A Tócói Harangszó legutóbbi számában azt kérdezi:
„ Önt zavarja- e a kisgyermekek jelenléte, hangoskodása szentmisék alatt?
Mivel első- ambivalens- benyomásom a Szent Család Templommal kapcsolatban ehhez kötődik, azonnal tollat ragadtam, hogy megírjam gondolataimat.
Első alkalommal vettem részt szentmisén a templomban.
Újdonság volt a számomra, mennyi gyermek van jelen.
Melegség, remény töltött el.
Arra gondoltam, mégsem olyan romlott a világ.
Ahol kisgyermekként megtapasztalja az ember a Jézus által ránkhagyott békességet, szeretetet, ott nem lehet nagy baj.
Azután, hazafelé sétálva, idősebb pár után baktattam.
Én, a prédikáció szavait értelmeztem, Ők arról beszéltek felháborodva, hogy egyes szülők megnevelhetnék gyermekeiket, mert a hangzavarban alig lehetett érteni a lelkész szavait.
Békés ember vagyok, nem szóltam közbe, csak gondoltam, hogy van, aki a legnagyobb csendben sem hallotta volna Isten igéit.
Mert Isten házában, az Ő napján a gyermekek jelenléte egy boldogabb, nyugodt élet biztosítéka..
Ha lelki békét keresünk, gyakran teszünk egy kellemes erdei sétát.
Engem legalábbis megnyugtat.
Az erdőben a madárcsicsergés a csendhez, nyugalomhoz hozzátartozik.
Zavaró, csak a fűrészgépek zaja lenne.
Magam is úgy vélem, beszéljünk róla!
Örüljünk a gyermekeknek, akik egyre nagyobb számban jönnek el közénk, találkozni Urunkkal, Istenünkkel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése