Ha meg kellene neveznem, azt mondanám: a Mindenható mosolya.
Mert így tekintek erre a gyönyörű, szerény, mégis előkelő növényre.
Amikor a kertem építettem, csodás szökőkutat telepítettem a sziklakert közepébe.
Beültettem tavirózsával, vízisalátát, aranyhalakat telepítettem bele.
A vizet alulról színes lámpa világította meg, a csobogóból feltörő vízcseppeken a napsugár szivárványt ajándékozott.
Szomorú voltam, amikor a napokban láttam jelen állapotát.
Maradt nekem az emléke és a Békás tó tündérrózsái.
A virágok és a halak szeretete.
Mert ha van egy kis zsebpénzem, virágot veszek az erkélyre, vagy az akváriumba valami szépséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése