hozzám.
Barátot is legtöbbet itt ismerek meg.
Szerencsére, az egyház, papjaink, szerzeteseink is felismerték az internet erejét, lehetőségeit.
Ma már bátran, egyre szélesebb körben, egyre színvonalasabban használják.
Szinte azonnal eljutnak hozzám a legfrissebb hírek, információk.
Gondolatot tudok cserélni Böjte Csaba Atyával.
Vagy éppen, a Haitin árvaházat építő Katókával, a Baptista Szeretetszolgálat önkéntesével.
Gondolataim is itt vetem papírra.”
Blogom egyre több ember olvassa.
Bekapcsolódhatok imaközösségekbe, vagy éppen tapasztalatcsere résztvevője lehetek.
Isteni ajándéknak tekintem, amit azért kaptunk, hogy ne legyen ember a Földön, aki a magány elszigeteltségére legyen kárhoztatva.
„
1 megjegyzés:
Kedves Józsi!
Az internet ajándék és átok is egyben. Örülök, hogy te a jobb oldalát találtad meg. Bizony sok fiatal és kevésbé fiatal válik az internet rabjává. Én magam is tapasztalom időnként, hogy nehéz elszakadni a nettől és a blogolás meg az egyebek helyett kimozdulni a barátaimmal, férjemmel beszélgetni és még sorolhatnám... Az élő emberi kapcsolatok pótolhatatlanok!
Szeretettel: Erzsébet
Megjegyzés küldése