A Biblia szerint az erõ eredete: Isten. Isten ereje által teremti a világot és az õ hatalma tartja fent a teremtést. Az erõ Isten szava által hat, mikor kijelenti akaratát. Így formálja szavával az emberi történelmet, igéje irányítja az üdvtörténetet. Isten erõs kezével vezeti Izráel népét az Ótestámentum ideje alatt. Jézus, a testet öltött ige, magában hordozza Isten erejét. Ez meglátszik tanításában, csodáiban és üdvcselekményében. Isten ereje tovább adatik Jézus követõinek, mikor megkapják a Szentlélek ajándékát. Minden tanítvány az erõ hordozója és terjesztõje, amikor – szóban és cselekedetben – az evangéliumot hirdeti.
Az Isten ellen szegõdõ gonosznak is van ereje. Ezért harc folyik a jó és a gonosz hatalom között a bünbeesés óta. Isten ereje Jézus által gyõzi le a gonoszt, úgy menti meg az embert a bünbõl és halálból. Mégis csak az utólsó ítélet napján lesz véglegesen, mindenki számára látható, hogy ki az erõsebb.
A Biblia tanítása az erõrõl különbözik a környezõ vallási felfogásoktól. A hellenizmus hite szerint, ami nagyban megegyezik a mai ”újgnoszticizmussal”, nincs személyes Isten. Ezért az erõ egy kozmikus elv. Benne rejlik a világmindenségben, mint energia, mindenhol található, különbözõ mennyiségben. Ezt az erõt az ember mágikus módszerekkel, varázslással irányíthatja és ezáltal önmaga is istenivé válik. A vallások ilyen, vagy hasonló módon ígérnek erõt az embereknek.
Isten erejét viszont nem lehet különbözõ módszerekkel megszerezni. Már az Ótestámentumban tisztán láthatjuk, hogy Isten szuverén módon részesíti az embert erejében. Az ember imádságban fordulhat panaszaival, kívánságaival Istenhez, és így építhet fel személyes kapcsolatot vele. Ehhez tartozik az áldozatok bemutatása és az Isten akarata, törvénye iránti engedelmesség is. Az Istenhez kötõdõ kapcsolatban rejlik az erõ.
Az Újtestámentum rámutat ennek a kapcsolatnak a központjára: a hitre. Aki hisz, az részesül Isten megmentésében, szabadításában. Ez azt jelenti, hogy Isten erejében is részes lesz. Ez az erõ véd és megtart mindenkit, aki hittel kapaszkodik Istenbe. Isten ereje a hívõt ezen túl belülrõl formálja; a Szentlélek által megszenteli. Mindez harcot jelent Isten ereje és a gonosznak az ember önzését felhasználó ereje között. Isten ereje az embert csak a feltámadás napján tölti be majd teljesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése