Ferences emlékszobát avattak október 3-án a Somogy megyei Segesden a rend egykori kolostorában a szerzetesek elhurcolásának hatvanadik évfordulója alkalmából. Az ünnepi szentmisén közreműködött és az avatóbeszédet mondta a ferences rend részéről Rácz Piusz. A kiállításon a Szent Ferenc élete képekben című képeslapgyűjtemény látható.
Kecskeméten október 4.-én 15.30-kor a barátok templomának udvarán emléktáblát állítanak az elűzött ferencesek tiszteletére, melyet Bábel Balázs érsek áld meg. Emlékbeszédet mondKálmán Peregrin ferences egyháztörténész. A templomkertben lévő Szent Ferenc-szobor környékét – régi kecskeméti hagyomány szerint – gazdagon megrakják zöldséggel és gyümölccsel, mert termény megáldást is tartanak. Ezt követően a műkertvárosi Szent Ferenc-templomban lesz a búcsúi nagymise, melyen az érsek mond beszédet.
Debrecenben október 5-én 17 órától a Szent Istvánról nevezett egykori ferences templomban emlékeznek az 1950-ig itt szolgáló ferencesekre. Emlékbeszédet mond Varga Kamill Szeged-alsóvárosi ferences plébános, 18 órakor Bosák Nándor püspök vezetésével koncelebrált szentmisét mutatnak be és emléktáblát avatnak.
Kecskemét ferences vértanúja. A kecskeméti rendházból elhurcolt Károlyi Bernát (ő látható a képen) 1954-ben a börtönben halt meg. Ő 1929 és 1938 között a magyar rendtartomány kínai missziójának alapító vezetője volt. Missziós tevékenysége során az elhagyott, magatehetetlen betegeket ápolta, árvaházat alapított, iskolát, orvosi rendelőt létesített, megszervezte a környék lelkipásztori szolgálatát. 1938-ban visszajött Magyarországra, ahol a misszió anyagi támogatásának szervezésén dolgozott, újságkiadással foglalkozott. A kecskeméti rendházban szolgált, ahova a háború alatt zsidó üldözötteket fogadott be, szerzetesi ruhába öltöztette őket, hogy a feltűnést elkerülje. A szovjet front előretörésekor a város vezetői elmenekültek. Ő irányította a várost, vezette a kórházat, ingyenkonyhát nyitott a Délvidékről érkező menekülteknek. 1945-ben tiltakozott a kommunista rendőrség embertelenségei miatt, ezért 1945 júliusában letartóztatták. Zsidóellenességgel, izgatással vádolták. 1949 végén végleg elhurcolták. 1950-ben államrend elleni szervezkedés ürügyén elítélték. A börtönben kínozták, de P. Bernát mindig megőrizte emberségét. Titokban gyóntatta rabtársait, mindenkit bátorított. 1954. március 2-án halt meg a budapesti rabkórházban. A vértanú szerzetes boldoggá avatási eljárása 700 kecskeméti hívő támogató aláírásával megkezdődött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése