Rosszul indult a tegnapi napom.
Reggel még sűrű ködben, vacogtató fagyban indultam a kórházba, „ edzésre.”
Délben végeztem, alaposan megdolgoztam magam.
Jóleső fáradtsággal tértem haza.
Út közben többször is meg kellett küzdenem a talpon maradásért.
Mint az életben általában.
Összekészültem és nagy várakozással indultam el, a Jézus Szíve Templomba, ahol havi rendes találkozóra vártak ferences testvéreim.
Örültünk a viszontlátásnak, hiszen karácsony óta nem láttuk egymást.
Közösségünk majd’ minden tagja eljött.
Ferences imáink után elmeséltük legfrissebb élményeinket.
Szóba kerültek például nagy „öregjeink”
Kiss Szaléz után hallhattam Faddy Ottmár Atyáról.
Összeszedtem róla a legfontosabbakat, az Új Ember után:
A budai Margit körúti ferences templomban július 1-jén mutatta be vasmiséjét P. Faddy Ottmár ferences szerzetes.
1909. május 19-én született Jánoshalmán, 1929. augusztus 28-án lépett be a ferencesek Kapisztrán Szt. Jánosról nevezett rendtartományába. 1933 szeptemberében tett örökfogadalmat. 1936. június 21-én szentelték pappá Egerben.
Szécsényben és Budapesten hitoktatóként dolgozott, majd Nyíregyházán, Simontornyán, Debrecenben és Csongrádon volt házfőnök és plébános. Debrecenben került szembe először a kommunista diktatúrával egy nyilvános beszéde miatt. 1950-től a rend szentendrei gimnáziumában volt hittanár, 1954 júliusában letartóztatták, és zárt tárgyaláson életfogytiglani börtönre ítélték. Ugyanis titkos baráti összejöveteleken próbálta keresni a kiutat a fojtogató gazdasági és társadalmi helyzetből. Kilenc évet töltött különböző börtönökben: Budapesten a gyűjtőfogházban, Vácott és Márianosztrán. 1963-ban szabadult amnesztiával, de utána még sokáig rendőri felügyelet alatt állt. Ellenálló tevékenysége miatti üldöztetését, börtönéveit egyáltalán nem tartja haszontalannak, papi, szerzetesi életre kegyelmi éveinek tekinti.
Élete legfontosabb és egyben legszebb tevékenységének a népmissziót tartotta. Több száz lelkigyakorlatot tartott az ország egész területén városokban és községekben egyaránt. Szobája falán van egy Magyarország-térkép, amelyen kis piros zászlócskák jelzik ezeket a településeket. Faddy Ottmár neve az egész országban ismert. Szeretettel emlegetik mindenfelé, és hálával gondolnak rá.
Ottmár atya a Szent Korona Társaság tiszteletbeli elnöke.
Ha valaki megkérdezi tőle, mik a tervei, ezt válaszolja: életem hátralévő részében kizárólag papi munkát akarok végezni.
Úgy gondolom, nekünk, debreceni ferenceseknek alapvető kötelességünk ápolni emlékét, szellemi örökségét.
A nap végén derűsen, boldogan váltunk el egymástól, Jézus testével bensőnkben.
Személyes boldogságom, hogy a közösség egyfajta titkári teendőt, kapcsolattartói feladattal bízott meg.
Valójában, magamban ezt már régóta megfogalmaztam, tettem.
Már volt felhatalmazásom.
Isten óvja testvéreimet.
Viszont látásra márciusban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése