Szabad időmben nem heverésztem az ágyon, mert valami hajtott.
Mindent látnom kell!
Felsétáltam az otthon melletti kistemplomhoz.
Minden érzékszervem csúcsra járatva működött.
Szemem hunyorgott a ragyogástól, de mindent rögzített.
Hallgattam a Hargita jóságos csendjét, talán még az angyalok énekét is hallottam.
Nagyokat szippantottam az oxigéndús, fenyőillattal teli levegőből.
Mire leértem, volt egy kis izomlázam, de vártak újabb és újabb magasságok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése