Jézus szülei minden évben elmentek Jeruzsálembe a Húsvét ünnepére.
Mikor azután tizenkét esztendős lett, fölmentek mindnyájan Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint.
Amikor elteltek az ünnepnapok és már visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ottmaradt Jeruzsálemben, és nem vették észre a szülei.
Úgy gondolták, hogy az úti társaságban van. Megtettek egy napi utat, s akkor keresték őt a rokonok és az ismerősök között.
Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
És történt, hogy három nap múlva megtalálták őt a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezte őket.
Mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak okosságán és feleletein.
Mikor meglátták őt, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki:
,,Fiam! Miért tetted ezt velünk?
Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged.''
Ő pedig ezt felelte nekik: ,,Miért kerestetek engem?
Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem?''
De ők nem értették meg, amit nekik mondott.
Akkor hazatért velük. Elment Názáretbe, és engedelmes-kedett nekik.
Anyja megőrizte szívében mindezeket a szavakat.
Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt
Szent Család C - év Lukács 2,41-52
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése