2009. augusztus 4., kedd

Ünnep előtt


A gazdag programkínálat miatt, már most kezdek ráhangolódni Államalapító Szent István királyunk ünnepére.
Elmélkedem.
Ismerjük érdemeit a Magyar Állam megteremtésében, megőrzésében.
De vajon, ismerjük- e mostani vezetőink, a politikai „ elit” bűneit, amellyel pusztulásba igyekeznek taszítani hazánkat, magyarokat határon belül és kívül.
Róluk, valamiért az Apokalipszis lovasai jutnak eszembe.
Íme:
A Négy Lovas, pontos nevükön a Háború vagy Hódítás, a Halál, a Viszály és az Éhínség vagy Pestis. A legendák szerint halált és pusztulást hoznak a világra. A Biblia lapjain úgy jelennek meg, mint Isten küldöttei, akik az ő parancsára pusztítják el a világot a végítélet napján, az Armageddonkor. A középkorban fekete lovakon száguldó, fekete páncélos lovagoknak hitték és ábrázolták őket. Több helyen is megjelennek a krónikákban és a hitvilágban. Ők testesítik meg az emberiség félelmeit és a csapásokat amelyek sújtják őket. Ők jelképezik a pusztulást. A kereszténység előtti korokban és más vallásokban is a vég hírnökei, beteljesítői. A muszlimok, a zsidók, a görögök, a kelták, a germánok, a perzsák sőt egyes távol-keleti népek és egyes feltételezések szerint az óegyiptomiak is ismerték őket (valamilyen formában) és hittek bennük. A hellén kultúrában a hadisten Árésszal és három kísérőjével Phobosszal (félelem), Deimosszal (rettegés) és Erisz viszályistennővel azonosítják őket.
Eredetüket sokféleképpen magyarázzák. Bár már korábban is "léteztek", az első ismert személy, aki írt róluk János, a Jelenések könyve szerzője. A kép értelmezése és megítélése, hasonlóan az egész könyvéhez megosztott. Egyesek szószerinti víziónak, jóslatnak hiszik, míg mások szerint a Jelenések könyve csupán János korának "kalauza" amely reményt önt az akkoriban üldözött keresztények szívébe. A fehér lovon, fehér köpenyben, szablyával száguldó Háborút vagy Hódítást a rómaiak által rettegett parthus lovasokkal azonosítják.

Nincsenek megjegyzések: