2009. április 4., szombat

Virágvasárnapi gondolatok, az én feltámadásomról


Amikor Jézus látta tévelygéseimet, ami egészen az élet tagadásáig vezetett, magához szólított:
Mi a szándékod?
Döntened kell!
Be akarom fejezni, de látnom kellene, mi vár rám!
Megmutatom és válassz!
Felmutatott az égre.
Fekete volt, csillagtalan.
Üressége félelmetes , szinte fájdalmas.
És most nézz a víztükörre, itt a lábam mellett!
Belepillantottam.
Magam láttam benne, meggyötört arcomat és az égboltot, ami ragyogott, bárányfelhők kergetőztek békésen.
Tudsz választani?
_ kérdezte szelíden.
Igen, válaszoltam egy kicsit bizonytalanul.
Olyan egyedül vagyok!
Velem maradsz?
_ kérdeztem.
Én végig veled leszek, ne félj!
Akkor az életet választom!
Fejem felett azt hallottam:
Exit.
Majd fehér alakok rohanását, érthetetlen utasításokat hallottam.
Bennem már nem volt sem félelem, sem fájdalom, csak béke.
Aztán lassan felébredtem, lábadoztam.
De az ágyammal szemközti fehér falon egy férfialak árnyképe rajzolódott ki, ami egész gyógyulásom alatt velem volt.
Ma, virágvasárnapon, azŐ ünnepére készülök.
Az egykori árnykép, most ott, a szentély hófehér falából kitűnő domborműben bárki számára látható.
Napról_ napra egyre többet ismerek meg tanításaiból.
Mert a nehezebb, igaz utat választottam, amihez nélkülözhetetlenek a szavai.
Beszélek Vele minden nap.
Örülök a tavasznak, az életnek, az embereknek.
A legnagyobb barátom, szerettem Ő maradt.
Köszönöm.
Hálás vagyok mindazoknak, akik segítik életem.
2007 nyarán ajándékot kaptam, melyet másokkal is szeretnék megosztani.
Áldott Húsvét ünnepét Kívánok!

Nincsenek megjegyzések: