Újra az Ancsánokról

Családnevünk kutatásakor felmerült egy erdélyi településnév, amit Szundoknak olvastam.
Újfehértói Druszám segítségével megtudtam, hogy létezik az erdélyi Szilágy Megyében egy Szurduk nevű kis falu.
Kádár József: Szolnok- Doboka Vármegye Monographiájában ezt találtam a községek leírásában:
{515.} Szurduk.
Nevének változatai: 1554-ben* Naghzwrdok. 1630-ban* Nagy-Szurduk. 1750-ben* Szurduk.
Neve szláv szó, jelentése szurdék, szeglet. A Szamos balpartján sík téren terül el, keresztül foly rajta a kristólczi patakkal egyesült szalonnai patak. Vármegyénk nyugati végpontján fekszik Deéstől 55.4 kilométernyire a csákigorbói járásban. Magyar és Erdélyország közt itt volt egyik határkő az egyesülés előtt s itt találkozott össze 4 törvényhatóság, u. m. a hajdani Belső-, Közép-Szolnok-, Dobokavármegye és Kővár vidéke.
Kezdettől fogva Csáki-Gorbóhoz s ezzel együtt a kolozsmegyei Almás várához tartozott.*
Az 1731 nov. 9-iki összeirás szerint a nagyalmási uradalomnak, midőn nagy része már idegen kézre volt jutva, a következő javai voltak:
Nagyalmási Csákigorbói Búzai Együtt












1554-ben* Somi Anna Balassa Imre özvegye e birtok negyedrészét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozza.
1560-ban* II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencznek, tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
{516.} 1574-ben* Balassa András, Somi Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáki Lászlóné és Margit özv. Bornemissza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
1577-ben* egyrésze a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt; első férje Némethi Ferencz.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
1586-ban* néh. Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
1590-ben* néhai Balassa Margitnak első férjétől néhai Bornemissza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint, csupán ifj. Kendy Gábornak jutott itt 2 jobbágy.
1593-ban* Bornemissza Benedek leánya Zsófia özvegy Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
1595-ben* itteni birtokos Bellő máskép Balassi György.
1603-ban* idevaló nemes Onaczi vagy Onács, máskép Steph család.
1611-ben* egy rész birtokosa Gyulafi Samu.
1620-ban* Zakariás Borbála itteni részét férjére Dobokai Szentimrey Istvánra hagyja.
1630-ban* Brandenburgi Kata fejedelem Borsai Zachariás István özvegyét Basti Annát, Zachariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot bagosi Károlyi Jánosnét, Zsuzsát Nága Andrásnét és Zachariás Zsigmondot itteni részükben megerősiti.
1630-ben Csáki Istvánt, mivel az országgyülésben meg nem jelent,* a fejedelem nótáztatta. Wesselényi Anna Csáky Istvánné fia nótáztatásának s a javai elfoglalásának Toldalagi János fisc. direktor által ellene mond.*
{517.} 1632-ben* a hűtlenségbe esett néhai Csáky István* itteni részének egy harmadát a fejedelem I. Rákóczi György elfoglalta, a másik két rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára s id. Csáky István leányára Krisztinára maradt.
1633-ban* Ugyanezek ellene mondanak, hogy Zólyomi Dávid részére a többek közt az itteni, tótszállási, muncseli, kis- és nagy-krisztolczi, szalonnai, salamoni, veczki, oszvaji és csurányi részeket elfoglalták.
1637 ben* özvegy Kakucsi Imréné Zakariás Borbála a maga és rokonsága nevében óvást tesz az ellen, hogy itteni részük a fiscusnak itéltettek oda.
1641-ben* Csáky István birja.*
1641. szept. 29-én* Csáky Istvánt Mindszenti Gáborné Péchy Erzsébet és Mindszenti Krisztina megintetik, hogy e birtokhoz igényt ne tartson s a rajta levő pénzét vegye fel. Ugyanez évben Erdélyi Istvánné Mindszenti Krisztina a birtokot zálogösszeg lefizetésével Csáky Lászlónak visszabocsátja.
1644-ben* a fiscus Csáky István és László 36 itteni telkét elfoglalta, de 1645-ben* ismét visszaadta, Almás, Egeres, Gorbó birtokaival együtt.
1649-ben* Nagy-Szurduk birtokosa Keresztszegi Csáky István, kinek tisztje Kethe János.
1651-ben* az országgyülés elrendeli a fejedelem jóváhagyásával, hogy itt hajó ne tartassék.
1652-ben* Csáky István és fiai Ferencz, István és László itteni részüket a kuriával együtt Kemény Zsigmondnak vetik zálogba.
1653-ban* dobokai Boros János óvást tett az ellen, hogy itteni részét, mely az előtt Básti Jánosé, mint szintén azt is, mely Tasnádi Károlyi Jánosné Zakariás Julié volt: Kemény János elfoglalta.
1658-ban* Kemény Jánosnak itt 12, boros Jánosnak 2 adófizető jobbágya volt.
{518.} 1694-ben* birtokosa Csáky László, ki 9000 frtért váltotta ki a Keményektől.*
1696-ban* Szurduk török hódoltság alatt levő falu.
1698-ban* Csáky László itteni fekvőségeit neje Jósika Juditnak hagyományozza, de fia ifj. László ennek ellene mond, s ugyanazon évben egyezségre lépnek s ugy látszik, hogy a Lászlóé maradt, mert 1700-ban* I. Lipót császár gr. Csáky Istvánt az itteni kastély birtokában, melyet Csáky Lászlótól vett, megerősiti.
1702-ben* birtokosa gr. Csáky László.
1724-ben* birtokosa gr. Csáky Imre.
1743-ban* gr. Csáky Imre e birtokát, magvaszakadtával gr. Csáky Borbála; B. Bornemissza Jánosné, Katalin: B. Haller Györgyné, Lázár Druzsánna: Henter Dávidné és Lázár Ádám, Gábor és Antal birják.

Keresszegi Csáky család czímere.*
1770–73-ban* gr. Bethlen Miklós itteni udvarbirája Szárhegyi Bartalics János adózó armális nemes.
1810-ben* birtokosa b. Jósika Miklós, van 52 jobbágytelke.

Branyicskai Jósika család czímere.*
1820-ban* birtokosa br. Jósika Miklós; van 54 telke.
1863-ban* br. Jósika Miklós, Leo, Gyula és Géza úrbéri kárpótlásban részesülnek.
1866-ban* nemesi jogu birtokosai: báró Jósika Leó gazdatisztje Gámán Ferencz; Ancsán Simion
Azután rátaláltam Egoissimo blogjára, akinek családi kötődése van a községhez, a Jósika kastélyhoz.
Egy újabb lendület!