Reggel hét órakor indultunk.
Átkeltünk a Hargitán, Marosvásárhelyen álltunk meg egy rövid időre.
Barátaim a piacon sajtokat, kenyeret vásároltak.
Útközben megálltunk, hogy étkezzünk, technikai szünetet tartsunk.
Tordán láttam ezt a gyönyörű templomot.
Innentől már nem a természet közelsége, inkább az iparosodás volt szembetűnő.
Na és az anyagi világ csapdájában vergődő emberi lélek monumentális emlékművei, amik egy egész utcát megtöltöttek.
A hazaút jelentős részét zuhogó esőben tettük meg.
Itthon, az év vihara pusztított távollétünkben, de a mi lelkünkben ragyogó nyár volt, élményekkel, új tervekkel, célokkal, reményekkel.
Viszont látásra Erdély!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése