2009. november 17., kedd

Az Úr békéje legyen Veletek!


Záhonyi látogatásom célja volt, hogy felkeressem Anya, Nagymama sírját.
Debrecenből vittem koszorút, mécsest.
Első utam oda vezetett, a temetőre.
Emlékszem, nagymama milyen gonddal ápolta Anya sírja mellett azt a kis földdarabkát.
Azt mondta, magának választotta örök nyughelyül.
Akkor mosolyogtunk rajta.
Most a könnyeim potyogtak.
Jó volt újra találkozni Velük.

Nincsenek megjegyzések: