Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy különböző levelező listákon, szinte azonnal eljutnak hozzám, Mód Miklós, kolontári plébános Atya levelei.
Nem tehetek mást, azonnal továbbítom barátaimnak.
Így tettem Miklós Atya nyilatkozatával is.
Keresztény blogger barátomat is kértem, segítsen.
Az alábbi választ kaptam tőle:
Kedves József!
Végigolvastam a nyilatkozatot. Többször is megtettem. Engem is mélyen megrázott ennek a katasztrófának a híre.
Mélyen együtt érzek az ott élő károsultakkal. Ugyanakkor nem értek egyet a nyilatkozat hangvételével.
Miért is?
Mi is történt valójában?
• Orbán Viktor miniszterelnök úr mondott valamit: „Amikor Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben ígéretet tett az immár kilenc emberáldozatot követelő tragédia felelőseinek a megállapítására és felelősségre vonására, a helybéliek különösen is nagy megelégedéssel fogadták szavait.” Ez a mondat egy dolog.
• A másik dolog pedig a Veszprémi Bíróság döntése, miszerint ugye a MAL Zrt vezérét szabadlábra helyezi. Nem felmenti a gyanú alól (mert vádirat még nincs, csak gyanú), nem bűncselekmény hiányában ejti az ügyet.
Van egy szólás-mondás mifelénk: A cipész maradjon a kaptafánál. Vagyis a miniszterelnök a kormányzásnál, alávetve magát a független parlament döntéseinek, amit Magyarországon törvényeknek nevezünk, s hagyja meg a lehetőségét a független magyar bíróságnak is, hogy végezze a dolgát. De ez azt is jelenti, hogy az egyház, a papok pedig végezzék azt a szolgálatot, amit Isten, a mi Atyánk az Úr Jézus Krisztusban rájuk hagyott. S nem olvasom a Bibliában sehol sem, hogy népi mozgalmakat kell nekik kezdeményezni. Az imádkozás, az irgalmasság, s az evangélium hirdetése az ő feladatuk, s de jó lenne, ha ebben olyan szorgalmasak lennének, mint a népi mozgalmakban.
Nos, ezért nem támogatom a nyilatkozatban foglaltakat, amiben kérem szíves megértésedet.
Az adománygyűjtésre való felhívást pedig továbbítom a szükséges helyekre, mint ahogy tesszük ezt a már meglévő adományokkal is.
Szeretettel kívánom a mi Urunk Jézus Krisztus gazdag áldását.
Nem kommentálom.
Miklós Atya nyilatkozatában, én éreztem, egy összetört közösség jajkiáltását.
Ezek az emberek, még mindig csendben vannak.
Sírnak, fohászkodnak, emlékeznek szeretteikre, múlt életökre.
De a jó pásztornak nincs joga hallgatni közöttük.
Kötelessége szóvá tenni juhai elhallgatott szavait.
Én sem hallgatok!
Ha Isten tollat adott a kezembe, nem mindegy, hogy pacákat ejtek, vagy mások érdekeiért használom.
Írok és közvetítek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése