Tilos a papás mamás!

Korlátozná a papás-mamás játékokat az óvodában a kormány. Az óvodai nevelés alapprogramjának novemberi módosításával a kormány a nemi sztereotípiák erősítésének kerülését és a migráns gyermekek önazonosságának erősítését írta elő az óvodapedagógusoknak.

A kormány tiltaná a papás-mamás játékot az óvodában
Módosította tavaly év végén a szocialista kormány az óvodai nevelés országos alapprogramját. A mindenkori kabinet ebben a dokumentumban határozza meg az óvodapedagógusoknak az általa kívánatosnak tartott gyermekképet. A jogszabály szerint a kisgyermekek nevelésénél tudatosan kerülni kell a nemi sztereotípiák erősítését, elő kell segíteni a nemek társadalmi egyenlőtlenségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

Az alapprogram a gender ideoló giából táplálkozik. A gender, az egyenlőség szellemiségében, értelmetlennek tartja a nemek megkülönböztetését, és az egyénre bízza a döntést, hogy melyik nemhez tartozónak vallja magát. Ezáltal mindenki eldöntheti, hogy hetero-, homo- vagy transzszexuálisként létesít kapcsolatokat, és ezeket a gender egyenrangúként kezeli. A több mint fél évszázados ideológia elszánt harcot vívott, hogy bevezesse a társadalmi nem fogalmát, és háttérbe szorítsa a biológiai nemiséget. Ennélfogva a gender ellenez minden olyan szándékot, amely különbséget tesz a férfi és a nő hivatása, például a házasságban, a családban betöltött szerepe között.

A kormányrendelet előírja, hogy a foglalkozásokon az óvodapedagógusoknak kerülniük kell a nemi sztereotípiák erősítését. Ez a gyakorlatban a teljes magyar népmesekincs mellőzését jelentheti, ugyanis ezekben az anya hamuban sült pogácsát ad a vándorútra induló fiúnak, és a nő, általában a király lánya az, akit meg kell mentenie a gonosztól küzdelem árán a férfinak.

A nemiség semlegessé tételén kívül a nevelési alapprogram rögzíti a kívánatos óvodakép kialakításánál, hogy az óvodai nevelésben biztosítani kell a hazájukat elhagyni kényszerülő, vagyis migráns családok gyermekeinek az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését. A kisgyermekekkel foglalkozó nevelőket kötelezi a jogszabály arra is, hogy a foglalkozások zenei anyagának összeállításánál vegyék figyelembe a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását. Az érzelmi nevelés és a szocializáció szabályozásakor a kormányzat meghatározza, hogy a gyermekeket a különbözőségek elfogadásán kívül azok tiszteletére kell nevelni.

Ranschburg Jenő pszichológus a kormányhatározatról lapunknak azt mondta, vitatott kérdés, hogy az óvodai nevelésben mennyire kell hangsúlyossá tenni a nemi sztereotípiákat. Hozzátette, a feminista irányzatok a hétköznapokban is elfogadottá tették, hogy az otthonon kívül a nő nemiségétől függetlenül legyen egyenrangú a férfiakkal. Ranschburg Jenő szerint jogszabályokkal nem lehet megváltoztatni azt az utat, amelyet a gyermekek ősidők óta járnak, és továbbra is a papás-mamás és hasonló típusú játékokon keresztül fedezik fel a nemek közötti különbségeket. A pszichológus szerint az óvodai nevelésnek amúgy kevés hatása van a nemi sztereotípiák kialakulására, a médiumok mesekínálatának befolyása jóval nagyobb, és az döntően a hagyományos férfi-női szerepeket propagálja. Ranschburg Jenő összességében József Attila idézetét tekinti iránymutatónak ebben a kérdésben: „de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek – s mind ember, mert az egyre kevesebb…”

Tóth Dániel, a Heim Pál Gyermekkórház gyermekpszichológusa szerint aggasztó kérdéseket vet fel a jogszabály. A nemi sztereotípiák tisztázásának kerülése vagy az, ha a közösségben a gyermek nem megfelelő példát lát, összezavarhatja a gyermekeket. A zavart a családi háttér sok esetben már nem tudja kiküszöbölni, hiszen óvodás kortól a legtöbb gyermek esetében otthon megszűnik az aktív szülői foglalkozás. Tóth Dániel bízik benne, hogy az óvodapedagógusok is tudják, hogy ez a jogszabály rossz, és alkalmazása ellen tiltakoznak. A gyermekpszichológus a szabályozás ellenére nem tartja életszerűnek, hogy begyűjtenék a Barbie babákat és a katonákat a gyerekektől, hogy ne játszhassák az ezekhez kötődő férfi-női szerepeket.

Hoffmann Rózsa, a KDNP oktatáspolitikusa élet-és természetellenesnek nevezte a kormányrendeletet. A nemi sztereotípiák a nő és a férfi közötti különbség az alapja a családnak, az emberiség fennmaradásának. Hozzátette, kormányváltás után azonnal eltörlik a jogszabályt. Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a migráns gyermekek önazonosságának megerősítéséről úgy rendelkezik a kormány, hogy nem hangsúlyozza a befogadó nézet kultúrájának megismertetését.
Sándor Csilla

Hát nem egy háborodott világban élünk?
Ferences szemléletünkben:
Föl kell ébrednünk, mert a családokat, fiataljainkat tudatosan rontják meg! (…)”
Nézzük meg, mit mond a tudomány embere kérdésre válaszolva:
1. „A család, mint alapközösség a legalkalmasabb arra, hogy előkészítse az egyént a társadalomban való részvételre. Emellett közismert, hogy a családban élőknél a megbetegedések esélye kisebb, mint a magányosoknál, a gyógyulásé pedig jóval nagyobb. Szívinfarktus esetén például a házasságban élők túlélése legalább kétszer olyan valószínű. A család a legfőbb egészségmegtartó erő, segítségével rengeteg mentális és testi betegséget meg lehetne előzni. És akkor még csak az egészségügyi következményekről beszéltünk. A társadalom számára kifizetődőbb lenne a családok támogatása, mint a beteg, elhagyatott, munkaképtelen és deviáns viselkedésű emberek problémáinak „kezelése” szociális és rendőri intézkedésekkel.”

2. „A szóhasználat árulkodik: amikor személyiségi jogokat emlegetünk, összekeverjük a személyt és a személyiséget. Az utóbbi egy lélektani fogalom, amely az egyén individuális, másoktól különböző tulajdonságait jelenti, és mi erre építünk jogokat! Ha nem azonosulsz a homoszexuálisok szemléletével, akkor te vagy a „homofób”. Vegyük észre, hogy ez egy kóros állapotot jelző, patológiából vett fogalom! Így csúsznak át az általános emberi jogok a „személyiségre”, a különösre, így lesz a „patológiásból” „normális”, és fordítva.”
(KÉPMÁS 2009. 07. Az önzés társadalmai
Prof. Tringer Lászlóval beszélget Szám Katalin )
A mostanában többször tapasztalt veszélyről is fontos az észrevételeket megosztani.
Ne gondoljuk, hogy ez periférikus kérdés, amivel nem kell foglalkoznunk. Sőt!
Czakó Gábor: Válság a válságban / Magyar Hírlap online 2009. 07. 04.
Az Úr „férfinak és nőnek” teremtett bennünket. Ontológiai alaphelyzetünket törölné a „gender mainstreaming”, a nemtelenségi főcsapás, miszerint társadalmi nemünk is van, amit váltogathatunk, s ami fölülírja a biológiait. Jellemző a tudományra, hogy amilyen fickósan kitiltotta köreiből Istent, oly alázatosan szolgálja az Antikrisztus pokoli tudománytalanságait.







Előszó Dr. Lawrence Crabb: Nők és férfiak (A különbözőség öröme) c. könyvéből Harmat Budapest, 2001
Növekvő aggodalommal figyelek két fejlődési folyamatot a kereszténységen belül. Az egyik az evangélium fokozatos leszűkülése arra az üzenetre, hogy rosszul működő családunkban, felnőtté válásunk során sérülést szenvedett énünk helyett Krisztus új személyiséggel ajándékoz meg minket. A másik pedig a Krisztusban való új élet egy sajátos értelmezése, mely szerint figyelmen kívül hagyhatjuk férfi és női mivoltunk egyediségét, mivel Őbenne egyenlőek vagyunk.
Lehet, hogy a korral jár, de egyre szenvedélyesebben ragaszkodom néhány, számomra fontos igazsághoz, amely ellentmond a fent leírt két folyamatnak.
Ezek közül az egyik igazság az, hogy az evangélium kezdete az ítélet, központi drágaköve pedig a megbocsátás. Ha nem döbbenünk rá bűnünk mélységére és Krisztus kegyelmének nagyszerűségére, akkor az önszeretet értéktelen csecse-becséjévé tesszük Krisztus új teremtését bennünk. Ha viszont felismerjük, hogy a megbocsátás Isten kegyelmének édes gyermeke, akkor azáltal, hogy Isten dicsőségére és mások szolgálatára szenteljük életünket, megismerhetjük új status quo-nk örömeit.
A második igazság az, hogy amikor személyiségünk valóban megerősödik, akkor minden kapcsolatunkban határozottan férfiasabbá és nőiesebbé válunk. Örömmel adjuk majd tovább mindazt, amire nemiségünk képessé tesz, és a másik jólétét előbbre tartjuk a magunkénál.
Könyvem ezt a két igazságot fejti ki, és nyíltan szembeszáll a fent vázolt folyamatokkal. Reményeim szerint a könyv párbeszédet indít a két csoport – a fenti folyamatokat támogatók és ellenzők – között. Meggyőződésem, hogy az evangélium középpontja a folyamatos megbocsátás, és az a szemlélet, hogy a férfi és a nő egyenlőképpen megváltott és mennyei örökös, lénye legmélyén mégis örömteli módon különbözik egymástól.
Ezt a kérdést bővebben érintő könyvek:
Gabriele Kuby : A nemek forradalma / Kairosz Kiadó 2008
Dominik Klenk: A nemek összezavarása / Kairosz Kiadó 2009
Angelo Scola bíboros, velencei patriárka: Férfi + Nő (A szerelem „súlyos esete” )
Szt István Társulat 2006
II. János Pál: A test teológiája / Kairosz Kiadó 2008
Mindezekből következik, hogy mint FVR-iek, van mit tegyünk a világban. Karizmánk kifejtése egyben üzenetté is válhat a környezetünk számára, hogy a Gondviselő Isten soha nem hagy magunkra.
Mint tapasztaljátok, a szűkre szabott „beszámoló” ill. gondolatokat ébresztő észrevétel igen hiányos, de arra talán mégis elegendő, hogy egy boldogságban is gazdag új esztendők kívánjak szeretettel minden testvérnek.
János



Sztrilich Ágnes SSS elöljáró
Mária IGENT-t mondott Istennek …
Igen – Igent a Titokra
a Kiválasztottságra
a Kiszolgáltatottságra
Józsefnek – az emberi tekintetekre – a Gyermek sorsára –
Igent az IGÉRE –
És az Ige TEST-té és TETTÉ lőn az Emberfiában –
A Szűzben – aki igent mondott,
igent Betlehemre – a be-nemfogadottságra –
arra, hogy ő maga az Emberfiának otthona,
ahol lehajthatja fejét –
Mária IGEN-t mondott
az Isten mégis-szeretetére,
mely megtalálja a megszólítható szíveket,
• a kicsinyeket, az egyszerűeket, a menekülteket, betegeket, tudatlanokat –

Mária IGEN-t mondott,
arra, hogy JEL lesz, melynek ellene mondanak
az idők végezetéig –
Mária IGEN-t mondott,
Isten Igéjének termékenységére és terméketlenségére,
Betlehemben kezdődő megfeszítésére…
Mária IGEN-je ölelés
életadás
öröm
mindazok örökbefogadása,
akik újjászületnek
vízből és Szentlélekből –
Akik TETTÉ váltják a FIÚ ajkáról való IGÉT
örökbefogadásra azoknak,
akik vágyakozva – várakozva –
a szív megváltatlanságaival – vadságaival és szenvedéseivel
érintik a FIÚT
mindazok örökbefogadása,
akiket csak a KERESZT karjaival tud magához vonni
Isten Szeretete –


Mária IGEN-t mondott
a Megtestesülés titkára
az Atya akaratára – Jézusban –
a világban
Bennem – Benned –
de
Mária – a gyermek Anyja,
Mária – az Emberfiának-Istenfiának anyja
Anyja annak, aki azt mondta magáról:
Én vagyok az út az igazság és az élet –
Mária – tehát Anyja vagy az Életnek –
fogadd irgalmasan öledbe
az örök életre megfogant,
de e világi életre meg nem született életeket!
Mária, Élet Anyja,
öleld szívedre és mutasd be az Örök Atyának,
mint Fiad testvéreit azokat,
akiket evilági anyaméh, család,
nem tudott vagy nem akart befogadni.
Mária, Irgalmasság Anyja, Élet Anyja, Istennek szent Anyja,
járj közbe gyermekeidért, akiket a világ nem tud és nem akar befogadni,
akikről a világ nem tud, nem akar gondoskodni!
Mária, Piéta,
vedd öledbe, öleld szeretetedbe az új heródesek, bűnös struktúrák
miatt síró rácheleket,
Mária, szűz és anya
imádkozz érettünk bűnösökért,
akik reménytelenségünkben, tehetetlenségünkben
sokszor és sokat vétkeztünk az élet ellen,
gondolattal, előítélettel, szóval,
és tétlenséggel.
Mária, Élet Anyja, örök életre megfogant életek Anyja,
aki hittel és reménnyel állsz a Barlang-istálló és a barlang sír titkánál,
hadd legyünk tanítványaid
hogy megismerjük az igazi, az örök életet,
és így eljussunk az Élet teljességére, mindazokkal
egységben, akik életre fogantak.





Komáromi Mária ofs