2009. május 13., szerda

Pünkösdjeim


Valójában a pünkösdről oly keveset tudok.
Életem első részében számomra csupán a tavaszt, a virágokat jelentette.
Most egy kicsit utánanéztem, mit is ünnepelünk két hét múlva:
Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.
Az 50 nap a zsidó vallásból ered.
Ők ünnepelték a Pészach ünnepét.
Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek.
Majd lángnyelvek jelentek meg, melyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek szentlélekkel.
Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, azt tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki- ki a maga nyelvén megérti.
Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett.
Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.
Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
Ma, amikor az ünnepre készülök, hálát adok mindazoknak, akik eljuttatták hozzám a tanítást.
Tanulok, mert van mit bepótolnom.
Nem akarom elsütni azt az olcsó poént, hogy ki az, aki holtig tanul.
Inkább azt mondom, amíg élek, tanulok és tanítok, mint ahogyan Ő tette.

Nincsenek megjegyzések: