2009. június 14., vasárnap

Egy írás utóélete


Nem mindenki körében aratott elismerést romákkal kapcsolatos írásom.

Nem azért írtam.

Nem hajt örökös megfelelési kényszer, önmagam elvárásait követem és Mesteremét.

Volt barátom, aki saját élményével erősített, aki ugyanúgy másként gondolkodó, nem osztja a többség általánosító megítélését.

Gazsi barátomtól az alábbi levelet kaptam, megosztom Veletek:

Drága jó barátom és hitt testvérem.

Köszönöm a jó szavakat amelyeket írtál az úr megbocsájtja minden bűnödet mert te jó ember vagy

hiszen az ember bűnben született.

mindenek között gyarlók vagyunk sajnos.

Drága barátom Józsi!

Te aki sokat szenvedtél már a földön és igazságos voltál az emberekkel nem éltél vissza hatalmaddal.

segítettél embereken.

Hiszen másképpen látod ezt a világot te is mint én , kedves hit testvérem.

Sajnos azok közé tartozom akiket megvetettek és megaláztak sokszor.

Igen kifosztott egy olyan ember, aki nem talál más lehetőséget a túlélésre.

Többek közt segítettem a családján sok alkalommal mert nem volt mit enniük a gyerekeinek.

sajnos ezt érdemlem mert segítettem a cigány testvéreken.

Nem számomra ez a cigány ember aki kórházba juttatott és kirabolt nem az én jogom megfosztani

barmitől is. de egyet hiszek azt hogy az Úr előtt ott kell majd állnia.....

Kedves barátom! nagyon jó hogy látlak néha Tiszadobon gyere majd és látogass meg Hiszen a drága Anyácska biztosított nekem egy szolgálati lakást a régi intézetben.

Sokat köszönhetek a drága főnök asszonynak meg a Laci barátomnak..Nem is tudom mi lenne hogy ha nem lennének mert már volt számomra sok szenvedés csak a hitem tart még életben, meg a barátaim.

legyen szép napod vigyázz magadra és sok puszit.

gazsi barátod.

Nincsenek megjegyzések: