Szent Simont szólítom

Keveset tudok Róla, ezért utánanéztem:
Október harmadik, Skorpió havának első dekádjába két apostol is jutott. Simon és Júdás Tádé, más néven Júda. Jézus 12 apostola közül róluk tudjuk a legkevesebbet. Simon – Lukács nyomán – a „zelóta” megkülönböztető nevet kapta. Ebből annyit mindenesetre megtudhatunk, hogy mielőtt Jézushoz csatlakozott volna, a fanatikusan Róma-ellenes nemzeti zelóta párthoz tartozott, amelynek tagjai a modern terroristákhoz hasonlóan a gyilkos és öngyilkos merényletektől sem riadtak vissza (görög zélótész = „vakbuzgó”). Legendája szerint Jézus mennybemenetele után Tádéval együtt Szíriában és Mezopotámiában terjesztette az evangéliumot, Perzsiában haltak vértanúhalált. Simont kettéfűrészelték (más változat szerint keresztre feszítették). Ennek megfelelően fűrész (illetve kereszt) az attribútuma. Fűrészéről nevezetesebb, ezért a favágók tisztelik védőszentjükként. A fűrészelés mint kivégzési mód másodlagosan kerülhetett be a szent legendájába, azt követően, hogy neve napja felől megszületett a döntés. Mivel október végén, a falevelek lehulltával kezdődik a favágó idény, belátható, ha az erdő munkásai az ekkor ünnepelt szentektől – nem Simon az egyetlen! – kérték az áldást dolguk megkezdéséhez. Elválaszthatatlan társa, akit Márk az áruló Júdás Iskariótéstől való megkülönböztetésül nevez Thaddeusnak (héber „bátor szívű”, „elszánt”, „merész”), a zelótának nevében is méltó társa. (A historizáló felfogás az áruló Júdásban is egy Jézusban csalódott zelóta hazafit vél fölfedezni.) Attribútuma a Marshoz illő bunkó, alabárd vagy lándzsa, a haláláról szóló legendaváltozatok szerint. Ő a vesztett ügyek patrónusa. Simon-Júda tisztelete – a népnyelv nevezi őket így – a XI. században támadt föl igazán Németországban, bár ünnepüket már a Szent Jeromos-féle martirológium (IV. század
"Minden munkából nyereség lesz, de az ajkaknak beszédéből
csak szűkölködés!" 14,23.
Ma, amikor a gálospetri gyereke téli tüzelője miatt aggódom, a favágók védőszentjéhez imádkozom.
Bölcs Salamon az előbbi bölcsességében fogalmazta meg az én hitvallásomat, ami az egyszerű ember szájából úgy hangzik:
A tett halála az okoskodás!
Én is próbálkozom új barátokkal, lehetőségekkel.
Hálás szívvel gondolok az erdőkre, favágókra, Szent Simonra.
A Hargitán ezeben a napokban a favágók ünnepelnek és munkálkodnak.
Tegyünk mi is így!