2009. szeptember 24., csütörtök

Pax et Bonum!


Ezt a ferences köszöntést írtam új barátom, Katónak írt levelem aljára.
Úgy is írhattam volna: Békességet és Jóságot Kívánok!
Ő talán nem érti félre, mint ahogyan Angéla, akinek búcsúzásul mindig azt kívánom: Jók legyetek!
Válasza ilyenkor:
Jónak lenni, minek?
Engem egész életemben ez a móriczi útravaló vezérelt:
Légy jó mindhalálig!
Csaba Testvér, akit példaképemnek tekintek, ezt írta köszönőlevelemre viszonzásul:
Jót tenni Jó!
Valahogy megfeledkeztünk erről, mindennapi gondjaink között.
Talán, ha rajtunk segítenek, akkor eszünkbe jut.

Nincsenek megjegyzések: