Csaba testvér gondolatai Istenről, vallásról, életről, emberről...
Vannak, kiknek lámpást adott kezükbe az Úristen, s ezzel világítanak, jelzik nekünk, hogy igenis, van remény, irányítói vagyunk sorsunknak.
"...de hinned kell, hogy mindig van tovább, és az életed nem egy zsákutcában való vég nélküli vergődés, hanem sodródás Isten feléd kitárt karjaiba. Az a jó, ha ez nem egy eszméletlen sodródás, hanem egy tudatosan vállalt közeledés, amely értelmet ad az életednek."
Böjte Csaba így fogalmazza meg nekünk, mi is a Hit, mi az utunk az életben, mit tehetünk a körülöttünk látható végtelen szenvedések tengerében. Az ő útja nem mindenki számára könnyen követhető. Ennyi alázatot, szeretetet, együttérzést csak keveseknek jutott osztályrészül magukévá tenni, s életük szerves részévé kovácsolni.
Könnyen felismerhető a párhuzam olyan emberek életútjában, kik ezen az úton jártak-járnak. Teréz anya sem csinált mást, mint Böjte atya, emberi lelkeket mentett, ápolt s szeretett.Ők tudják, mi az az Istentől származó egyszerű ige - a szeretet - melyet mára majd mindannyiunknak sikerült elfelejtenünk. De itt vannak velünk, s világot gyújtanak szívünkben lámpásaikkal, csak lássuk meg őket!
Hallgassuk őket, tanuljunk tőlük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése