Nehéz szívvel, de azért szívesen vetek egy pillantást munkáim gyümölcsére.
Mint arra a kerítésre, amelyet betegségem előtt készítettem, nagy igyekezettel, szeretettel.
Nem a sajátom, barátom portáját díszíti, de gyönyörködöm benne.Mintha jelképe lenne életem azon időszakának, amikor nem éreztem, hogy korlátaim lennének.
A korlát ma is csak magam vagyok, de van Valaki, aki a hónom alá nyúl, tart, hogy el ne essem, Aki a jó úton vezet.
Tudom, így ki tudom kerülni korlátaimat.
Boldogságot találok tudatmódosító szerek nélkül.
Például abban, hogy észreveszem a fűben gyémántként felcsillanó harmatcseppet, meghallom a madarak énekét.
Igaz, már nem fütyörészek naphosszat, de talán annak is eljön az ideje.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése