2011. január 18., kedd

Cigány gyermekek képei az egyetemen


Világba kiáltó kontraszttal szembesít A mi meséink – alkotások a nyomor széléről című kiállítás, amely először látható Debrecenben, az Élettudományi Centrumban. Január 20-án, a megnyitó után beszélgetésre invitál minden érdeklődőt az Esélyek Háza.





Felvidítanak, örömmel, optimizmussal töltenek el élénk színvilágukkal, életigenlésükkel, s az erős komponáltsággal – így számolnak be azok, akik látták A mi meséink – alkotások a nyomor széléről című kiállítás 33 festményét. E műveket Komádi, Körösszakál, Mezősas és Told mélyszegénységben élő, élelmet, ruhát, alapvető életkörülményeket nélkülöző cigány gyermekei festették a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány 2010-es – a tárlatnak is címet adó – programjában.

Debrecenben először látható a kiállítást január 20-án 10 órakor a Debreceni Egyetem Élettudományi Központjában Aba-Horváth István, a Hajdú Bihar Megyei Önkormányzat kisebbségi és etnikai tanácsnoka nyitja meg. Beszélgetéssel folytatódik a rendezvény az Egyetemi Templom kávézójában. A tárlatról, az alkotókról, a cigányságról és a szegénységről konzultálhatnak az érdeklődők L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatójával, Illésné Áncsán Arankával, a Tiszadobi Gyermekotthon igazgatójával – akit a hozzá közel állók Anyácskának szólítanak –, s Erdei Sándorral, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatójával.

A megnyitó előtti naptól – január 19-től – megtekinthetőek a képek az élettudományok épületében, s 28-án láthatóak utoljára.

Elfecsérelt értékek

A tárlat festményeit kiegészíti 8 tabló, amelyeken a fiatal alkotókat munka közben, ínséges körülményeik között örökítették meg: a belső lelki gazdagságot, vidámságot, a kép minden zugát megtöltő bőséget és termékenységet a műveken és alkotóikat a legnagyobb nincstelenségben. A két világ között feszülő ellentmondást azért mutatták meg a program vezetői, hogy felhívják a figyelmet tapasztalatukra; a mélyszegénységben élő gyermekek elfecsérelt tehetségek a társadalomban. Segítőerőre van szükségük, különben elsüllyednek. Céljuk volt az is, hogy szembeszálljanak az előítélettel, mely szerint a nyomorgó cigányság megváltoztathatatlan, gondot okozó réteg.

Mese-világ

A képek tartalmához vezetett a harmadik szándék: a gyermekekben erősíteni az identitást. A művek Erdős Lajos tyukodi cigány mesemondó történeteiből elevenítenek meg egy-egy jelenetet – ennek tartalmát a gyerekek rövid összefoglalókban mellékelték a képeikhez.

Az alkotásnak ráadásul mindig van építő hatása és önbizalmat ad. Több mint 500 díjat nyernek évente ’A mi meséink’ kis festői és a többi növendék a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Életkörülményeiken bizonyára nagyon megdöbbennének azok az európai szakemberek, akik az elismeréseket odaítélték – ők ugyanis nem tudtak a művek hátteréről semmit. Bebizonyosodott, hogy a képek alkotói tehetségükkel, rajztudásukkal nyerték az elismeréseket.

C-PRESS - dehir.hu

Nincsenek megjegyzések: