XVI. Benedek pápa január 26-án, a szerdai általános kihallgatáson a 19 évet élt francia misztikus szentről, Jeanne d’Arc-ról, Szent Johannáról mondta el gondolatait a zarándokoknak.
Jeanne d’Arc Sziénai Szent Katalinnal, Európa és Olaszország védőszentjével együtt kora nagy alakjai közé tartozik, aki laikusként, de szüzességi fogadalmat téve sokat tett az egyházért és népéért. Mindketten félelem nélkül hirdették az evangéliumot abban az időszakban, amikor jelentős válság mutatkozott az egyház történetében: 1378-ban bekövetkezett a nyugati nagy egyházszakadás, amely a pápák és ellenpápák idejét hozta el. Johanna születésekor, 1412-ben egy pápa és két ellenpápa volt hatalmon; Franciaország és Anglia között ekkor dúlt a százéves háború (1337-1453) – kezdte tanítását a pápa.
Jeanne d’Arc sem olvasni, sem írni nem tanult meg rövid élete során, amelyet két forrásból ismerünk részletesen: az egyik a halálos ítélet perének dokumentációja, a másik pedig annak érvénytelenítése. Az első dokumentum a vallatásakor mondott szavait tartalmazza; a második mintegy 120 szemtanú vallomását foglalja magába, akik jól ismerték a máglyahalált halt fiatal lányt.
Johanna egyszerű paraszt családban született, komoly vallási neveltetésben részesült. Jószívűség, a háborútól sújtott szegények és szenvedők iránt érzett szeretet, együttérzés jellemezte. Lelkiségét mély szeretet hatotta át Krisztus és Mária iránt.
Tizenhárom éves korában misztikus látomásban volt része. Szent Mihály arkangyal hangja által közvetítve hallotta meg az Úr hívását keresztény életének elmélyítésére és népe felszabadítására. Johanna azonnal igent mondott a hívásra, majd szüzességi fogadalmat tett. Ezt követően nap mint nap járt szentmisére, gyónt és áldozott, sokat imádkozott a keresztre feszített Jézushoz és Máriához. Népe iránti elkötelezettsége egyre tovább mélyítette Istennel való misztikus kapcsolatát. Életszentsége a misztikus tapasztalatai és politikai küldetése közötti kapcsolatban nyilvánul meg.
1429-ben kezdte meg Johanna a népe felszabadítására irányuló tevékenységét. Határozott, erős nőként lépett fel, aki képes volt meggyőzni a bizonytalan és bátortalan embereket. Ebben az évben az európai keresztény népek közötti békejavaslattal állt elő az Orléansban állomásozó angol katonák és királyuk felé, amelyet azonban azok visszautasítottak. Ezért Johanna eltökélte magát a város felszabadítására irányuló harcra, amely két hónapra rá el is érkezett. A katonákkal élt együtt, nekik hirdette az evangélium tanítását, jóságáról, bátorságáról, tisztaságáról vált híressé közöttük olyannyira, hogy az „orléans-i szűz” megnevezéssel illették.
Jeanne d’Arc szenvedése 1430. május 23-án kezdődött: Rouen városában ítélték máglyahalálra, amelyet május 30-án hajtottak végre. Egyházi emberek eretneknek nyilvánították a szent inkvizíció nevében, amely azóta is az egyház történetének egyik sötét oldala maradt. Olyan teológus bírák ítélték el, akikből hiányzott a szeretet és az alázat ahhoz, hogy meglássák e fiatal lányban Isten működését – fogalmazott a Szentatya. Johannát a város főterén felállított máglyán égették meg. A lány még életének utolsó perceiben is Jézus nevét kiáltozta az embereknek. Halála előtt azt kérte egy paptól, hogy tartsa vele szembe a keresztet. Jézus mindig az első helyen állt életében, Krisztust szeretni annyit jelentett számára, mint engedelmeskedni akaratának. 1920-ban XV. Benedek pápa kanonizálta.
Szent Johanna nagy hatással volt a modern kor ismert alakjára, Lisieux-i Szent Terézre. A karmelita szerzetesnő mindig is közel érezte magát a középkori misztikus szenthez, Jeanne d’Arc-hoz, osztozva Krisztus szenvedésében a világ megváltásáért. Szent Teréz többször is kifejezte vágyát arra vonatkozólag, hogy úgy halhasson meg, mint Johanna, Jézus nevével az ajkán – emelte ki beszédében XVI. Benedek pápa.
Jeanne d’Arc, vagyis Szent Johanna a keresztény élet valódi megélésére hív mindenkit: arra, hogy az ima legyen mindennapjaink vezérfonala; hogy teljes mértékben bízzunk Isten akaratában; hogy határok nélkül tegyünk tanúságot a szeretetről az egyházért, Jézus szeretetének jegyében – buzdított katekézisében a Szentatya a január 26-i általános kihallgatáson.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
(gj)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése