2009. augusztus 1., szombat

Úton


Nem tudok egy helyben ülni a fenekemen.
Nem hiszem, hogy ez a hibám lenne, inkább erényemnek tartom.
A napokban, egy virtuális csavargás során ráleltem a megye legrégibb, még működő Árpád- kori templomára.
Felkerekedtem, hogy felfedezzem.
Felültem a Nyíracsádra induló autóbuszra.
Először jártam a településen, de nem jöttem zavarba.
Ha Erdély nem riasztott vissza, Nyíracsádon igazán itthon vagyok.
A négyezres falunak három temploma is van, egyik sem volt nyitva.
Semmi baj!
A templomajtót emberek zárták be.
Az Úrhoz vezető ajtó bármikor nyitva áll.

Nincsenek megjegyzések: