Tegnap ferences testvéreimmel találkoztam.
Beszámoltunk egymásnak életünk történéseiről.
Megemlékeztünk névadónk:
Kapisztrán Szent János halálának emléknapjáról./október 23.- án nem volt rá módunk/
Közösen imádkoztunk.
A nap végén részt vettünk a Jézus Szíve Templom miséjén.
Szent Imre Herceg emléknapján, az ifjúság védőszentjére, patrónusára emlékeztünk.
Mindannyiunkból megdöbbenést vált ki, amikor valakit élete teljében, fiatalon szólít magához az Úr.
Édesanyám korai halála miatt egész gyermekkoromban szenvedtem.
Még érett férfiként is úgy éltem meg, hogy Anyánk magunkra hagyott.
Szent Imre Hercegre emlékezve, most úgy gondolom, az Úr édesanyám tiszta lelkét, jóságát óvta a világ ártó hatásaitól, a gonosz erőitől.
A Mennyországból láthatja, bennem megőrződött kincse.
Továbbadom mindenkinek.
Ezekkel a gondolatokkal fogom a közeli napokban felkeresni záhonyi sírját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése