Sokszor kérdezik, hogy miért nem szólalok fel a médiában zajló manipulációk ellen, hogy miért nem ítélem el egyik vagy másik szemforgató újságírót, politikust. Hogy miért nem harcolok azzal, amit mindenki rossznak tart.
Természetesen én is látom, hogy az úgynevezett demokráciában is nagyon sokszor egy – egy pénzes kisebbség rátelepedik a médiára, és iszonyatos keverésbe kezd. Látom a rossz szándékot, de én nem féltem tőlük a jövőt, mert gyermekkoromban gyakran láttam, hogy a kis forrás felkavart vize milyen hamar kitisztul, a salak leszáll és a víz kristály tiszta lesz. És ehhez csak türelem kell.! Isten úgy teremtette a világot, hogy a hazugság, a szemforgatás halálra van ítélve. A hazugság nehéz, és nehéz fenntartani, ezért magától előbb – utóbb elsüllyed. Ha a forrás vízében a salakkal foglalkozom, azt akaratom ellenére is kavargatom, azzal csak fenntartom az iszapot.
Csodáltam II. János Pál pápát, akit oly sokféle nagyon kemény támadás értt. Erkölcsileg, anyagilag, sőt fizikailag is hányszor próbálták megsemmisíteni, de ő soha nem tért le a szeretet, a remény, a bizalom útjáról. Nem más népek, közösségek hibáit emelgette fel, nem ostorozott senkit, hanem ő maga, a látogatásai során alázattal leborult egy – egy ország földjére, megcsókolta szeretettel, és szerényen a maga és az évezredes Egyháza hibáiért, vétkeiért bocsánatot kért. Olyan döbbenetes az a kép, ahogyan Egyedül meglátogatja az őt súlyosan megsebző merénylőt, és mint ember az embertársával, négyszemközt elbeszélget vele.
II. János Pál pápa a szeretet és a remény prófétája! Nem vitázott gyűlölettel, és mégis neki volt a leginkább igaza a két világháborút is megélt XX. században. Méltó és igazságos, hogy az egyház őt boldoggá avatja, nyíltan, hangosan kimondja, hogy a nagy pápa útja, a szeretet, az alázat, a jóság útja, járható út 2o11. május elseje, II. János Pál pápa boldoggá avatásának napja, ezentúl minden őszinte, becsületes munkában hívő ember ünnepe lesz. 2011 május elseje az emberi nem diadalma a gyűlölet, a kapzsiság és a harag felett, az igazság álszent manipulálása felett.
Nagy pápánk példájára azt gondolom, hogy az igazat, a szépet kell nekünk is nagy-nagy alázattal megfogalmaznunk. Egyetlen helyes lépés, bátran, hangosan újból és újból kimondani azokat az értékeket, melyekben hiszünk, melyek mellett jó leélni ezt az életet, melyet Isten ajándékba adott.
A szeretet végső győzelmébe vetett hittel,
Csaba testvér
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése