Kaplonyi Barátok
FVR Minorita
Oldalak
2009. július 20., hétfő
Csíksomlyó szeretettel vár
Böjte Csaba Testvérrel azóta leveleztem, hogy Arankától ajándékba kaptam a Szövetség az életért című könyvét.
Lehetőséget kértem Tőle, hogy segítőként bekapcsolódjam a Szent Ferenc Alapítvány tevékenységébe.
Rövid idő elteltével tájékoztatott, hogy Csíksomlyón kezdődik a hétvégén a segítőknek egy felkészítés, találkozó, ha van kedvem, kapcsolódjam be.
Nagyon boldog voltam, mert egy ideje az alapítvány honlapján nyomon követtem a Dévai gyermekek megmentéséért végzett áldozatos tevékenységet.
Csaba Testvér megszervezte, hogy a nagyszalontai otthonvezető átvigyen a rendezvényre, de a sors közbeszólt.
A gyerekek járműve meghibásodott, Budakeszin kellett hagyniuk szerelőnél.
Nem estem kétségbe.
Már eldöntöttem az utazást, semmi nem tarthatott vissza.
Jegyet váltottam a Korona Expresszre és szerda este útnak indultam.
Kicsit tartottam az utazástól, mert sosem jártam Erdélyben, Romániában.
Rábíztam magam az isteni gondviselésre, erdélyi magyar testvéreimre.
Remekül vonatoztam. Utitársaim kedves, fiatal kolozsvári filmesek voltak.
Beszélgetésünk eredményeképp a valóságosnál is gyorsabban suhant vonatunk.
Éjjel két óra körül, Kolozsváron leszálltak, én egyedül maradtam.
Elaludtam, majd arra riadtam, hogy megállt a vonat.
Kinéztem az ablakon.
Már derengett.
Szemem előtt szokatlan magasság bontakozott ki a felszálló párából.
Itt- ott jellegzetes gerendaházak, szénaboglyák, őzek és fenséges csönd.
Amott füstcsík kacskaringózott a kéményből, kakaskukorékolás ébresztette a Napot.
Mint aki ezt várta, lassan előbukkant a fenyvesek mögül.
Menten magamhoz tértem, nem kellett kávé, cigaretta, mint általában.
Jó lesz figyelnem!
- gondoltam, mert nem akartam Brassóban kikötni.
- Még egy óra!
- Gondoltam, mert az órám hat óra húszat mutatott.
- Kinéztem az ablakon.
- Csíkszereda- hirdette a tábla magyarul és románul.
- Gyorsan magamhoz kaptam a csomagjaim és sipirc a peronra.
- Éppen le tudtam szállni.
- A vasútállomáson kaptam a felvilágosítást, hogy a határon át kellett volna állítanom az órám, mert plusz egy óra időeltolódás van.
- Szerencsémre az állomástól autóbusz indult Csíksomlyóra, nem kellett a két kilométeres távolságot gyalog megtennem.
- Bejelentkeztem az alapítvány Szent József Otthonának vezetőnőjénél , majd elindultam a várost felfedezni.
- A többiek érkezése este hétre volt várható.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése