Mi tudjuk, hogy ezen a földön nincs maradandó városunk. Csak jövevények vagyunk, Urunk szolgái. Igaz, hogy mindezt tudjuk, de ez meglátszik-e rajtunk? Azt mutatják-e a mi cselekedeteink, hogy a mi hazánk a Mennyben van? Vagy túlságosan leköt ez a földi világ és csak annak dolgaival van tele szívünk? Ha komolyan Isten szolgálatába álltunk, akkor a mi célunk, hogy minél több embert segítsünk oda Jézus Krisztushoz, hogy kegyelmet nyerjenek és örök életet.
Amikor figyelik, látják életünket az emberek, valami nyilvánvaló lesz felőlünk. A mi cselekedeteink, arckifejezéseink, beszédeink árulkodnak rólunk. Üzenetet hordozunk a másik ember számára. A mi feladatunk, hogy bemutassuk ennek a világnak Jézus Krisztust, Ő ábrázolódjék ki rajtunk. Mi az élő Isten levelei vagyunk, ha küldetésünket jól betöltjük. Pál apostol így ír a korinthusi gyülekezetnek: „Akik felől nyilvánvaló, hogy Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével írva.” II. Kor.3:3
A levél üzenetet visz egyik embertől a másiknak. Istennek is vannak levelei. Tartalma szerint sokféle levél van. Bemutatok nektek néhányat. Vannak egyszerűek és színesek, kicsik és nagyok... De a lényeg az, hogy mi van bennük! Isten szolgáinál sem az a fontos, hogy kövér vagy sovány, alacsony vagy magas, szép vagy kevésbé az, hanem a lényeg az, hogy mit képvisel! Hogy is néz ki egy levél? Először is van egy boríték, vannak rajta bélyegek, pecsét, és két adat: a feladó és a címzett neve. A feladó maga az élő Isten! Minket, mint egy levelet küldött az emberek felé! Ő akarja kijelenteni magát rajtunk keresztül ennek a világnak. A munkahelyen, az iskolában, a családban, és mindenütt, ahol megfordulunk. Rajta van az is, hogy kinek szól. Biztosan tapasztaltátok, hogy az Úr sokszor küldi egy-egy emberhez üzenetét. De egy olyan feladatot is kaptunk, hogy menjünk el e széles világra és hirdessük az evangéliumot minden teremtménynek! Így a levél sokszor mindenkinek szól!
A bélyeg egy nagyon fontos része a levélnek. Ezáltal van kifizetve a kézbesítés. Ha a levélen nincs bélyeg, akkor nem kézbesíthető. A bélyeg érték. A bélyeg a kereszt! Pecsét is van a levélen, az hitelesíti azt. Úgy kerül rá a pecsét, hogy a borítékot és a bélyeget is fedi! A pecsét maga a Szentlélek!
Van olyan boríték, amin nincs se bélyeg, se pecsét. Talán rá van rajzolva a bélyeg és a pecsét is, de egyik sem igazi. Ez az olyan hívő embert jelképezi, aki tulajdonképpen nem hívő ember. Aki önmagától, emberi erőlködés által akar szolgálni – az nem hiteles! Olyan, mintha... de mégsem az! Isten nem olyan munkásokat küld, akik „majdnem” alkalmasak a feladatra. Ennek a borítéknak nincs tartalma, üres. Értéke semmi. Lehet akármilyen nagy az a boríték, akármilyen szép, ha felülről nincs hitelesítve, nem ér semmit! Krisztusnak gondja van arra, hogy akiket Ő küld, azon rajta van a bélyeg is és a pecsét is! A bélyeg egy nagyon fontos része a levélnek. Ezáltal van kifizetve a kézbesítés. Ha a levélen nincs bélyeg, akkor nem kézbesíthető. A bélyeg érték. A bélyeg a kereszt! Pecsét is van a levélen, az hitelesíti azt. Úgy kerül rá a pecsét, hogy a borítékot és a bélyeget is fedi! A pecsét maga a Szentlélek!
Van olyan boríték, amin nincs se bélyeg, se pecsét. Talán rá van rajzolva a bélyeg és a pecsét is, de egyik sem igazi. Ez az olyan hívő embert jelképezi, aki tulajdonképpen nem hívő ember. Aki önmagától, emberi erőlködés által akar szolgálni – az nem hiteles! Olyan, mintha... de mégsem az! Isten nem olyan munkásokat küld, akik „majdnem” alkalmasak a feladatra. Ennek a borítéknak nincs tartalma, üres. Értéke semmi. Lehet akármilyen nagy az a boríték, akármilyen szép, ha felülről nincs hitelesítve, nem ér semmit! Krisztusnak gondja van arra, hogy akiket Ő küld, azon rajta van a bélyeg is és a pecsét is!
Van olyan boríték, amin van ugyan bélyeg, de nem lett feladva, nincs bélyeg rajta. Ezek olyan keresztyének, akikben nincsen Szentlélek. A bélyeg, az ár rajta van, de még nem hiteles. Lehet Szentlélek nélkül szolgálni? Sajnos, lehet. De az ilyen szolgálat tartalmatlan, üres. Az nem tud adni, aki nem vesz az Úrtól! Nem tudja önmagát megtölteni! Formailag ugyan rendben van, de a Szentlélek nem hitelesítette, így nem lehet Krisztus levele.
Van olyan boríték, amin látszólag minden rendben van. Bélyeg és pecsét is van rajta, de belül, a borítékban politikai cikkek, ártájékoztatók, hírek, időjárás-jelentések vannak. Elképzelhető, hogy egy Szentlélekkel megáldott testvérben nem krisztusi tartalom van? Valamikor betöltötte az Úr, de az idők folyamán különböző dolgok kerültek bele. Lehetséges, hogy Isten gyermekei között ilyen levél van? Minden levél tartalma akkor derül ki, ha kibontják. A hívő ember is akkor ismerszik meg, ha megnyilvánul. Szív teljességéből szól az ember szája. És a szívben csak az van, amit mi beengedtünk! Formailag hiába van rendben minden, a mi beszédünk elárul minket. Valóban az a Krisztus levele, ha mindig csak politikáról beszélünk, az időjárásról, híreket hozunk-viszünk, panaszkodunk. Valóban az az üzenet lett ránk bízva, hogy minek az ára ment föl, milyen nyomorúságban élünk? És a hívő ember, aki el van küldve egy-egy helyre, meg meri tenni, hogy panaszkodik? Ez lenne az élő Isten levele? Holott tudják róla, hogy hívő ember, hogy Isten gyermeke? És mást sem hallani tőle, mint hogy semmi sem jó? Bárhogy bánnak vele, senki nem tud a kedvére tenni? Semmi se jó? Soha nem jó? Ez nem a Krisztus levele!
Van olyan boríték, ami mintha szintén rendben lenne. De mi van belül? Mi van benne? Nekünk tudnunk kell, hogy mi van a szívükben! Vagy talán a másikét jobban ismerjük? Pedig néha úgy teszünk, mintha jobban ismernénk! Azzal kell tisztában lennünk, mi van a saját életünkben, hogy mi legyünk Krisztus levelei. Ebben a borítékban van egy lap. Az egyik felén prédikáció olvasható, gyönyörködni lehet benne, de a másik oldalon kesze-kusza firkálások. Hogy is van? Egy hívő embernek lehet két oldala? Lehet olyan, hogy egy vasárnapi és egy hétköznapi életünk van? Elég nagy baj van, ha ez az igazság, ha vasárnap egy prédikáció az életünk, hétköznap egy összekuszáltság! Akkor azt mondják az emberek: ezen a levélen nem lehet eligazodni! Most melyik az igazi? Egy forrásból nem jöhet édes és keserű víz is! Akkor ez lehet a Krisztus levele? Mit szólnának a testvérek vagy az emberek, ha meghallanák egy-egy hétköznapi megnyilvánulásunkat? Talán megdöbbennének? Úgy van, hogy van a Biblia és van más is? Vannak bibliás napok, és vannak világias napok? Mindkettő jó a maga helyén? Összekeverve a kettő utálatos az Úr előtt! Úgy gondoljátok, hogy a világ, ahol élünk, nem vizsgálgatja az életünket?
Ilyen levelek vagyunk mi vagy ilyenekké kellene válnunk? Még válhatunk Krisztus élő leveleivé! Még nem késő hirdetni kegyelmét, szeretetét, csodálatos nevét! Még el lehet indulni örömöt vinni, áldást hordozni! Isten segít ebben! Mert ez a levél nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével íródik! Ezért szólítja meg az embereket, ezért érinti meg a szíveket! Ezért tudja használni Isten! Legyünk mi is ilyen levelek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése