Ma reggel, a televízióban egykori iskolatársamat, a vezérkari főnököt láttam viszont, aki a honvédelem időszerű kérdéseiről nyilatkozott.
Személyes kapcsolatom a hadsereggel már alig van, néhány egykori barátommal, munkatársammal, bajtársammal azonban tartom a kapcsolatot és odafigyelek a hadseregről érkező híradásokra.
Valaha szeptember 29.- én ünnepeltük a Fegyveres Erők Napját.
Az ünnep teljesen átváltozott, de magaménak érzem.
Életem meghatározó részét töltöttem a hadseregben.
Ott váltam férfivé, ott szereztem tartást, ott éltem meg a valódi hazaszeretet érzését.
A közösségről alkotott képem, igényem a valahová tartozásra ott formálódott.
Sajnálom, hogy fiataljaink döntő része hiányában van ennek a felnőttként végzett nevelőiskolának.
Én szívesen gondolok rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése