A hosszú hétvége egyik kiemelt híre volt, köztársasági elnökünk kitiltása Szlovákiából.
Ennek kapcsán sem kívánok politizálni, csupán emberi vonatkozásairól elmélkedem.
Elszomorít, hogy a bajban, az emberek nem összekapaszkodva próbálnak túllépni, hanem egymásnak veselkednek.
Mint abban a bizonyos” szomszéd tehene” szidrómában.
/ ha elpusztult a tehenem, legalább a szomszéd tehene is dögöljön meg./
Nos, eszembe jut legutóbbi koncertélményem, amikor a szomszéd mama azt ecsetelte, milyen szörnyű volt számára hallani Rúzsa Magdit hallani, amint szerb dalt énekelt, ráadásul szerbül.
Apám gyermekkori élménye jutott eszembe.
Családja megszenvedte a Bácskában töltött időszakot, mégis jókedvvel énekelt egy szerb gyermekdalocskát.
Az állatvilágban igazán farkastörvények uralkodnak, az állatok mégsem gyűlölnek.
Ez, az ember sajátja maradt.
Paulo Coelhot idézem:
A” gyűlölet energiája nem vezet sehová.
De a megbocsátás energiája, amely a szeretetben testesül meg, jó útra terelheti életedet!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése